_

Görög hét Berlinben

A válságállamnak nyilvánított Görögország állt a múlt heti német politikai spektrum fókuszpontjában. Volker Kauder az Uniópárt (CDU-CSU) frakcióvezetője, valamint Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter múlt hét vasárnap elutasította egy harmadik görög mentőcsomag lehetőségét. Görögországnak eközben további 2,5 milliárd euróval kell csökkenteni költségvetési kiadásait, hogy ne essen el a pénzügyi támogatás további folyósításától. A Kancellári Hivatal csütörtöki vendége  volt, aki Angela Merkellel közösen megállapodott abban, hogy Görögország jövőjéről a szeptemberi trojka-jelentés után fognak dönteni. Pénteken Antonisz Szamaraszt fogadta a német kancellár, a görög miniszterelnök „lélegzetvételnyi időt”, valamint az európai hitel törlesztésének átütemezését kérte Merkeltől.

Nem lesz harmadik mentőcsomag

A második mentőöv után sem nyugodtak meg a kedélyek a Hellén Köztársaság körül. Hiába a 130 milliárd eurós második EFSF-mentőcsomag, a Der Spiegel német hetilap értesülései szerint a Görögországnak hitelező trojka (IMF, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) az eddig becsült 11,5 milliárd euró helyett 14 milliárd eurós kiadáscsökkentést fog követelni a görög kormánytól. A tervezettnél nagyobb megszorításokra azért kerülhet sor, mert a privatizációs folyamat nem az előzetes számításoknak megfelelően alakul. A 2,5 milliárd eurós újabb övszorítás pedig fenntartja a reményt, hogy 2014 végére a GDP-arányos államháztartási deficit 3 százalék alá kerüljön. 2011-ben az államháztartási hiány 9,3 százalék volt.

A trojka számításainak hatására számos német kormánypárti képviselő zárta ki egy újabb görög mentőcsomag lehetőségét. A Spiegelnek Volker Kauder a CDU-CSU pártszövetség frakcióvezetője múlt hét vasárnap a következőket mondta el: „a görögöknek be kell tartaniuk, amit megígértek. Nincs már további játéktér, sem az időkeretre, sem a tárgyra vonatkozólag, mert az a megállapodás ismételt megszegése lenne.” Kauder „kevés esélyt” lát arra, hogy a koalíció egy újabb mentőhitelt szavazzon meg. A kereszténydemokrata politikus szerint: „a görögöknek lassan fel kéne tenniük a kérdést maguknak, hogy akarnak-e további erőfeszítéseket tenni, vagy inkább elhagyják az eurózónát”. Kauder nagyon veszélyesnek találta, hogy a közös valuta válsága miatti  alkotmányos változások hatására egy „Európai Egyesült Államok” jöjjön létre.

Osztva kollégája véleményét, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is kizárta annak a lehetőségét, hogy a növekvő görög államháztartási lyukat egy újabb mentőhitellel tapasszák be. „Nem tudunk egy újabb programot készíteni. Vannak határok, amik után már nem lehet kezeskedni azért, hogy egy feneketlen zsákba pénzt öntsünk”- nyilatkozta Schäuble.

A pénzügyminiszter ugyanakkor kritizálta az eurózóna széthullásáról szóló vitát: „Ha az eurózóna nem marad egyben, akkor annak széteséséért mi fizetjük a legnagyobb árat.” Egy korábbi tanulmány szerintez az összeg akár 80 milliárd euró is lehet a Szövetségi Köztársaság számára.

(forrás: Wikimedia Commons)

Mindenesetre figyelemreméltó, hogy Schäuble véleménye hogyan változott az esetleges harmadik görög mentőcsomag kapcsán. Míg február 25-én – négy nappal azután, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei megszavazták a második görög mentőcsomagot – a pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a pénzügyi program futamidejének lejárta után nem kizárt, hogy újabb segítségre lehet szükség, addig múlt hét vasárnap egyértelműen elutasította egy harmadik pénzügyi óriástranszfer lehetőségét.

Meddig lehet megszorítani?

Antonisz Szamarasz pénteki berlini látogatása előtt szerdán Athénban fogadta Jean-Claude Junckert, az Eurócsoport elnökét. Juncker a szerda esti találkozó után kijelentette: „Le szeretném szögezni, hogy teljes mértékben az ellen vagyok, hogy Görögország elhagyja az eurózónát”. A luxemburgi politikus egyben felhívta a balkáni ország figyelmét a további kiadáscsökkentő lépések fontosságára: „a központi kiadások konszolidálása abszolút elsőbbséget élvez. Ez Görögország utolsó esélye.” Juncker emellett kiemelte, hogy a jelenlegi válság elmélyülésében jelentős szerepe van a bizalom hiányának.

A görög kormány eddig is komoly reformokat hajtott végre. Februárban a minimálbért 751 euróról 586 euróra csökkentette. A közszolgálatban dolgozók bérét befagyasztották, a nyugdíjak és a munkanélküli segélyek 20 százalékkal csökkentek. A benzin, a fűtőolaj és az alkohol jövedéki adója 10 százalékkal nőtt a 2010-es évhez képest, az ÁFA mértéke pedig 21-ről 23 százalékra emelkedett. Ezen tételeken túl további megszorítások várhatók, elsősorban az adóbevételek növelése, az állami bürokrácia leépítése, valamint egyes szakmáknál (pl. szállítmányozás, gyógyszeripar, könyvelés) való elbocsátások területén. Antonisz Szamarasz a Le Monde-nak adott interjúban meglobogtatta azt a lehetőséget is, miszerint olyan Görögországhoz tartozó, lakatlan szigetek kerülhetnének kalapács alá, amelyek eladása nem veszélyeztetné a nemzeti biztonságot. Ezzel a nem-ortodox módszerrel a görög miniszterelnök a központi költségvetés számára szeretne pénzügyi bevételt elérni.

A görög pénzügyminisztérium pénteki közlése szerint egyébként a központi kormány adósságállománya július végén 303,5 milliárd euró volt a március végi 280,2 milliárd euróval szemben. A görög GDP a második negyedévben 6,2 százalékkal, négy év alatt összesen 20 százalékkal csökkent. A munkanélküliség eddig nem ismert csúcsokat ért el az országban: májusban 23,1 százalékra nőtt az áprilisi 22,6, illetve az egy évvel korábbi 16,8 százalékhoz képest. A számokon túl a válság társadalomra gyakorolt negatív hatása is jelentős. Az eddigi megszorításokat is számos sztrájk és tüntetés követte, és úgy tűnik, hogy Athén utcáin továbbra is nyugtalanság fog uralkodni, figyelembe véve a trojka által említett újbóli kiadáscsökkentő követeléseket.

„Görögország vérzik, nagyon vérzik”

A görög miniszterelnök csütörtökön a Süddeutsche Zeitung vendége volt. A legnépszerűbb német napilapnak adott interjúban Szamarasz ígéretet tett arra, hogy országa az utolsó centig visszafizeti Németországnak a „milliárdos segítséget”: „Biztosítom Önöket: teljesíteni fogunk!” A 61 éves politikus elismerte, hogy sok görög nem fizet adót, de ő és pártja (az Új Demokrácia) jelenleg azon van, hogy ez a rossz tendencia megváltozzon. A drasztikus megszorításokra reflektálva Szamarasz kijelentette: „… számomra nem olyan fontos, hogy újraválasszanak. Inkább az országomon kívánok változtatni.”

az athéni zavargásokról!

A baloldali napilapnak Szamarasz elmondta, hogy kormánya Angela Merkeltől és a német kormánytól azt fogja kérni, hogy két év helyett engedjenek négy évet a 11,5 milliárd eurós (ami a trojka-jelentés szerint 14 milliárdra nőhet), a GDP öt százalékának megfelelő takarékossági program megvalósítására, továbbá adjanak négy év haladékot az eddig felvett hitelek törlesztésének megkezdésére. A könnyítések növelhetik a befektetési kedvet és gyorsíthatják a privatizációt. 2016-ig az állami tulajdon eladásából legkevesebb 30 milliárd eurónyi bevételt kell jegyeznie a görög kormánynak.

Még ugyanazon a napon Szamarasz a Bild újságban a takarékossági program halasztásának fontossága mellett tört lándzsát. „Nem kérünk további pénzeket. Amit kérünk, egy kis lélegzetvételnyi idő, hogy a gazdaságot lendületbe hozzuk és az állami bevételeket növeljük. A több idő nem jelent automatikusan több pénzt”- mondta a görög miniszterelnök, majd a jelenlegi görög gazdasági helyzetet összefoglalván így szólt: „Görögország vérzik, nagyon vérzik.”

Sűrű napok a Kancellári Hivatalban

Merkel előtt tehát ismert volt a forgatókönyv: Antonisz Szamarasz a pénteki látogatásakor több időt fog kérni a reformintézkedések teljesítésére. A pénteki látogatás előtt François Hollande és Angela Merkel csütörtökön Berlinben találkozott, hogy megvitassák a görög igényekkel kapcsolatos álláspontjukat. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindkét vezető egyetértett abban, hogy Görögországnak be kell tartania eddigi kötelezettségvállalásait, ha könnyítéseket szeretne.

„Arra biztatnám Görögországot, hogy a reformok útján – ami nagy erőfeszítésébe telt a görög embereknek – menjen végig. Számomra fontos, hogy minden kötelezettségünknek megfeleljünk, és mindenekelőtt megvárjuk a trojka-jelentést, minden további döntést az eredmény ismeretében hozunk meg”- mondta a kancellár. Hollande egyetértve Merkellel a következőket tette hozzá: „Azt akarjuk, azt akarom, hogy Görögország az eurózónában maradjon”.

Franciaország idáig valamelyest „nagyvonalúbb” volt a görög kérdés kapcsán, a francia köztársasági elnök az adósságlefaragás, valamint a szigorú költségvetési keretszámok minden áron való betartatása helyett inkább a gazdasági növekedésre, egy európai növekedési modell kidolgozására helyezte a hangsúlyt. Ez a retorika volt a győztes választási kampányának egyik központi eleme. Hollande csütörtöki berlini nyilatkozatából viszont a merkeli irányelvek köszönnek vissza, úgy mint a reformok betartásának szükségessége és a vállalt kötelezettségek betartása.

Ilyen körülmények között került sor a pénteki Merkel-Szamarasz találkozóra. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a német kancellár a görög kérés eldöntését – miszerint a takarékossági program megvalósítását 2014-ről 2016-ra tolják ki – a szeptemberi trojka-jelentés utánra ígérte. Szamarasz úgy vélekedett, hogy országa a kitűzött célt hamarosan eléri, és kötelezettségeinek eleget fog tenni, mivel „a görög igen büszke nép, és nem szereti, ha más pénzétől van függésben”. A görög miniszterelnök meggyőződéssel állította, hogy a szeptemberi trojka-jelentés pozitívan fog hozzáállni a már eddig meghozott és még folyamatban lévő reformintézkedésekhez.

 A ZDF-Politbarometer a pénteki megbeszéléssel egy időben megjelentetett egy közvélemény-kutatási eredményt, mely szerint a megkérdezett németek 67 százaléka ellenzi, hogy Görögországnak további időt adjanak a reformokra. Továbbá a megkérdezettek 72 százaléka szerint a már odaígért pénzügyi segítségen kívül nem kellene további segítséget ígérni a Hellén Köztársaságnak.

A görög kérdés végére ismételten nem sikerült pontot tenni. Németország és Franciaország látszólag egységes álláspontot képvisel: Görögország sorsát egy három intézményből álló testület véleményére kell bízni. A várva várt jelentésig még egy jó hónapnyi időt sikerült nyerniük a donor államoknak és szervezeteknek, addig pedig még bármi megtörténhet.

Molnár Tamás Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás