_

Továbbra is forrnak az indulatok a szerb elnök körül

Szerbia az elmúlt évek legsúlyosabb diplomáciai pofonjait kapja szomszédaitól az új államfő, Tomislav Nikolić megfontolatlan kijelentései miatt. Horvát kollégája sorozatosan bojkottálja Nikolićot, mivel Vukovárt szerb városnak nevezte. Ezalatt Bosznia-Hercegovinában újabb belpolitikai perpatvart okozott, mi is legyen a vezetés álláspontja a szerb elnökkel kapcsolatban, aki nem ismeri el, hogy Srebrenicában népirtás történt. Nyugat-Európában pedig az ismeretlenséggel kel megküzdenie Nikolićnak: Catherine Ashton bevallotta, hogy nem tudja, hogy néz ki az új szerb államfő.

Ismét támadások kereszttüzébe került Szerbia a választásokon győztes haladó párti Tomislav Nikolić elnök miatt. Nikolić győzelme már a politikus múltja miatt sem igazán volt ínyére a nemzetközi közösségnek, hiszen a politikus arról ismert, hogy sokáig a szélsőséges Szerb Radikális Párt vezetője és a hágai vádlott Vojislav Šešelj jobbkeze volt. Bár az elmúlt években Nikolić új, „szalonképesebb” pártot alapított és finomított nézetein, nemrég hatalmas vihart kavart Vukovárt és Srebrenicát érintő kijelentéseivel. A horvát és bosnyák diplomácia már egyértelmű jelzéseket küldött az új szerb elnöknek. Vajon Nikolić elnöksége Szerbia újbóli elszigetelődésének kezdetét jelenti?

Tomislav Nikolić viszonylag régi szereplője a szerbiai politikai életnek. Pályáját abban a Szerb Radikális Pártban kezdte, melynek célja egyértelműen Nagy-Szerbia megvalósítása volt és tagjai nem csak hogy részt vettek a horvátországi és boszniai harcok során elkövetett kegyetlenkedésekben, de sokszor ők maguk rendelték el azokat. Így került Nikolić egykori főnöke, Vojislav Šešelj is a hágai Nemzetközi Törvényszék elé. Nikolić azonban „megértve az új idők szavát” pár éve kivált a kompromittálódott radikális pártból és új politikai erőt hozott létre Szerb Haladó Párt néven. Az új formáció immár Szerbia európai integrációja mellett foglalt állást, Nikolić pedig megpróbálta mérsékeltebb arcát mutatni. Úgy tűnik azonban, van, ami nem változik. Tomislav Nikolić ugyanis rögtön két hatalmas diplomáciai botránnyal indította elnöki pályafutását. Kérdés azonban: vajon ő hibázott-e vagy a rendszer és mik lesznek a következmények?

„Vukovár szerb város”

Még javában folyt a kampány, amikor Nikolić a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában tett félre érthető kijelentéseket. A riporter több kérdésben is a politikus radikális múltját firtatta, valamint Nagy-Szerbia megvalósításáról kérdezte Nikolićot, amire ő azt a választ adta, hogy a nagy-szerb állam létrehozása egy megvalósíthatatlan álma. Arra az újságírói kérdésre, hogyan lehet, hogy Vukováron ma több szerb él, mint tíz éve, kijelentette, hogy szerinte Vukovár egy szerb város volt, ahová a horvátoknak nincs okuk visszatérni.

A botrány ezek után garantált volt, különösen, mert a horvát média a „volt” szócskát figyelmen kívül hagyta az ominózus mondat lefordításakor, még fenyegetőbbé téve Nikolić kijelentését. A horvát politikum egy emberként állt ki a választást időközben megnyerő szerb politikus ellen. A felháborodás akkora volt, hogy Ivo Josipović horvát államfő nem is gratulált újdonsült szerb kollégájának választási győzelme alkalmából. Ezen felül kijelentette, hogy Nikolić szavai távol állnak az európai értékektől és nincsenek összhangban a megbékélés szellemével, sőt egyenesen a kilencvenes éveket idézik. A horvát elnök egyúttal leszögezte, Horvátország ma sem fogja hagyni, hogy integritását megkérdőjelezzék, az együttműködést pedig csak olyannal tudja elképzelni, aki képes elfogadni a neki nyújtott kezet.

Nikolić közben megpróbált azzal védekezni, hogy szavait kiragadták eredeti környezetükből és csak Vukovár lakosságának etnikai szerkezetére gondolt. A Večernji list horvát napilap azonban megszerezte és közzétette a FAZ interjújának eredeti hangfelvételeit, melyekből egyértelművé vált, hogy a kérdéses mondat körül semmilyen szövegkörnyezet nem volt, Nikolić egy mondatos válaszában egyszerűen azt mondta, Vukovár szerb város volt. Magyarázatát pedig a horvát vezetők továbbra sem fogadják el, mondván, a régió nincs abban a helyzetben, hogy politikusok kétértelmű nyilatkozatokat tegyenek.

A horvát-szerb kapcsolatok közben tovább romlottak. Josipović horvát államfő bejelentette, szerb kollégájától várja, hogy megtegye az első lépéseket a konfliktus elsimítása ügyében, a belgrádi beiktatási ünnepségen pedig nem kíván részt venni. Közben egy a bosznia-hercegovinai Mostarban tartott konferencián való megjelenését is lemondta, csak hogy Nikolićtyal ne kelljen találkoznia.

A bosnyákokkal sem volt nagyobb szerencséje Nikolićnak

Szarajevót is sikerült megbotránkoztatnia az új szerb államfőnek. A Srebrenicában mintegy nyolcezer bosnyák halálát okozó vérengzést ugyanis mindössze „szörnyűséges bűntettnek” és nem népirtásnak minősítette. A válasz nem sokat késett: a bosnyák politikusok rendkívül nyugtalanítónak minősítették Nikolić kijelentését, mely szerintük aláássa a régió stabilitását. Bakir Izetbegović, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének bosnyák tagja pedig bejelentette, ő is távol marad a szerb elnök beiktatásától.

Annak ellenére, hogy meghívót kapott Danilo Türk szlovén elnök is, Izetbegovićot pedig maga Nikolić próbálta meg telefonon rávenni a látogatásra, végül a szomszéd államok képviselői közül csak Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja, Nebojša Radmanović és a montenegrói államfő Filip Vujanović jelent meg. Úgy látszik őt nem zavarta belgrádi kollégája azon nyilatkozata, miszerint nincs különbség a szerbek és a montenegróiak között. Bosznia-Hercegovinában azonban – nem meglepő módon – még belpolitikai vitákat is kavart az, jelen lehet-e Radmanović a beiktatáson. Míg a másik két elnökségi tag gratulálni sem volt hajlandó Nikolićnak, Radmanović államfői kötelességének tartotta országát Belgrádban képviselni. Milorad Dodik, a Republika Srpska elnöke pedig azonnal kihasználta az alkalmat és Nikolić mellé állt, mondván, miért kell egy egész nemzetet zaklatni Srebrenicáért.

A Nikolić elleni politikusi bojkott közben tovább folytatódott. A múlt héten Belgárdban megrendezett délkelet-európai együttműködési csúcson a horvát és boszniai kormány ismét csak alacsonyabb szinten képviseltette magát. Bár a szerb államfő kifejezte szándékát, hogy találkozzon zágrábi és szarajevói kollégáival, ezúttal ez nem sikerült neki. A jelzésértékű esetet Nikolić kissé sértődötten aztán úgy kommentálta, „minden ország úgy képviseltette magát a csúcstalálkozón, ahogy szükségesnek tartotta”. Más kudarcot is el kellett szenvedniük azonban a szerbeknek, ugyanis a gyűlésen az albán delegáció vétója miatt nem sikerült a közös deklarációt elfogadni. Tirana ugyanis ragaszkodott Koszovó tagságához az együttműködési szervezetben, amit Belgrád persze elutasított.

Új hang, vagy csak pár elszólás?

Bár Nikolićot már eleve erős gyanakvással fogadta a nemzetközi közvélemény és kijelentései sokkolták a volt Jugoszlávia államait, egyelőre nehezen lehetne az új elnök politikáját szokatlannak nevezni. Srebrenica ügyében a szerb parlament által két éve elfogadott nyilatkozat sem beszél népirtásról, így Nikolić ebben a kérdésben nem tért el a hivatalos belgrádi állásponttól. A Koszovó kérdését illető hajthatatlanság szintén nem újkeletű Belgrádban. Tény azonban, hogy a Vukovárhoz, vagy Srebrenicához hasonló érzékeny kérdések felvetése nem fog használni Szerbia térségbeli helyzetének. Ez különösen horvát viszonylatban lehet kellemetlen a szerbeknek, hiszen Horvátország EU-tagként sikeresen lobbyzhatna Szerbiáért Brüsszelben. Annál is inkább érdemes lenne Nikolićnak Zágrábra figyelni, hiszen a horvátok vélhetően prioritásként fogják kezelni a délkeleti bővítés kérdését. A horvátok sokat segíthetnek Szerbiának, de sok kellemetlenséget is okozhatnak. A régi tagok támogatását várni a horvátokkal szemben pedig valószínűleg hiábavaló volna. A nyugati diplomácia ugyanis ismét kimutatta, mennyire tájékozott a Balkánt illetően: brüsszeli találkozójuk előtt Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője kénytelen volt munkatársai segítségét igénybe venni, hogy felismerje Nikolićot. A főképviselőnek ugyanis, mint mondta, fogalma sem volt, hogy néz ki az új szerb államfő.

Szalay Szabolcs

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás