Védőháló óvna a szőlők túltelepítésétől

Két elképzeléssel is előrukkolt pénteken az Európai Bizottság a szőlőültetvény-telepítési tilalom 2015-től való megszüntetésével összefüggő tagállami aggodalmak kezelésére. Egy biztonsági hálót is bevezetnének a telepítési jogok liberalizációja miatt esetleg bekövetkező negatív következmények kivédésére.

Sorrendben harmadik alkalommal ült össze az olaszországi Palermóban pénteken a 2008-as uniós borreform esetleges kiigazításának előkészítésére a Bizottság által létrehozott, a tagállamok magas rangú tisztviselőiből álló testület.

A két korábbi tapogatózó ülés után a harmadik találkozón először került sor érdemi előrehaladásra, amikor az Európai Bizottság agrárpolitikai főigazgatója több olyan elképzeléssel is előrukkolt, amelyek több mint egy tucat tagállam, köztük Magyarország által a szőlőtelepítési jogok rendszerében tervezett változásokkal kapcsolatban kifejtett aggodalmak eloszlatását szolgálhatják.

A 2008-as borreform egyik központi eleme volt az a rendelkezés, miszerint 2015-ig, de indokolt esetben 2018 végéig a tagállamokban fel kell oldani a szőlőültetvények telepítésére bevezetett tilalmat. A tilalom átmeneti bevezetését annak idején elsősorban az asztali, tehát nehezen exportálható borok túltermelése motiválta. Miután az intézkedéssel sikerült megszabadulni a strukturális feleslegektől, a Bizottság most azt szeretné, ha a borreformnak megfelelően liberalizálnák a telepítési jogokat, ezzel is arra ösztönözve az uniós bortermelőket, hogy a minőségi borok exportjának növelésével profitáljanak a világszerte bővülő borfogyasztásból.

A tilalom több mint egy tucat tagállam által követelt fenntartásának ugyanakkor Brüsszel szerint az lenne a következménye, hogy Európa részesedése az olcsóbb újvilági borokkal szemben tovább csökkenne a nemzetközi borpiacon.

A szőlőtelepítési jogok jelenlegi rendszerének fenntartása mellett kardoskodó országok ugyanakkor attól tartanak, hogy a liberalizáció túltermelést idéz majd elő, csökkentve a bor árát, a szőlőtermelés kiterjed majd az alacsony hatékonyságú, silányabb területekre és a pénzügyi befektetők tömeges megjelenésével nem tudják majd felvenni a versenyt a kisebb családi gazdaságok.

José Manuel Silva Rodriguez, az agrárpolitikai főigazgatóság vezetője Palermóban több olyan lehetséges intézkedést is megnevezett, amelyek bizonyos mértékben figyelembe veszik Magyarország és más alapvetően nagy bortermelő országok aggodalmait.

Miközben a főigazgató világossá tette, hogy a telepítési jogok régi, még 1970-ben kialakult rendszeréhez nincs visszatérés, határozott lehetőséget lát egy, a nemzeti és a helyi sajátosságokat fokozottan figyelembe vevő, rugalmasabb irányítási rendszer alkalmazására. Ennek kiinduló tézise, hogy egy „modern és ambiciózus” telepítési rendszert nem lehet centralizáltan, Brüsszelből működtetni.

A döntéshozatal súlypontjának ehelyett az érintett területek bortermelőihez, az általuk létrehozott termelői szervezetekhez kell kerülnie. Azt is világossá tette, hogy ez csak a földrajzi megjelöléssel rendelkező, vagyis a minőségi borokra (és nem a rosszabb minőségű asztali borokra) vonatkozhat.

Ebben a decentralizált szisztémában objektív és diszkrimináció-mentes kritériumok alapján bizonyos prioritásokat állíthatnak fel (például a fiatal bortermelők javát szolgálót), de nem vesztve szem elől azt a célt, hogy a rendszer nem lehet túlságosan korlátozó. A helyi, termelői szinten hozott döntéseket aztán az illetékes nemzeti hatóságoknak kellene jóváhagyniuk.

Silva Rodriguez arra is lehetőséget lát, hogy – bár a Bizottság nem tart attól, hogy 2019 után hirtelen robbanásszerűen megnő majd az új szőlőültetvények száma – olyan biztonsági hálót hozzanak létre, amelyet a tagállamok vagy a Bizottság akkor aktiválnának, ha előzetesen megállapított küszöbértékeket meghaladna az új ültetvények száma. Ebben az esetben befagyasztanák az új telepítéseket, megakadályozva ezzel a piaci helyzet rosszabbodását.

Ennek előfeltétele, hogy a jelenleg 11 tagállamban meglévő országos és regionális korlátozásoknak meg kell szűnniük, hogy azonos versenyfeltételek legyenek mindenki számára a belső piacon. Az ellenőrzést uniós szinten végeznék, és szankciókat is előirányoznának, amelyeket a tagállamoknak kellene alkalmazniuk a szabályok megsértése esetén.

A magas rangú minisztériumi tisztviselőkből álló fórum következő, utolsó ülését novemberben tartja, amikor is következtetéseket fogadnának el, amelyek orientálnák a Bizottságot az esetleges jogszabályi javaslatok kidolgozásában. Az új rendszert a 2013 utáni egységes közös agrárpiaci szervezésbe kell majd beilleszteni.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás