Putyin aláírta az “ügynöktörvényt”

Vlagyimir Putyin orosz elnök július 21-én aláírta azt a sokat vitatott törvényt, mely az Oroszországban működő, politikai tevékenységet folytató, külföldi finanszírozású civil szervezetek (NGO) számára a “külföldi ügynökként” való nyilvántartásba vételt teszi kötelezővé – írta a RIA orosz hírügynökség. Az új szabályozást nemcsak az orosz emberi jogi és civil szervezetek illették éles kritikával, hanem az Európa Tanács, az Egyesült Államok, és Nagy-Britannia is bírálta azt.

A novemberben hatályba lépő új szabályozás alapján a civil szervezetek tevékenységükről félévente jelentést, pénzügyeikről pedig éves kimutatást kötelesek készíteni. A törvény alapján azon nonprofit szervezetek, melyek az ún. “külföldi ügynök” listára kerülnek, kötelesek lesznek magukat külföldi ügynökként feltüntetni, minden nyomtatott anyagban, beleértve a sajtótermékeket, illetve az online felületeket is.

Egy nem-kormányzati szerv kötelezettsége lesz az is, hogy valamennyi a 200.000 rubelt meghaladó külföldi támogatásról tájékoztassa az Igazságügyi Minisztériumot. A törvényben foglalt kötelezettségek elmulasztása akár négy évig terjedő börtönbüntetéssel és/vagy 300.000 rubel (kb. 2 millió Ft) nagyságú pénzbüntetéssel sújtható.

Hazai kritika

A törvény aláírását követően Oroszország két legnagyobb emberi jogi szervezetének vezetője bejelentette, hogy nem tesznek eleget az új szabályozásban foglaltaknak. Oleg Orlov, a Memorial Emberi Jogi Központ igazgatójának elmondása szerint “nevetséges” belegondolni abba, hogy mi lenne, ha a külföldről érkező adományokat visszautasítanák. “Nem azért, mert nehéz előteremteni a pénzt Oroszországban, bár mi megpróbáljuk, hanem, mert szerintünk nem bűncselekmény az, ha külföldi szervezeteketől fogadunk el támogatást” – mondta Orlov.

Hozzátette továbbá, hogy a Memorial nem fogja magát “külföldi ügynökként” regisztrálni, és minden lehetséges lépést megtesznek a “megkülönböztető gyakorlattal” szemben, mivel “megalázó dolog magunkat külföldi ügynökként nyilvántartásba vetetni”. Lev Ponomarjov, az Emberi Jogokért Szervezet prominens aktivistája pedig azt nyilatkozta, hogy az új törvény “számos, Oroszország által is aláírt nemzetközi egyezményt sért”. Ponomarjov annak lehetőségét sem utasította el, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Oroszország legrégibb jogvédő szervezete, a Moszkvai Helsinki Csoport korábban azt nyilatkozta, hogy inkább bezárják irodájukat, minthogy eleget tegyenek a törvényben támasztott követelményeknek, de az Orosz Közkamara, valamint az elnök mellett működő emberi jogi tanács vezetője, Mihail Fedotov sem támogatta azt. A Helsinki Csoport vezetője, ismert civil jogvédő Ljudmilla Alekszejava pedig az Amerikai Kongresszushoz és az Európai Parlamenthez is elmenne annak érdekében, hogy a törvény szerzőit arra a vízum-feketelistára tegyék, melyet az orosz jogász, Szergej Magnyickij halálával kapcsolatban állítottak össze.

Nemzetközi bírálat

Az új törvényt azonban nemcsak az orosz civil jogi szervezetek vezetői ellenzik. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma már a törvény elfogadása előtt is bírálta az akkor még javaslat formájában létező új szabályozást: “Az embereknek mindenhol ugyanazokat az alapvető szabadság- és egyetemes emberi jogokat kell élvezniük” – mondta Patrick Ventrell szóvivő.

Az orosz külügyminisztérium szerint azonban azzal, hogy az Egyesült Államok “aggodalmát” fejezi ki, “durva és elfogadhatatlan módon” beleavatkozik az orosz belügybe és a szuverén törvényalkotásba – nyilatkozta Konsztantyin Dolgov, a minisztérium emberi jogi biztosa. “Moszkva nem mindig elégedett az Egyesült Államok Kongresszusa által megfogalmazott hasonló döntésekkel, azonban Oroszország alapvetően távol tartja magát attól, hogy az USA törvényhozásába beavatkozzon. Ez kölcsönösen elvárható.” – mondta Dolgov.

A héten azonban az USA már nemcsak az “ügynöktörvényt”, hanem az azzal együtt jóváhagyott Internetes feketelistára valamint a rágalmazásra vonatkozó szabályozást is bírálta, mivel azok az orosz sajtószabadság korlátait jelenthetik. Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyi szóvívője szerint az “ügynöktörvény” megfélemlíti az emberi és polgári jogi szervezeteket, továbbá aláássa a demokratikus fejlődést az országban.

A törvény nehéz követelményeket támaszt az emberi jogi jogászokkal, a korrupcióellenes és demokratikus csoportokkal szemben, továbbá helytelenül külföldi ügynöknek minősíti őket, csak azért, mert külföldi támogatást fogadnak el. A törvény pont azokat a társadalmi szervezeteket és aktivistákat félemlíti meg, melyekre Oroszországnak a leginkább szüksége van ahhoz, hogy elősegítse egy korrupciómentes, jogrenden alapuló, és az emberi jogokat tiszteletben tartó társadalom meglétét az országban. ” – mondta Nuland.

A brit Foreign Office szerint az új szabályozás “szükségtelen módon” akadályozza a civil szervezetek rendes működését. A Hivatal által a hét közepén kiadott nyilatkozatban olvasható, hogy a nem kormányzati szervekre vonatkozó terhes követelmények, valamint a “külföldi ügynökként” való besorolásuk bizalmatlanságot kelt, ennek pedig negatív hatása van a szervezetek szabad működésére. A brit diplomáciai testület vezetése kiemelten dicsérte az orosz civil szervezetek munkáját és a demokratikus fejlődéshez való hozzájárulásukat az országban.

Az elnevezés a probléma

A törvényjavaslatot elfogadása előtt az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland is élesen bírálta, aki a “Sztálini terrorhoz” hasonlította azt. Elmondása szerint maga az elnevezés a probléma. hiszen a “külföldi ügynök” kifejezést Sztálin korában használták többek között a disszidensekre, továbbá mindazokra, akik “más nézőpontot vallottak azokban az időkben”. “Tisztességtelen és nem megfelelő, továbbá nem lenne szabad ilyen elnevezést használni egy modern törvényhozásban – ez a múlthoz tartozik, és nem egy demokratikus társadalomhoz. – mondta Jagland.

Jagland továbbá a túl gyors törvényhozási folyamatot is bírálta, szerinte ugyanis az egész folyamat nemcsak a törvényhozókról kell, hogy szóljon, abba a társadalmat is be kell vonni, főleg, ha az adott törvény éles hazai és nemzetközi kritikákat vált ki. Ez utóbbi kritika alapja, hogy az “ügynöktörvény” harmadik verzióját július 13-án fogadta el az Állami Duma, július 18-án az Orosz Felsőház is jóváhagyta, három nappal később pedig Putyin elnök törvénybe is iktatta.

Alekszander Szidjakin, az Egységes Oroszország párt jogásza, aki egyben a törvény egyik kidolgozója is volt, semmi rosszat nem lát a “külföldi ügynök” elnevezésben: “túl kell jutnunk a hidegháborús terminológián” – mondta. Példaként hozta fel továbbá a Golos szervezetet – mely a választási csalásokat felügyelte Oroszországban és kétmillió dolláros amerikai támogatást fogadott el még 2011-ben – arra, hogy a választások során az USA megpróbálta befolyásolni az orosz politikai helyzetet. Putyin elnök ugyanis korábban az évben azt mondta, hogy az Egyesült Államok dollármilliókat “pumpált” a civil szervezetekbe, hogy azok befolyásolják az orosz választások eredményét.

Mihail Remizov, a Nemzeti Stratégiai Intézet elnöke szerint is maga az ügynök szó a problémás, de valószínűleg egy árnyaltabb kifejezés nem okozna ekkora felháborodást, mivel az új szabályozás nem tiltja be ezen szervezeteket, hanem működésükhöz ír elő további kötelezettséget.

Jacsó Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás