Újabb tagok távoznak az orosz emberi jogi tanácsból

Újabb két tag jelentette be hétfőn távozását a Kreml emberi jogi tanácsából, ezzel tizenötre növelve azok számát, akik az elmúlt hónapban lemondtak posztjukról a tanácsadó testületben – írta a Ria orosz hírügynökség. A közel felére csökkent testület tagjai távozásukat azzal indokolják: nem kívánnak együtt dolgozni az államfői posztra visszatérő Vlagyimir Putyinnal.

Valentin Gefter, emberi jogi aktivista hétfőn a tanács honlapján közzétett lemondó levelében távozását azzal indokolta, hogy nem tud tovább olyan emberek irányítása alatt dolgozni, mint Vjacseszlav Vologyin. Elmondása szerint a kormány helyettes kabinetfőnöke nem tartja tiszteletben a jogi és alapvető erkölcsi normákat a szabad állampolgárokkal való kapcsolataiban. Borisz Pustincsev, emberi jogvédő ugyancsak bejelentette tanácsi posztjáról való lemondását.

A két aktivista távozása annak a lemondási hullámnak a folytatása, mely azt követően indult el, hogy több prominens tag, Vlagyimir Putyin beiktatása előtt nyilvánosan bejelentette: nem kívánnak tovább együtt dolgozni a visszatérő államfővel az elnök mellett működő emberi jogi tanácsban. A lemondók között van számos közszereplő is: Leonyid Radzikovszkij újságíró, Alekszander Auzan, a Social Contract Nemzeti Projekt Intézet elnöke, Alekszej Szimonov, a Glasznoszty Védelmi Alapítvány elnöke, Tatyana Maleva, a Független Szociális Politika Intézet igazgatója, és Emil Pain, az Etnopolitikai és Regionális Tanulmányok Központ igazgatója. A távozók tervei között szerepel, hogy munkájukat egy, a kormánytól független civil szervezetben folytatják, mely korrupcióellenes és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik majd.

Először, 2011 decemberében Szvetlana Szorokina újságíró és Irina Jaszina emberi jogi aktivista távozott a tanácsból az állítólagos választási visszaélések és a decemberi tüntetést követő “megtorlások” miatt.

Jelena Panfilova, a Transparency International oroszországi igazgatója, valamint a politikai elemző, Dmitrij Oreskin május elején szintén jelezte távozási szándékát, de felmerült Szvetlana Gannuskina emberi jogvédő – akit az idén Béke Nobel-díjra is jelöltek – lemondása is. Oreskin szerint a kormány nem értékeli munkáját, különösen igaz ez a választójog megsértésével foglalkozó tanulmányának figyelmen kívül hagyására. Hozzátette továbbá, hogy nem hajlandó együtt dolgozni egy olyan elnökkel, akinek “legitimációja számára megkérdőjelezhető”. Panfilova pedig azt nyilatkozta, hogy eddig is kizárólag a 2009-ben előzetes fogvatartásban elhunyt jogász, Szergej Magnyitszkij édesanyjának tett ígérete miatt maradt a tanács tagja, hogy kivizsgálja fia halálának körülményeit. “Jelenleg civil tevékenységemmel többet tudok tenni” – mondta Panfilova a Kommerszantnak.

A hónap elején ugyancsak lemondott Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs folyóirat főszerkesztője, és Ida Kuklina, a Katonaanyák Bizottsága kampány vezetője. Lukjanov, aki egyben a Ria hírügynökség újságírója is, elmondása szerint a “folyamatos munkabeli botlások” megakadályozták őt abban, hogy kötelezettségeinek a “maga teljességében” eleget tegyen. Kuklina a testület weboldalán olvasható levelében pedig leírta: nem ez volt az első alkalom, hogy bejelentette, távozik a tanácsból, döntését azonban már nem hajlandó tovább halogatni, mivel a tanács teljes összeomlásától tart.

Múlt hét pénteken a moszkvai Helsinki Csoport vezetője, Ljudmilla Alekszejava, aki május elején még úgy nyilatkozott, hogy az emberi jogi tanácsadóknak szorosan együtt kell működniük az állami szervekkel és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azokat, szintén bejelentette lemondását egy sajtókonferencián. Elmondása szerint a döntés meghozatalára az a közelmúltbeli bejelentés késztette, mely szerint a tanács új alapelveket “kovácsol” magának.

A Tanács elnöke, Mihail Fedotov – akit májusban Putyin újrajelölt a tanács élére – a múlt hónapban szintén lemondását helyezte kilátásba, amennyiben a tagok több, mint fele távozik a testületből. Múlt hét pénteken azonban elmondta, hogy új tagokat választanak a szervezetbe, akik választása a nyilvánosság bevonásával történik majd: július 1-jétől kezdődően a tanács nyilvános vitát tart a tizenhárom új tag jelöléséről weboldalán, ezt követően augusztus 1. és szeptember 1. között pedig interneten keresztül lehet szavazni a jelöltekre. Alekszejava szerint azonban ez a reform “életképtelenné” teszi a tanácsot. 

Az eredetileg közel 40 taggal rendelkező emberi jogi tanács független állásfoglalásairól ismert, ugyanakkor határozatai nem rendelkeznek jogilag kötelező erővel és ajánlásait az elmúlt időszakban folyamatosan figyelmen kívül hagyták.

Jacsó Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

Az egész világ örül Zelenszkij győzelmének

Több vezető nyugati politikus - köztük Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Unió több központi intézményének vezetője - gratulált vasárnap este és hétfőn Volodimir Zelenszkijnek, az ukrajnai elnökválasztás várható győztesének.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás