_

Újabb csapást mér Magyarországra a büdzsé-kiigazítás

További közel 2 milliárd eurót bukna Magyarország a felzárkóztatási forrásokon 2014 és 2020 között a napokban végrehajtott technikai kiigazítás eredményeként. A jelenlegi állás szerint az ebben a periódusban elérhető kohéziós támogatások majdnem 28 százaléka veszne el.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően tovább farag a Magyarország számára 2014 és 2020 között elérhető felzárkóztatási támogatásokból az Európai Bizottság eredeti javaslatának közelmúltban bemutatott technikai kiigazítása, amit az új növekedési adatok és a horvát csatlakozás tett szükségessé.

Már Brüsszel eredeti, tavaly júniusban bemutatott keretköltségvetési javaslata is meglehetősen mostohán bánt Magyarországgal, amennyiben több mint 20 százalékkal, 5,3 milliárd euróval kevesebb pénzt ígért felzárkóztatásra az uniós büdzséből 2014 és 2020 között, mint a jelenlegi, 2013-ig érvényes pénzügyi időszakban. A legfrissebb elérhető növekedési statisztikai adatok és a horvát csatlakozás költségeinek figyelembe vétele után a mérleg még tovább romolhat. Ha 2007 és 2013 között elméletileg 25,7 milliárd euró áll a kohéziós politika keretében hazánk számára rendelkezésre, ez az összeg a legújabb becslések szerint 18,6 milliárd euróra zsugorodhat 2014 és 2020 között. Ez körülbelül 7 milliárd euróval, azaz 27-28 százalékkal kevesebb, mint a folyó hétéves pénzügyi időszakban.

Egyetlen uniós tagállam kohéziós támogatásai sem csökkennének ilyen drámai mértékben a két pénzügyi keret között – mutatnak rá brüsszeli illetékesek. Az újabb veszteségekért az Európai Bizottság által alkalmazott, egyébként uniós szinten előzőleg megállapított számítási módszer tehető felelőssé, ami alapján számítógéppel kalkulálták ki az új költségvetési keretszámokat.

Ennek alapján hazánk számára még az eredeti bizottsági javaslat elkészítésénél figyelembe vett három éves átlagban rendkívül alacsony 1,4 százalékos növekedési becslésnél is alacsonyabb 0,8 százalékos előrejelzés született. Ez az egyes országok által maximálisan felhasználható kohéziós pénzek GDP-arányosan 2,5 százalékos felső korlátjával kiegészülve Magyarország esetében kiugróan nagy csökkenést eredményezhet a következő többéves pénzügyi keretben.

Magyar részről méltánytalannak és az uniós szerződés szellemével is ellentétesnek tekintik az alacsony szinten meghúzott plafont és az alkalmazott növekedési előrejelzést, mert az éppen azokat az országokat sújtja a legjobban, ahol alacsonyabb a növekedés és így hosszabb távon is konzerválja a leszakadásukat. Az alkalmazott módszertan ellentmondásosságát az is jól szemlélteti, hogy az öt éve folyamatosan recesszióban lévő Görögország esetében egy korábban hozzáférhetővé tett derogáció figyelembevételével 2,7 százalékos növekedési becslésen alapul a jövőbeni pénzügyi allokáció mértéke.

A magyar kormány kísérlete egy általános érvényű biztonsági háló létrehozására a szabályozói keretben a tárgyalások eddigi szakaszában csak mérsékelt eredményt hozott, amennyiben a dán soros elnökség által készített tárgyalási keretbe bekerült egy rendelkezés, miszerint a magyarokéhoz hasonló esetekre felfelé el lehetne térni a GDP-arányosan 2,5 százalékos felső támogatási határtól maximum 2,99 százalékig.

Ám ha az új szorzó 2,99 százalék is lenne, magyar becslések szerint az így is csak a veszteség körülbelül a felének a visszanyerésére lenne elegendő, ahhoz, hogy a pénzünknél maradjunk, 3,4 százalék körüli plafont kellene meghatározni. Mindazonáltal a helyzet nem reménytelen, hiszen elnökségi források szerint a tagország tisztában vannak a magyar probléma súlyával és valamilyen módon késznek mutatkoznak annak kezelésére.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás