Oroszország benyújtotta a számlát, Bulgáriának fizetnie kell

Oroszország benyújtotta a számlát Bulgáriának a belenei atomerőmű befejezésének meghiúsulása miatt. Novemberig tartó hosszú tárgyalások várnak a bolgár kormányra, Bojko Boriszov a Déli Áramlat megépüléséhez kötné az Atomexportsztroj 1 milliárd eurós követelését. Néhány hónappal a hosszútávú gázszerződés lejárta előtt megkérdőjelezhető mennyire szerencsés döntés konfliktusba keveredni a „Nagy Testvérrel”.

Az orosz állami tulajdonú Roszatom leányvállalata, az Atomexportsztroj benyújtotta számláját a bolgár állami tulajdonú Állami Elektromos Műveknek (NEK) a belenei atomerőmű felépítésének meghiúsulásáról idén hozott döntés miatt. Az orosz kivitelező energiavállalat kezdeti 58 millió eurós követelése szeptember elejére 1 milliárd euróra ugrott, ugyanis az Atomexportsztroj a leszállított berendezések költségén túl az eddig elvégzett munkálatok árát és a kiesett nyereséget is szeretné behajtani a bolgár államon. A Roszatom vezérigazgató-helyettese, Kiril Komarov szerint teljesen mindegy a vállalat számára, hogy Bulgária mit fog kezdeni a leszállított atomreaktorral, hogy múzeumba helyezik vagy a kozluduji atomerőműbe vitetik, de a bolgár államnak fizetnie kell. Számítani lehetett arra, hogy nőni fog az összeg, ugyanis Szófia időközben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara elé vitt ügyben szintén kártérítési keresetet nyújtott be az orosz vállalat ellen. A NEK igényt tartana a régi belenei berendezés el nem szállítása után keletkezett bolgár költségek megtérítésére, ezt természetesen az orosz vállalat elutasítja és szerződésszegéssel vádolja a bolgár felet.

Nehéz megállapítani, hogy melyik félnek van igaza, ugyanis a belenei atomerőmű megépítéséről az elmúlt 20 év kormányai számtalan szerződést kötöttek az orosz féllel és az Atomexportsztroj a 2006-ban kötött kivitelezési szerződésben foglaltakra hivatkozik, mint mérvadó iránymutatásokra. A megnövekedett orosz igények benyújtását követően mind Deljan Dobrev bolgár energiaügyi miniszter, mind pedig Bojko Boriszov miniszterelnök nemtetszését fejezte ki és zsarolásnak minősítette a benyújtott számlát.  A Roszatom részéről kifogásolják, hogy a mai napig Bulgária nem értesítette őket a kivitelezésről szóló szerződések felbontásáról. Az oroszok már legyártották az atomerőmhöz szükséges berendezéseket, ám a termékdíjakon túl követelik a tárolásukért valamint az elavulásért járó költségeket is. 

Az oroszok a 2006-os szerződésben foglaltakra hivatkoznak, amikor az 1 milliárd eurós követelésről beszélnek. A szerződés szerint az erőmű maga 730 millió euróba kerülne az akkori inflációval számolva, a Capital bolgár hetilap szerint a NEK 350 milliót már ki is fizetett az Atomexportsztrojnak. Ezen túl a bolgár állam körülbelül 109 millió eurót már kifizetett a tervezési munkákért és az erőmű alapterületének előkészítéséért. Ha ezeket az adatokat figyelembe vesszük, akkor meglepőnek tűnhet az oroszok 1 milliárd eurós követelése, amelyet szakértők is sokallnak. Nem világos, hogy az orosz vállalat már beszámította-e a NEK által kifizetett összeget, valamint hogy a 2008-as szerződés miért nem részletez számos, döntő fontossággal bíró kérdést. A leggyanúsabb kérdés, hogy a NEK miért írt alá olyan kivitelezési és beszállítói szerződést, amelyben nincs konkrét főbefektető megjelölve (azaz nincs, aki kifizetné a költségeket a munkálatok után). Az előlegként kifizetett 350 millió euróból 300 millió közvetlenül a költségvetésből volt finanszírozva, azaz az adófizetőket terhelte a korábbi szocialista kormány. A maradék 50 milliót pedig a NEK éves büdzséjéből fedezte a 2008-ban regnáló Sztanisev-kormány. A bolgár fél akkor rendkívül kedvezőtlen szerződést kötött, amely nem tisztázta még azt sem, hogy az orosz kivitelezők milyen ütemben készítsék el a megrendelt technológiát. Ezért került nehéz helyzetbe Szófia, hiszen a 350 millió eurós előleg ellenére az oroszok már szinte készen voltak két reaktorral, ami azt jelentené, hogy a bolgár fél már rendelkezik a kész technológiával, pedig a valóságban a létesítmény még csak a terv szintjén létezett. A bolgár fél szerint csak az egyik reaktor gyártására adtak engedélyt, másrészt hangsúlyozzák, hogy már 3 éve tárgyalnak az orosz féllel a felbontás körülményeiről.

Boriszov szerint az oroszok a bolgárok jóhiszeműségét kihasználva próbálnak többletbevételeket szerezni, anélkül hogy teljesítették volna a szerződésben vállaltakat. „Itt van ez a vállalat, amely tudtunk nélkül indított ellenünk bírósági eljárást. Nagyon remélem ez Putyin elnök úr tudta nélkül történhetett meg, ugyanis ha tudott róla, akkor nagyon rossz napja lesz, amikor november 9-én Szófiába látogat. Ekkor készülünk aláírni a „Déli Áramlat – Bulgária” megépüléséről szóló szerződéseket.” –fenyegette meg nyíltan Boriszov a Kreml urát. A miniszterelnök szerint az oroszok tudhatták, hogy a kozluduji erőműben fogják alkalmazni az orosz technológiát és emiatt alaptalanok a követeléseik.

Érdekes lesz követni a következő két hónap eseményeit, Boriszov szavai szinte biztosan a hazai médiának szóltak és nem Moszkvának. Oroszország legfontosabb energiaprojektjének megvalósítását Bulgária sehogy sem tudná meggátolni, egyszerűen azért, mert Moszkva napok alatt térdre kényszerítheti az energiaszállítmányok leállításával a kis balkáni államot. Sokkal inkább az valószínűsíthető, hogy Boriszov az Atomexportsztroj által igényelt összeg csökkentését kívánja elérni (és nem a teljes visszalépést attól). A nemzeti érdekek ilyen látványos módon történő védése akár visszájára is fordulhat, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) első emberének, Boriszovnak 2009-ben kiváló szónoklataival sikerült kiváltania a lakosság lelkesedését, ám sokan azzal vádolják, hogy populizmusa a „falusi egyszerűséget” súrolja. Az orosz érdekek Bulgáriában szinte mindig érvényesülnek, a bolgár külpolitikai irányvonalak továbbra is markánsan kelet felé mutatnak. Boriszov ugyanakkor, jelentős nyugati nyomás hatására, képes volt megjeleníteni azt a látszatott, hogy Szófia el tud szakadni a Nagy Testvér ölelésétől. Az már sokkal aggasztóbb, hogy Szófia miért fogadta el azt az orosz követelést, hogy a Déli Áramlat bulgáriai szakasza nem lesz 100 százalékban bolgár tulajdonban, valamint miért egyeztek meg a lehető legalacsonyabb tranzitdíjakról?

Nehéz meghatározni, hogy milyen kapcsolat van a belenei atomerőmű és a Déli Áramlat között, viszont egyes fejleményeket már lehet sejteni. Nagy valószínűséggel az Atomexportsztroj vesztes helyzetben várhatja a bírósági ítéletet, viszont ezért cserébe Oroszország mindent kisajtol Szófiából a gázvezetéket illetően.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás