Budapestre jön az EP tényfeltáró csoportja

A Velencei Bizottság korábbi bírálataihoz igazodva a hatalmi ágak szétválasztásával, az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésével és a sajtószabadság függetlenségével kapcsolatban is bírálatokat fogalmaz meg az a második európai parlamenti munkadokumentum, amely a magyar helyzetről készítendő EP-jelentés alapjául szolgál majd. Az EP képviselői delegációja jövő héten utazik Magyarországra.

Jövő hétfőtől szerdáig tartózkodik Magyarországon az Európai Parlament alapjogi szakbizottságának delegációja, melynek célja, hogy minél több információt szerezzen a magyar demokratikus intézményrendszerről, az alkotmány működéséről és a közelmúltbéli magyarországi változások hatásairól. A 8 képviselőből álló csoport állítólag miniszterekkel, országgyűlési képviselőkkel és civil szervezetekkel is találkozik.

Mint a szakbizottság csütörtök délutáni ülésén elhangzott, elsősorban a Magyarországon szerzett benyomások, a magyar jogi rendszerről készülő európai parlamenti munkadokumentumok és a frakciók véleménye alapján fogja a testület végül megírni azt a jelentést, amelyre februári plenáris ülésén kérte fel a szakbizottságot az Európai Parlament.

A témafelelős zöldpárti Rui Tavares hangsúlyozta, hogy a jövő heti látogatás szigorúan tényfeltáró jellegű lesz.

A látogatás előtti csütörtök délutáni szakbizottsági egyeztetésen bemutatták a Magyarországról készült második munkadokumentumot, amely segítheti a képviselőket a felkészülésben. A júliusban bemutatott első munkaanyag az igazságügyi rendszert vette górcső alá elsősorban a Velencei Bizottság korábbi megállapításai alapján. Nincs ez másképpen a most bemutatott második jelentéssel sem, ez a dokumentum viszont az alapvető jogok helyzetét elemzi Magyarországon.

A jelentés készítője nem is rejtette véka alá, hogy egyelőre nem az volt a célja az, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le a kutatómunka eme korai fázisában. Éppen ezért a csütörtökön bemutatott második munkadokumentum nem tartalmaz semmilyen végső megállapítást, nem von le végső következtetést, pusztán – főleg a Velencei Bizottság kritikái nyomán – bemutatja, hogy melyek azok az alapvető jogi vonatkozások, amelyekre a képviselőknek figyelniük kell majd a jövő heti személyes beszélgetéseken.

Ennek megfelelően az anyag problémaként veti fel, hogy az év elején hatályba lépett új alkotmány sok helyütt túl általánosan fogalmaz, ami jogbizonytalanságot teremt. Bírálja az Európai Parlament az alkotmány és a sarkalatos törvények viszonyát, a túl sok kétharmados törvényt, emellett azt is, hogy az alaptörvényt nem megfelelő konzultáció után fogadta el az Országgyűlés. Az anyag kijelenti, hogy „a sarkalatos törvények kiterjedt használata korlátozhatja egy új választásokat követően mandátumot kapott új jogalkotó cselekvési szabadságát”.

Homályosnak véli az Európai Parlament az alkotmányban és a sarkalatos törvényekben lefektetett rendelkezéseket a sajtószabadság terén is. A jelentés úgy fogalmaz, hogy kérdéseket vet fel az alapvető jogok védelme szintjének tekintetében, hogy „a sajtószabadságra vonatkozó alkotmányos rendelkezések nem az egyén jogaként, hanem állami kötelezettségként fogalmazódnak meg”.

Hiányolják a munkadokumentum készítői, hogy a magyar alkotmány állítólag nem tiltja kifejezetten a halálbüntetést.

Külön fejezetet szentelnek a szakértők a dokumentumban a hatalmi ágak szétválasztásának. „Aggodalomra adnak okot a magyar alkotmány azon rendelkezései, amelyek bizonyos területeken korlátozzák a parlament és az Alkotmánybíróság hatásköreit”. Szerintük „a nem parlamenti Költségvetési Tanácsnak” a vétójo ggaltúl szélesek a jogkörei.

Vita

A néppárti Frank Engel csak részben ért egyet a kritikákkal. A luxemburgi politikus osztotta az alkotmány elfogadásának módjával kapcsolatos aggályokat, jelezte ugyanakkor, hogy a kifogásolt rendelkezések alapján több ország jogrendjébe is bele lehetne kötni. Példaként említette a német alkotmánybíróságot, amely ugyanúgy parlamenttől nem függő intézményként befolyásolhatja jelentősen a költségvetést.

Az ugyancsak néppárti Gál Kinga felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg kevesebb sarkalatos törvény van Magyarországon, mint a korábbi időszakban volt, az ezzel kapcsolatos kritika tehát szerinte nem helytálló. A szocialista Göncz Kinga viszont úgy vélte, nem a kéthrmados törvények mennyisége a lényeg, hanem, hogy olyan szakpolitikai intézkedéseket is sarkalatos törvényben fektetett le a kormány, mint például az adórendszert, amit nehéz lesz módosítania így egy következő kabinetnek.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Piaci körkép: ma fordulhat a DAX

Németország tegnap új korlátozásokat jelentett be a koronavírus-járvány megfékezésére. A DAX az éjjeli kereskedésben 11.300 pont alatt is járt, de az európai kereskedés kezdete előtt egy erős hullám indult felfelé, így a nyitás már nem volt ennyire negatív.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás