A kormány nem látja a fától az erdőt

Forró a bolgár nyár, ez a megállapítás hatványozottan igaz, ugyanis szűnni nem akaró tüntetések folynak a kormány lobbi csoportok által vezérelt politikája ellen. Bulgária akár 2 év múlva bevezetheti az eurót, ugyanis minden maastrichti kritériumot teljesít, viszont a szűnni nem akaró korrupció elhomályosítja az európai fejlődést. A lakosság tüntet, a gazdag befektetők rendelnek és a parlamenti képviselők pedig csak a saját zsebüket nézik. Itt a különbség Nyugat és Kelet között!

Talán egy kézen lehetne megszámolni azokat a szerencsés országokat, amelyekben az országgyűlési képviselők (a demokrácia megtestesítői) mandátumukkal megválasztásuk valós célját szolgálják. Természetesen nem lehetünk annyira naivak azt hinni, hogy ahol egyszer megtelepedett a korrupció, a nepotizmus és a lobbi csoportok tevékenysége, ott azonnal meg is lehet fordítani a folyamatot és egy szép napon átlátszó demokrácia fog uralkodni. Hazai szemmel nézve Közép-Európa nem tartozik az élvonalba transzparencia szempontjából, viszont a Nigériához és más harmadik világbeli országokhoz hasonló térségekhez sem. A legújabb bizonyíték arra, hogy a közép-európai államoknak a jelenleginél sokkal nagyobb ellensúlyokat kell beépíteni a politikai törvényhozói rendszer felügyeletébe, az a Bulgáriában szűnni nem akaró tüntetések sorozata.

Rossz úton halad a bolgár kormány

Bojko Boriszov és kabinetje sorra követi el azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt 20 év összes bolgár kormánya vétett, és amelyek visszatartják az ország gyors európai fejlődését. A balkáni ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak, viszont még mindig nem tagja a schengeni övezetnek. Az ország gazdasági állapota stabil és az eurót is be tudnák vezetni, annyira kedvezők a makrogazdasági mutatók, viszont az életszínvonal még mindig elkeserítően alacsony. A kormány harcot indított a korrupció és a szervezett bűnözés csökkentésére, annak érdekében, hogy elnyerje a schengeni csatlakozást, viszont olyan törvényeket alkotnak, amelyek kizárólag szűk „befektetői” csoportoknak kedveznek. A 2012-es esztendőben több olyan területen avatkozott be a kormány, ahol ezt követően súlyos aggályok merültek fel az állami vezetés tisztaságáról és szakszerűségét illetően. Az energiaipar és bányatelepek után az erdők kérdése váltotta ki a lakosság haragját, miután a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) több olyan módosítást kívánt áterőltetni, amelyek enyhén szólva sem az állampolgárok és a bolgár élővilág érdekét szolgálnák.

A kormány képviselői még 2011 végén létrehoztak egy vitatott törvénytervezetet a Bulgáriában található erdők könnyített módon történő kivágásáról. A lakossági háborgást csak részben váltotta ki az a következmény, hogy különösebb adminisztrációs akadály nélkül kivághatták a folyó menti területek erdőit. A törvény engedélyezte volna továbbá a sípályák, síliftek és sívontatók építését anélkül, hogy az építendő terület funkcióját átneveznék. A kormány szerint a törvénnyel könnyebben lehetne befektetőket találni, akik fellendítenék a téli idegenforgalmat Bulgária hegyvidéki térségeiben. Első látszatra pozitív döntésnek tűnik a törvénymódosítás, viszont környezetvédők szerint ezáltal könnyebben alakíthatnák át a jövőben a természetvédelmi területeket turista negyedekké. A tüntető környezetvédő szervezetek szerint a kormány azzal, hogy kikerüli a civil egyeztetéseket, kizárólag szűk befektetői köröknek kíván kedvezni, amelyek egyes sajtóinformációk szerint közel állnak bizonyos miniszterekhez. A legtöbb támadás Vezsdi Rasidov kultúráért felelős minisztert érte. A miniszter hosszú éveken át egy lobbi szervezetnek volt a tagja, amely 2012-ben jelentős profithoz juthatott volna, ha elfogadják a vitatott törvénymódosításokat. Az új törvény eredeti formájában még azt is engedélyezte volna, hogy a megyék és az állam által kiírt projektmegvalósítási tenderektől is el lehetet volna tekinteni a jövőben. Ennél a pontnál már az Európai Bizottság is felfigyelt a kirívóan lobbiérdekeltségű kezdeményezésre és „rászólt” Boriszovra, hogy vegye kezébe az egyre kínosabbá váló állapotok rendezését.

Bolgárok ezrei tüntetnek Szófia belvárosában az új erdőtörvény ellen

Az ellenzék könnyen lecsapta a magas labdát és megtámadta a kormányt arra hivatkozava, hogy a módosított törvényjavaslat még mindig névre szóló projekteket hozna létre és ezzel csak az állam és a maffia közötti szálakat erősítenék. Időközben kiderült, hogy a GERB egy idegenforgalmi vállalat, a „Vitosa szki” javaslata alapján nyújtotta be a módosításokat ezzel nyilvánosságra került, hogy a kormányhoz közeli vállalkozók erős hatást gyakorolnak a bolgár vezetőkre. A környezetvédők szerint azzal, hogy a kormány növelni kívánja a fakivágás és az építkezések mértékét, erősíteni fogja az ellenőrizetlen állami támogatások kiáramlását. A módosításokat a fakitermelő vállalatok is ellenezték, ugyanis ezzel a legnagyobb nemzetközi cégek jutnának előnyhöz az iparágban.    

Különös visszhangot kapott azonban a kormány beterjesztési módszere, ugyanis a bolgár alkotmány szerint az ilyen típusú törvényekről minimum 14 napon át kell konzultálni érdekvédő, szakértői szervezetekkel. A kormány 10 napot követően nyújtotta be a képviselőknek, hogy első olvasatra szavazzanak róla.  A törvény bírálói szerint az első olvasatot követően a mezőgazdasági bizottságban számos új módosító részletet építettek be az eredeti szövegbe, amelyek így nem kerülhettek volna a képviselők elé, hanem első körbe vissza kellett volna küldeni őket újra első olvasásra. A civil ellenvélemények ellenére a módosítások a honatyák elé kerültek és a GERB kényelmes többséggel meg is szavazta őket. Ez a teljesen felelőtlen, a lakossági óhajokat figyelmen kívül hagyó arrogancia bumerángként ütött vissza, ugyanis többezres tüntetések törtek ki Szófiában. A társadalmi és ellenzéki támadások hatására az eddig rendkívül lojális Roszen Plevneliev köztársasági elnök nem tehetett mást, mint hogy megvétózza a törvényt, annak érdekében, hogy újra egyeztessenek a felek róla.

A kormány részéről tudomásul vették az elnök döntését, viszont továbbra is kiállnak az eredeti koncepció mellett arra hivatkozva, hogy az adminisztrációs költségek sokkal magasabbak lesznek, ha nem történik változtatás a rendszerben. A mezőgazdasági bizottság kormánypárti képviselője szerint egy 30 évre szóló építkezési engedély nagyjából 75000 levába (1 leva ~ 145 forint) kerülne a befektetőknek. A bizottsági politikussal ellentétben Boriszov egyből változtatott a véleményén és tárgyalásra szólította fel a vitában érintett feleket.

Mint korábbi elemzésemben kifejtettem, Bulgária egyik kitörési pontja a turizmus lenne és az elképzelés, hogy befektetőket vonzzanak a kevésbé fejlett nyugati-délnyugati térségbe, kifejezetten üdvözlendő a kormány részéről. A komoly probléma egyes elemzők szerint onnan adódik, hogy Boriszov és emberei megszabják, ki vehet részt a pályázatokban, ezzel növelve a holdudvaruk és a társadalom többi része közötti életszínvonalbeli különbségeket. Ezen szakértők véleménye alapján Boriszov 2009 óta leszámolt a maffia (avagy nevezhetjük szolidabban a kétes eredetű tőkével rendelkező befektetőkkel) neki nem tetsző részével, viszont támogatja a hozzá közel álló, ha nem is alvilági személyeket, de a törvénnyel sokszor összetűzésben álló egyéneket. A közelmúltból idéznek egy példát erre az energiaiparban (szempillantások alatt Bulgária egyik legbefolyásosabb „üzletemberét”, Grisa Gancsevet eltakarította az útjából, amint nem az ő játékszabályainak megfelelően viselkedett). De felemlítik példaként még Alekszej Petrov volt titkosügynök esetét is, aki évekkel ezelőtt még Boriszov bizalmas üzletpartnere volt, viszont önállósodott ingatlanpiaci tevékenysége következtében szembekerült Boriszov terveivel. Petrovot ma az ország egyik legveszélyesebb maffiózójának kiáltották ki (ami egyes vélemények szerint nem áll távol a valóságtól), viszont a gyors leszámolások módszere sokakban egy törvények felett álló csoportosulásra emlékeztetnek a miniszterelnök és biztonsági szervei személyében.

Bulgáriai elemzők bizonyos köre úgy látja, hogy megváltozni tűnik a híres mondás, miszerint „Sok államnak van maffiája, Bulgáriában a maffiának van állama”. Értékelésük alapján Boriszov tett arról, hogy ne a maffia dirigáljon (nyíltan) a miniszterelnöknek, viszont a maffia jelenléte továbbra érzékelhető. A legmesszebbre menő szakértők felteszik a kérdést, mi a különbség a putyini Oroszország és a boriszovi Bulgária között?  Vélemények szerint a gazdaságnak és a lakosság életszínvonalának a növekedése nem olyan mértékű, hogy a bolgárok elfogadnák azt az orosz elvet, amely szerint, ha a maffia nem avatkozik bele az állam irányításába, akkor nincs probléma. Ezek az elemzők felhívják a figyelmet egy másik különbségre is, nevezetesen az ellenzék szerepére – szerintük Bulgáriában Boriszovnak nem fog sikerülni az, ami Putyinnak a 2000-es évek elején sikerült.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás