Újabb levélváltás a hallgatói szerződések miatt

Levélben hívta fel a magyar kormány figyelmét az Európai Bizottság arra, hogy a munkaerő szabad áramlásának elvét, így uniós jogszabályt sérthet a felsőoktatási hallgatói szerződések rendszere – erősítette meg a BruxInfo értesüléseit a foglalkoztatáspolitikai EU-biztos szóvivője. Mindezt azt követően, hogy információink szerint a kormány nyáron több brüsszeli aggályt is orvosolni tudott.

Továbbra is aggályosnak tartja az Európai Bizottság a felsőoktatási hallgatói szerződések szeptembertől érvényes rendszerét. A foglalkoztatáspolitikai EU-biztos a közelmúltban levélben hívta fel erre ismételten a kormány figyelmét, jelezve, hogy az ezt lefektető törvény, és a kiegészítp kormányrendelet sértheti a munkaerő szabad áramlásának alapelvét, így az uniós jogot is.

A BruxInfo ezzel összefüggő értesülését kedd este az EU-biztos szóvivője is megerősítette. Jonathan Todd hozzátette, Andor László EU-biztos levelére a Bizottság várja a magyar kormány válaszát.

A kérdéses jogszabály szerint szeptembertől az államilag finanszírozott hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalniuk kell, hogy diplomázásuk után a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt Magyarországon töltik el a végzést követő 20 évben. Példának okáért egy orvostanhallgatónak tehát – ha államilag támogatott képzésben tanul – a hatéves egyetem elvégzése után 12 évet Magyarországon kell eltöltenie a diplomázást követő 20 évben bármikor, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzése költségeit az állam számára.

A BruxInfo februárban írt arról először, hogy az év elején vizsgálni kezdte az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény tavalyi módosítását, amely bevezette az új finanszírozási rendszert. Már akkor felvetődött, hogy a jogszabály esetleg sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, emellett a törvény több rendelkezése is aggályos volt Brüsszel számára.

A törvény egy másik aspektusból is aggályos lehet. Androulla Vassiliou oktatási EU-biztos szóvivője korábban a BruxInfónak elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.

Az oktatási államtitkár február végén Brüsszelben találkozott is az oktatási EU-biztossal, akinek emellett a köznevelési törvény esetleges uniós vonatkozásairól is beszámolt. Hoffmann Rózsa akkor a BruxInfo kérdésére kijelentette, nem sérti a személyek szabad áramlását a felsőoktatási törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet.

Magyarázata szerint szó sincs röghöz kötésről, és bármilyen kényszerről, hiszen a diákok szabadon választhatják meg hogy aláírják-e az ezzel kapcsolatos szerződést, vagy nem. „Ez egy polgári jogi szerződés, amit úgy kell értelmezni, hogy a legjobb eredménnyel felvett diákoknak felajánlja az állam, hogy díjmentesen tanulhatnak. Ez egy kölcsön-féle, amit vissza lehet adni munkában, vagy pénzben” – magyarázta az oktatási államtitkár.

A politikus szerint a törvény összeegyeztethető az uniós joggal, szabad döntésen alapul, és ösztönző jellegű. Hozzátette azt is, hogy az ingyenes felsőoktatás nem alkotmányos kötelem, tehát ebből a szempontból sem aggályos a törvény.

Ettől függetlenül úgy tűnik, maradtak még brüsszeli aggályok. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt hónapokban többször is egyeztetett egymással a Bizottság és a kormány az ügyben. Egyrészt a kabinet nyáron egy törvénymódosítással lehetővé tette, hogy külföldi állampolgárok is részt vehessenek államilag finanszírozott képzésben.

További bizottsági aggály volt, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjat, a kormány viszont meggyőzte Brüsszelt, hogy jogszabályból mindez nem következik, és nyitva az út a külföldiek ösztöndíj-lehetősége előtt is.

Andor László levele ezt követően érkezett a nyáron, jelezve, hogy a munkaerő szabad áramlása kapcsán továbbra is aggályos a felsőoktatási törvény.

Brüsszeli források szerint a levélváltás része a magyar fél és a Bizottság közötti intenzív egyeztetéseknek. Úgy tudjuk, az a kabinet célja, hogy a felsőoktatási reform közpolitikai céljainak megtartása mellett a jogszabályok megfeleljenek az uniós jognak.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás