Európa nagy lépést tett a bankunió felé

Kompromisszumos megoldás született – nyilatkozta Francois Hollande francia elnök az EU állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozása után. A bankok is kaphatnak uniós mentőövet a jövőben, valamint megnő az Európai Központi Bank felügyeleti szerepe. Mario Monti olasz miniszterelnök rövid távú győzelmet ért el, de összességében a közösség  – a németek akaratának megfelelően – a politikai unió felé mozdult el. Átmenetileg ismét fellélegezhetnek a piacok.

Két nappal az újabb sorsdöntőnek titulált EU csúcs előtt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, az Eurócsoport elnökével és Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével együtt hétoldalas dokumentumban foglalta össze egy szorosabb pénzügyi- és bankunióval kapcsolatos elképzeléseit, amely többek között egy közös eurózóna kasszát vizionál. Az eurózóna integrációjának mélyítését négy „építőelem” alapján határozza meg: az integrált pénzügyi keret, az integrált költségvetési keret, az integrált gazdaságpolitikai keret, valamint a megerősített demokratikus legitimitás és az elszámoltathatóság. 

Nem lesz teljes felelősségvállalás az adósságért, amíg én élek – jelentette ki zárt ajtók mögött Angela Merkel német kancellár, a FDP-beli (Freie Demokratische Partei, Német Szabaddemokrata Párt) koalíciós partnereivel való egyeztetésen. Merkel szerint az eurókötvények ötlete gazdaságilag rossz és kontraproduktív, továbbá nem támogatja, hogy a kötvények révén eurózóna adóssága (s így az azért vállalt felelősség) összeadódjon.

Szkeptikusan tekintettek a piacok az EU-csúcs elé: kedden az olasz és spanyol kötvények ára újra emelkedett. A befektetők a valutaunió alátámasztását, illetve olyan lépéseket várnak a vezetőktől, amelyek megállítják az egyes tagállamok egész uniót  fenyegető adósságlavináját.

„Nem létezik gyors megoldás és nem létezik egyszerű megoldás” – figyelmeztetett a német kancellár még szerdán, Berlinben. „Nem létezik varázsformula… amellyel a kormányzati adósságválságot le lehet küzdeni egy menetben” – tette hozzá. A kancellár a 27-ek állam- és kormányfőjének brüsszeli találkozója előtt Párizsban egyeztetett Francois Hollande államfővel. „Úgy látom, hogy több Európára van szükségünk és úgy gondolom, egyetérthetünk abban, hogy egy működőképes Európára van szükségünk – erre figyelnek a piacok. Egy olyan Európára van szükségünk, ahol egy ország segít a másikon, ebben a szellemben dolgozunk.” – nyilatkozta Merkel a találkozót követően.

Ahogy George Friedman legutóbbi Stratfor elemzésében kifejtette; a németek és a franciák közötti szakadék egyre mélyül, és az álláspontok is megszilárdulni látszanak az állami adósságok lefaragásának kérdésében. Egyetértés csupán egy tényezőt illetően van: mindketten szeretnék elkerülni, hogy egy tagállam fizetésképtelenné váljon.

Berlin ragaszkodik a további megszorításokhoz, a költségvetési fegyelemhez, míg Francois Hollande elnök immár a francia Szocialista Párt parlamenti többségével a háta mögött mindezek mellé még egy fellendítési programot is szükségesnek tart. Ezt viszont nagyrészt a németek finanszíroznák. Továbbá Németország a politikai unió irányában mozdulna el, míg a franciák a szuverenitás egy darabjának feladásáért cserébe nagyobb szolidaritást követelnének.

Mély diszharmónia fedezhető fel jelenleg a legstabilabb és sokat kritizált tagállamok között. Ennek oka pedig a közvélemény – állapította meg Friedman, aki úgy látja, hogy nem a politikai döntéshozók, hanem az európai szavazók megosztottak. Friedman szerint ezt pedig jól jelzi, hogy a német válságkezelési terv olyannyira elfogadhatatlan Európa másik felének, hogy leváltják az azt támogató vezető európai politikusokat – erre a sorsra jutott Nicolas Sarkozy francia ex-elnök és George Papandreou görög kormányfő is.

A csütörtök esti megbeszélések kimenetelét merőben meghatározta a spanyolok és az olaszok zsarolása: azzal fenyegetőztek, ha a követelésük nem kap támogatást, akkor minden javaslatot akadályozni fognak. Olaszország elsősorban azt szerette volna elérni, hogy a bajba jutott tagállamok kötvényeit az unió felvásárolja, viszont cserébe ne erőltessen rájuk olyan szigorú kiigazítási programot, mint Görögországra. Az unió állam- és kormányfői egy patthelyzetet elkerülvén végül elfogadták a déli államok javaslatát. Ennek alapján a spanyol bankokat a spanyol államkasszából közvetlenül tőkésítik fel az unió 100 milliárd eurós mentőövével. Ez akkor válik lehetővé, miután az Európai Központi Bank (ECB) a közös valuta banki felügyelőjévé lép elő az év végén. Ezt követően megoldható lenne az is, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmuson keresztül a bankokat közvetlenül is feltőkésítsék, anélkül, hogy a pénzintézeteknek folyósított összeg az államadósságot növelné.

„Megerősítjük, hogy elengedhetetlen a bankok és az államháztartások közötti ördögi kör megtörése” – áll a találkozó végén kiadott közleményben. Vagyis a közösség hivatalosan is megtette az első lépést a bankunió felé – igaz még csak a deklarációk szintjén. A csúcs résztvevői biztosították Olaszországot, hogy az EU mentőalapján keresztül megkezdik az olasz kötvények felvásárlását, ezzel együtt enyhébb feltételeket szabva, mint a Nemzetközi Valutaalap. Az egyeztetés másik nagy eredménye, hogy ezentúl az államok az EU pénzügyi segítségével vásárolhatnak a saját kötvényeikből.

Ahogy az Economist rámutatott: az ECB új, kibővült szerepe még számos kérdést hagy megválaszolatlanul, elsősorban azt szükséges tisztázni, melyik bankok felett gyakorol majd felügyeletet az európai szerv? Vajon a hatáskörébe esnek majd a kisebb, regionális bankok, illetve a valutaunión kívül eső országok (Nagy-Britannia vagy a kelet-európai tagállamok) pénzintézetei is?

„Minden ember, aki részese az eurónak, önkéntesen akarta ezt a valutát, mi pedig fenn akarjuk tartani. Pénzügyi integrációt és mélyebb integrációt szeretnénk a bankok között, erről beszéltünk” – nyilatkozta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a tanácskozás végén. A déli államok álláspontjának támogatását Angela Merkel vereségeként értékelték. Ugyanakkor – mutatott rá az European Voice újságírója – a német kancellárnak mégiscsak sikerült az uniót az általa kívánt irányba fordítani az ECB-t érintő reformokkal. Lépésről-lépésre, de Berlin eléri, amit szeretne: az eurózóna politikai integrációját, de ez nem egy éjszaka alatt fog megtörténni – fogalmazott Ian Wishart.

Az intézkedések bejelentésével Európa-szerte a nagyobb piacok jóval magasabb értéken zártak és érezhetően megnőtt a befektetői bizalom is. Kérdés, hogy a hangzatos bejelentések meddig képesek lehűteni a piacokat és néhány hét távlatából visszatekintve valóban a kilábalás felé vezető út első lépését láthattuk-e.

Győri Hajnalka

Felkapott hírek

Friss hírek

Folytatódhat Törökország szíriai offenzívája

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint sem Washington, sem Moszkva nem tett eleget az októberben kötött tűzszüneti megállapodásokban foglalt vállalásának, amely értelmében az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia - a tartós fegyvernyugvás érdekében - záros határidőn belül kivonul a határ menti sávból Észak-Szíriában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás