Áll a bál a politikai hadszíntéren Szerbiában

Lassan két hónapja, hogy Szerbia polgárai leadták voksaikat. Május 6-án tartották az általános választásokat déli szomszédunknál. Azóta a külső nézelődőnek úgy tűnhet, hogy nem történt semmi, vagy legalábbis nem sok. Nem sokat téved, azért aki így gondolja. A boszorkánykonyhában azonban főznek, sokan főznek, de még nem tudjuk, hogy mit.

Ami biztos: a kétfordulós köztársasági elnöki választásokat a Szerb Haladó Párt jelöltje Tomiszlav Nikolics nyerte, és ezzel borította a „papírformát”, hisz a közvélemény-kutatók szinte egyhangúan a Demokrata Párt jelöltjét Borisz Tadics győzelmét vetítették előre. Nikolics azóta pártfunkcióiról lemondott, kilépett a pártból (ez Szerbiában eddig nem volt gyakorlat), beiktatták, és munkához is látott. Első feladatai az új köztársasági elnöknek az volt, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással. Először a „haladókhoz” fordult, hogy tudják-e biztosítani a kormánytöbbséget. Nem tudták, hisz ahhoz kellett volna az Ivica Dacsics vezette Szerb Szocialista Párt, akik akkor még hűnek tűntek a Tadics féle Demokrata Párttal kötött megállapodásukhoz.

Miután a Szerb Haladó Párt nem tudta biztosítani a kormánytöbbséget, ezt a kérdést a második legtöbb mandátumot szerző Demokrata Pártnak szegezte. Ekkor megindult a tárgyalás a Demokraták és a szocialisták között, azonban ez megrekedt. Végül egymást vádolgatva fordítottak hátat egyik a másiknak. Ekkor nem maradt hátra, mint, hogy Nikolics Dacsicsot kérje fel kormányalakításra. Ő már viszont el is fogadta, és neki is látott dolgozni. Amikor már mindenki azt hitte, hogy meg van a kormánytöbbség, akkor kezdődtek a viták. Most ott tart az ügy, hogy még mindig a szocialistáknak, a haladóknak és az Szerbia Egyesült Régióinak áll a zászló, de közel sem súrlódásmentes.

Hogy végül ki alakít kormány még nem tudni, viszont sok minden mást látunk. Az „új”, a Sesej- féle Szerb Radikális Pártból kivált, Szerb Haladó Párt, bár megnyerte a parlamenti választásokat és a köztársasági elnök is az ő soraiból került ki, egyszerűen nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel. Egyik részről szakemberekből hiány van, így nem tudnak a tárcák élére kiket helyezni egy-két vezető politikuson kívül, másrészről az a kevés, van annyira okos, hogy látja, hogy a következő években egy sor népszerűtlen döntést kell meghozni, hogy az ország ne dőljön csődbe. Ezt a terhet vagy nem merik, vagy nem tudják vállalni. Így például, a miniszterelnöki székhez nem is ragaszkodnak.

A Demokraták sebeiket nyalogatva, Tadics személyes veresége után, fejvesztve kapkodtak és még most is kapkodnak. Második erőként igen nagy esélyei voltak, bizonyos értelemben még vannak is, a kormányalakításhoz. Tadicsékból viszont, hiányzott a határozottság. Szinte biztosnak vélt partnere a Szerb Szocialista Párt sokáig kivárt, viszont nem egyeztek a harmadik partnert illetően.

Ami a szocialistákat illeti, jelen pillanatban nagyon úgy tűnik, hogy élvezik a népszerűségüket, hisz csak ők tudták a szavazóbázisukat növelni, s élvezik azt, hogy ők alakíthatnak kormányt. Ez a szocialista párt bár sok mindenben hajaz a Milosevicsi szocialistákra, de megpróbálják újracsomagolni magukat. Meg kell vallani elég sikeresen. Bár nagy meglepetésnek számított, hogy a demokratáknak hátat fordítottak, hisz együttműködést ígértek, népszerűségük nem csökkent. Teljesen érthető, szavazóbázisuk azért mérsékelten nacionalista, és tetszik neki a haladókkal való együttműködés, annál is inkább, hogy Dacsicsnak adnák a miniszterelnöki széket.

Egyik meglepetés a Dinkics féle Szerbia Egyesült Régiói viselkedése. Különösebb gond nélkül leültek az „ős ellenségeknek” számító haladókkal. Hogy mi lesz, végül a napokban fog kiderülni. Kiderül az is, hogy mennyire volt komoly az eddigi próbálkozások, kiderül az, hogy a szocialisták mennyire EU- barátok, és hogy ezen az úton képzelik-e el Szerbia jövőjét. Kiderül az is, hogy a meglévő személyes ellentétek felül írják-e a pártérdekeket, illetve a közösség érdekeit, hogy Moszkva és Washington a befolyásosabb Belgrádban, hogy lesz-e a Demokrata Pártban szakadás, esetleg új elnök.

Sok a nyitott kérdés, rengeteg. Szerbiában, soha sem volt egyszerű kormányt alakítani, most pláne nem az. Véleményem szerint, a szocialisták és gyönyörű fordulattal mégis a demokraták felé fognak fordulni. De nem tartom kizártnak a nagykoalíciót sem (DP-SZHP). A piacot és a világot valószínű, hogy éppen ez utóbbi tenné elégedetté, a népet viszont pont ez nem.

Kiss Igor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás