_

Botrányba fulladt a megemlékezés

Füttyszó és bekiabálások fogadták a srebrenicai mészárlás 17. évfordulójára érkező boszniai politikusokat, a megemlékezés szervezőjét pedig műanyagflakonnal dobták meg. A botrányos megszégyenítést szinte csak Törökország képviselője kerülte el. Erdogan török miniszterelnök közleményében párhuzamot vont Gáza, Szíria és Srebrenica között, valamint az ENSZ felelősségét hangoztatta a népirtás kapcsán. A nyugati politikusok megbékélésre szólítottak fel.

Botrányoktól sem volt mentes az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozataira való szerdai megemlékezés. A tömegmészárlás helyén tartott rendezvényen számos politikus részt vett Bosznia-Hercegovinából és a volt Jugoszlávia területéről, sőt még Törökországból is. Jelenlétük azonban sok emlékező polgárban felháborodást keltett. A megemlékezésen sok állami vezetőt füttyszó fogadott, a rendezvény szervezőjét pedig fizikailag is inzultálták. A megszégyenítést mindössze Törökország képviselői tudták elkerülni. Ankara persze az emléknapot is ügyesen használta ki arra, hogy erősítse pozícióit Bosznia-Hercegovinában és odaszúrjon egyet az Európai Uniónak. Nem volt nehéz: mint a szerdán kiadott színtelen-szagtalan közleményből kitűnik, az Uniónak továbbra sem telik többre a szokásos közhelyeknél.

Immár tizenhetedik alkalommal emlékeztek meg a Srebrenica melletti Potočariban az 1995. július 11-i tragikus eseményekről. A kis kelet-boszniai városban ugyanis ezen a napon történt Európa II. világháború utáni legnagyobb szisztematikus népirtása. A települést elfoglaló boszniai szerb erők több, mint nyolcezer védtelen muzulmán bosnyákot végeztek ki az ENSZ holland kéksapkásai szeme láttára. A srebrenicaiak ezzel a nagyszerb ideológia és a nemzetközi közösség nemtörődömségének áldozataivá váltak. A várost ugyanis az ENSZ a népirtást megelőzően ún. „biztonsági zónává” nyilvánította, ahová számos bosnyák menekült más területekről is. Később azonban a nemzetközi erők mégsem védtek meg senkit, sőt a táborukba menekült 5000 embert is kiadták a szerbeknek, akik azonnal megkezdték a muzulmán férfiak legyilkolását.

Az eset azóta is igen sok kellemetlen pillanatot okoz mind Közép- mind pedig Nyugat-Európa politikusainak. Bár a legfőbb boszniai szerb vezetők immár mind a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt vannak, sokan hiányolják azoknak a nyugati politikusoknak és katonai vezetőknek a felelősségre vonását, akik bár segíthettek volna az áldozatokon, mégsem tették. Emellett sok szerb mai napig nem ismeri el, hogy Srebrenicában népirtás történt volna és ez Szerbia Köztársaság, valamint a boszniai szerb entitás, a Republika Srpskahivatalos álláspontja is.

A népirtás óta eltelt 17 évben pedig egyre többször vetődik fel a bosnyák politikusok felelőssége is. A túlélők, valamint az áldozatok hozzátartozói gyakran méltatlannak érzik, hogy vezetőik csak kampányuk eszközeiként tekintenek rájuk, ám valós segítséget sem az igazságtételben, sem nehéz életkörülményeik javításában nem kapnak. Ezen kívül pedig még Banja Luka akaratának is ki vannak szolgáltatva. Jelenlegi tiltakozásuk egyik fő oka az októberben esedékes srebrenicai helyhatósági választások lebonyolítása volt. A nemzetközi közösség ugyanis nem engedélyezte, hogy a választásokat az 1991-es népszámlálás alapján tartsák meg. Akkoriban ugyanis a városka 37 ezres lakosságának mintegy 80 százaléka volt muzulmán bosnyák, jóllehet a ma már a Republika Srpskában fekvő települést – a népirtásnak is „köszönhetően” – szinte kizárólag szerbek lakják. Az „időzített bomba” most robbant és a srebrenicai civilek számos politikust szégyenítettek meg a megemlékezés folyamán.

Füttykoncert és flakondobálás a megemlékezésen

A botrány már a hivatalos program előtt megkezdődött. Srebrenicai civil szervezetek ugyanis bejelentették, nem akarnak többé üres beszédet és elegük van abból, hogy a megemlékezést a politikusok demagóg ígérgetésekre használják fel. „Nem szeretnénk szívszorító politikai beszédeket, melyek mögött semmilyen cselekvés nincs” – hangoztatták. A politikusok azonban, úgy látszik, nem tudták, hogy ezúttal a civilek sem csak üres szólamokat hangoztattak. Így végül a saját fülükkel hallhatták a népvéleményét – a meglepett boszniai vezetőket hangos füttyszó és bekiabálások fogadták.

A megszégyenülésből nem maradt ki Bakir Izetbegović, az államelnökség tagja és Zlatko Lagumdžija külügyminiszter sem. A legrosszabbul a programot szervező bizottság elnöke, Ćamil Duraković járt. A tömeg ugyanis őt okolta azért, hogy bármely hivatalos személy, aki részvételi szándékát jelezte, eljöhetett a megemlékezésre. A sértett Duraković összeszólalkozott kritizálóival, mire valaki egy műanyagflakonnal dobta meg a szócsatát vívó bizottsági elnököt. Az emberek Patrick S. Moon amerikai nagykövetet is haragosan fogadták. A feldühödött civilek viselkedése sokkolta a külföldi újságírókat.

Tapsot kapott viszont a bosznia-hercegovinai elnökség horvát tagja, Željko Komšić és pozitív fogadtatásban részesült a török miniszterelnök-helyettes Bekir Bozdag is. A törökök persze ismét kitettek magukért, hiszen Recep Tayyip Erdogan török minisztrerelnök a bosnyák füleknek kedves üzenetet küldött a megemlékezés alkalmából. A rendezvényen egyébként tiszteletét tette még Nermin Nikšić, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció miniszterelnöke és Zoran Milanović horvát miniszterelnök is, de érkezett delegáció a népirtást el nem ismerő Republika Srpska és Szerbia Köztársaság kormányai részéről is.

A rabbi beszéde: a történelmi tények nem megváltoztathatóak

A 17. megemlékezés szerdán délben Bosznia-Hercegovina himnuszával kezdődött, majd egy perces néma csend után Abdulah Sidran Vers Srebrenicáról című művének előadásával folytatódott. A rendezvényen megjelent körülbelül 40 ezer ember előtt ezután Arthur Schneier, a New York-i zsinagóga főrabbija tartott beszédet. A rabbi hangsúlyozta, a hit nevében elkövetett bűn a legnagyobb bűn és a srebrenicai mészárlás brutalitását soha nem lehet elfelejteni, sem letagadni, mert a történelmi tények nem megváltoztathatóak. A rabbi együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, megemlítve, ő a holokauszt során vesztette el családját. Schneier rabbi kiemelte, az egész világ hibás azért, ami Srebrenicában történt, hiszen hallgatott és nem tett semmit, hogy a gyilkosságokat megakadályozza. Ezért – magyarázta – a hallgatás nem megoldás.

A megemlékezés során eltemették a mészárlás további 520 áldozatát, akik közül a legidősebb 94 éves volt, míg a legfiatalabb idén eltemetett áldozat korát egyes források 24, míg mások 15 teszik. Ezzel a körülbelül 8000 halálos áldozatot követelő népirtás immár 5657 áldozatát sikerült megtalálni és eltemetni. Tény azonban, hogy sok holttest és maradvány hiányosan került elő, a szerbek ugyanis sok áldozatot később ún. másodlagos tömegsírokba helyeztek át, hogy a mészárlás „bizonyítékait” elrejtsék.

Kemény szavak Ankarától, szokásos frázisok Brüsszelből

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a népirtás évfordulóján éles hangú nyilatkozatot tett. A politikus megemlítette, az ENSZ védelmet ígért a srebrenicai bosnyákoknak, ám mégsem védte meg őket, sőt a gyilkosok kezére adta őket. „Szörnyűséges gonosztett történt annak az Európának a szívében, amelyik mindig a békét és szabadságot hangoztatja” – mondta Erdogan. A miniszterelnök kijelentette, hogy az európai államok tudtak arról, hogy népirtás történhet, mégsem próbálták időben megakadályozni a tragédiát. Az ENSZ csak szemlélte az eseményeket és magát védte, a felelősök pedig még mindig nem kerültek a törvény színe elé – fejtette ki a politikus. Erdogan szavai szerint Srebrenica az emberiség örök szégyenfoltja marad, épp úgy, mint Gáza, ahol ártatlan gyerekeket ölnek, Líbia, ahogy civileket mészárolnak le, vagy Szíria, ahol kollektív öldöklés folyik. A politikus emlékeztetett az első boszniai elnök, Alija Izetbegović szavaira, akit egykor kórházi ágyánál látogatott meg. A bosnyák elnök ekkor azt mondta Erdogannak, hogy Bosznia az oszmánok öröksége és átadja megőrzésre a törököknek. A miniszterelnök egyúttal megígérte, segíteni is fogják Bosznia-Hercegovinát.

Természetesen Brüsszel sem maradt néma a tragédia évfordulóján. Catherine Ashton külügyi főképviselő és Štefan Füle bővítési biztos közös nyilatkozatot adott ki, melyben Bosznia-Hercegovina és az egész régió vezetőit a jog visszaállítására és a megbékélésre, valamint a történtek elismerésére szólították föl. Egyúttal hangsúlyozták, további lépéseket várnak tőlük egy olyan jövő felé, melyhez a srebrenicaihoz hasonló cselekedetek elképzelhetetlenek lesznek.

Ezalatt más helyszíneken is történtek megemlékezések. A Vajdasági Képviselőház Pásztor

István házelnök javaslatára egy perces néma csönddel emlékezett az áldozatokra. A szerb viszonyok ellentmondásosságát mutatja azonban, hogy a megemlékezés idejére a DSS képviselői elhagyták a termet, a szerb államelnök Haladó Pártjának képviselői pedig ülve maradtak. A leglátványosabb Bosznián kívüli megemlékezés talán az isztambuli Taksim téri volt. A török városban élő bosnyák fiatalok szövetsége 5336 teli kávéscsészéből álló installációt helyezett a térre, az eddig azonosított áldozatokra utalva.

Szalay Szabolcs

Felkapott hírek

Friss hírek

Japán elfeledett keresztény kisebbsége

Ferenc pápa november végén négynapos látogatást tett Japánban. Ezáltal rövid időre reflektorfénybe került a maroknyi, Japánban élő keresztény, akiket nagyon aggaszt, hogy vallásuk halálukkal egyszerűen “el fog tűnni” a szigetországból, lévén egyre több fiatal hagyja el a vidéki területeket, ahol a kereszténység mindeddig fennmaradt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás