Ki lesz az orosz energia-szektor tényleges irányítója?

Újra előremutató változások történtek a Rosznyefty háza táján: az orosz olajóriás új elnöke Putyin legbizalmasabb embere, Igor Szecsin. A volt energia-ügyekért felelős első miniszterelnök-helyettes nemcsak, hogy nem kapott helyet az új Medvegyev-kormányban, hanem az elnöki adminisztrációból is kimaradt. Ahova pedig Szecsint helyezik, ott nagy dolgok várhatóak – mondják az elemzők – s valóban így történt: még a kinevezés napján a Rosznyefty felkerült a stratégiai jelentőségű állami vállalatok listájára. Az itt szereplő vállalatokat csak elnöki jóváhagyással lehet eladni, aláásva így az új kormány privatizációs irányvonalát.

Május végén az elnök megnevezte az új orosz kormány minisztereit: Medvegyev bizalmasai a Moszkva folyó partjára költöztek, a Fehér házba, Putyin pedig magával vitte embereit a Kremlbe. Az orosz politika egyik erős embere, Igor Szecsin, az előző kormány iparért és energiaügyekért felelős első miniszterelnök-helyettese azonban sem az új kormányban, sem az elnöki adminisztrációban nem kapott helyet. Két nappal később kinevezték a Rosznyefty elnökévé.

A „Kreml szürke eminenciása”, Putyin bizalmasa

Az olajcárként is emlegetett Igor Szecsin Putyin legközelebbi bizalmasainak egyike, az ország, s különösen az energiaszektor egyik legbefolyásosabb embere.  A szorgalmas, udvarias, kommunikatív, ugyanakkor magánéleti kérdésekben zárkózott embernek tartott politikus és gazdaság-menedzser, ritkán lép a nyilvánosság elé, befolyásához és hatalmához képest neve ritkán szerepel a címlapokon. 

Szecsin filológusként végzett a Leningrádi Egyetemen, s portugál tolmácsként, a szovjet hírszerzés keretein belül került Mozambikba. Vlagyimir Putyinnal feltehetően később, a Leningrádi Városi Tanácsnál találkozott, s innentől kezdve életútjuk összefonódott. 

1999 augusztusában Vlagyimir Putyin miniszterelnökként a miniszterelnöki titkárság vezetőjévé, majd az Oroszországi Föderáció elnökeként az elnöki hivatal helyettes vezetőjévé tette meg Szecsint. 2005-ben Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz volt feje egy interjúban azt mondta, hogy „ebben az országban minden döntés a Kremlben születik. Putyin és Szecsin. Semmilyen más üzleti-döntést nem fogadnak el.” A média szerint 2003-ban Szecsin és a Rosznyefty akkori vezetője, Szergej Bogdanscsikov volt az, aki kezdeményezte az elnöknél a Jukosz elleni vizsgálatot. Hodorkovszkij egyenesen a vállalat szétverőjének nevezte Szecsint, aki sosem reagált ezekre a vádakra. 

Az olajcár

Azonban az sokat elmond, hogy 2004 nyarán Igor Szecsin a Rosznyefty igazgatótanácsának tagja lett, majd 2006-tól kinevezték az igazgatótanács elnökévé is. A Rosznyefty ekkor vált egy relatív kicsi állami cégből a Jukosz eszközeinek átvételével Oroszország legnagyobb olajvállalatává. Szecsin számára az olajpiac világa nem volt teljesen ismeretlen – korábban könyvet is írt a témáról „Az Oroszországi Föderáció olajexportjának fejlesztési problémája a tranzit-projektek regionális szétdaraboltsága” címmel.

2008-ban Szecsin Igor Suvalovval és Szergej Szobjanyinnal együtt az új kormány miniszterelnök-helyettese lett. Ő felügyelte a kormányzati politikát az iparfejlesztés és az energetikai kérdések területén, emellett Szecsin volt a felelős a kormány és a latin-amerikai országok közötti együttműködéséért. 

A 2008 végi, 2009 eleji ukrán-orosz gázviták idején úgy beszéltek róla, mint a Kreml tárgyalásokban kérlelhetetlen legnagyobb stratégájáról. Emellett Szecsin a Déli Áramlat megépítésének egyik legnagyobb támogatója is, s népszerűek azok a feltételezések, melyek szerint befolyása van több ukrán politikai folyamatra is – olvasható az ostro.org internetes oldalon.

2011 tavaszán Medvegyev kezdeményezésére olyan döntés született, mely alapján a kormányfő-helyettes és az állami szabályozást az adott területen irányító miniszterek nem lehetnek az állami tulajdonnal rendelkező részvénytársaságok igazgatóságának tagjai. Így 2011 áprilisában Szecsinnek is távoznia kellett a Rosznyefty éléről, s később az INTER RAO JeESz energia-társaság és az Egyesült Hajóépítő Vállalat tanácsának vezetéséről is leköszönt.

Szecsin energia-ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi karrierjének nagy kudarca volt, a BP-Rosznyefty stratégiai szövetség 2011. májusi meghiúsulása vagy a Kínába való olajszállítási szerződések megdrágulása. Ugyanakkor igen nagy szerepe volt abban, hogy idén áprilisban a Rosznyefty több stratégiai jelentőségű üzletet nyélbe tudott ütni.

A Rosznyefty élén

Már a legutóbbi választások előtt is tudható volt, hogy az új kormányban nem jut neki hely: Szecsin és Medvegyev egymás iránti ellenszenve közismert. A Gazeta.ru tudósítása szerint Szecsin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „oda megyek, ahova Vlagyimir Putyin küld és ott azt teszem, amire utasítanak”.

S valóban, Szecsin kimaradt az új kormány minisztereinek sorából, helyére Medvegyev embere, Arkadij Dvorkovics lépett, az új energiaügyi miniszter pedig Alekszandr Novak lett. A miniszterek listájának május 21-i nyilvánosságra hozatala után találgatások kezdődtek meg az orosz sajtóban az energiacár jövőbeni pozíciójáról. Végül a Rosznyefty nyíltkörű részvénytársaság igazgatótanácsa május 23-i egyhangú döntése alapján Igor Szecsint nevezték ki a legnagyobb állami olajtársaság elnökévé. 

A Rosznyefty –egyelőre még – nem az első számú orosz energiacég, de már 2012 elejétől kezdve, Szecsin utasítására és aktív hozzájárulásával gyorsított ütemben folyik a vállalat és annak üzleti lehetőségeinek fejlesztése- írja a Kommerszant. Április közepén lezárták az ExxonMobil-lal a stratégiai szövetség létrehozásáról szóló tárgyalások második felét is. A megegyezés értelmében az amerikai vállalat részt vehet az orosz kontinentális talapzat felderítésében, cserében pedig az orosz fél részesedést kap a Mexikói-öbölben, Kanadában és Texasban folytatott projektekben. A Rosznyefty ehhez hasonló megegyezést kötött az olasz ENI-vel és a norvég Statoil-lal, melyek keretében növelheti hatalmas tengeri tartalékait illetve hozzáférhet a szibériai tartalékainak kiaknázásához szükséges know-how-hoz.

„A Rosznyefty kiemelten fontos energia-ipari vállalat, mely részben Igor Szecsinnek köszönhetően az utóbbi években nagy lépéseket tett előre. Az egyik legnagyobb bevétel-termelőnk, s nagy lehetőségeket tartogat a befektetői együttműködés tekintetében”- mondta a miniszterelnök Szecsin búcsúztató beszédében.  A Rosznyefty ellenőrzése alatt van az orosz olajkitermelés ötöde, illetve az Északi-sark egyik legkívánatosabb olajmezője is. 2011-ben 2,45 millió hordó kőolajat termelt ki, s ez a vámilletékek és adók útján 1,5 milliárd rubelt (körülbelül 11 milliárd forintot) hozott az államnak: így a Rosznyefty tavaly újra a legnagyobb orosz adófizetővé vált –írja a Reuters. Az olajvállalat részvényeinek 75, 16 százaléka a Rosznyeftyegazhoz tartozik, a maradék pedig egy széles befektetői kör tulajdonában van.

Igor Szecsin a vállalathoz való visszatérésének hírére a Rosznyefty részvényei 3,5 százalékkal megerősödtek. A befektetők a Putyinnal közvetlen kapcsolatot ápoló új elnöktől kiemelt lobbi-pozícióra és a vállalat tekintélyének növelésére számítanak. A Rosznyeftyet 2010 óta vezető Eduard Hudajnatov a vállalat első elnökhelyettesi pozícióját kapta meg. 

Igor Szecsin első elnöki beszédében felhívta a figyelmet a vállalat előtt álló legfontosabb kihívásokra: az olajfeldolgozó- és kitermelő blokkok modernizációs programjainak kivitelezésére, a környezeti és ipari biztonság növelésére. Különös jelentőségűnek nevezte az új külföldi partnerekkel való megegyezések megvalósítását, melyek – szavai szerint – több évre biztosítja a vállalat fejlődését. Emellett menedzsment feladataként nevezte meg a vállalati egységek és a leányvállalatok hatékonyságának növelését.

Ki lesz az energiaszektor tényleges irányítója?

Annak ellenére, hogy május végétől kezdve az energiaszektor igazgatásában formálisan megszűnt Szecsin felelőssége, a Rosznyefty elnökeként továbbra is erős befolyással fog bírni. Putyin miniszterelnök-helyettesére mindig mint a privatizáció általános ellenzőjére tekintettek a befektetők:a Financial Times szerint nagy része volt abban is, hogy a Szberbank részvényeinek az azóta újra napirendre került eladását többször elhalasztották.

Míg Szecsin a gazdaság legerősebb szektoraiban fent szeretné tartani az állami ellenőrzést, addig a helyére lépő Arkadij Dvorkovics teljesen ellentétes nézeteiről ismert. A technokrata, Medvegyevhez közel álló liberális közgazdász a privatizációt támogatja a befektetők bevonzása és a vállalatirányítás fejlesztése érdekében, s hasonló nézeteket vall az új energiaügyi miniszter, Alekszandr Novak is. Így a következő hónapokban a két irányzat támogatói között akár erősebb feszültség is kibontakozhat – nem csak az energiaszektor valós irányításáért, hanem a privatizáció kérdésében is. 

Az első lépés a gazdaság, s kiemelten az energiaszektor központi megerősítését támogató tábor oldaláról meg is történt: pár órával Szecsin elnöki kinevezése után Putyin sajtótitkára bejelentette, hogy a Rosznyeftyet stratégiai fontosságú vállalatnak minősítették. A rendelet értelmében egy sor fontos döntés meghozatala előtt – így tehát az állami energiavállalatok részvényeinek kiárusítását megelőzően is – a cég igazgatótanácsának meg kell szereznie az elnöki adminisztráció jóváhagyását. 

Sőt, egyes elemzői vélemények szerint Szecsin kinevezése a Rosznyefty élére sokkal többet jelent annál, hogy nem találtak volna neki hivatalt az új kormányban vagy az elnöki adminisztrációban. Új feladata egy új energiaóriás, egy olaj-Gazprom létrehozása lehet, mely konszolidálni és ellenőrizni tudja nem csak az olaj-, de akár a gázszektort is, s külföldön egy második energiafegyverré válhat –véli az osztro.org elemzője, Viktor Kalasnyikov. Ezt a feltételezést támaszthatja alá, hogy Szecsin nem csak a Rosznyefty elnöke, de mint az állam képviselője, a Rosznyeftyegaz igazgatótanácsának is tagja lett. A teljes egészében állami tulajdonú részvénytársaság kezében van a Rosznyefty részvényeinek a 75 százaléka és hozzá tartozik a Gazprom részvényeinek több mint tíz százaléka és a Kaszpi-vezeték konzorcium (CPC) részvényeinek a hét százaléka is.

A Rosznyeftyhez hasonlóan stratégiai fontosságú vállalatnak minősítették – s így lényegében maximális központi kontroll alá került – továbbá a Szövetségi Villamos-távvezeték Társaságot, a Rendszeroperátort és a Holding MRSzK-t; illetve a vízenergia területéről a RuszGidrót. Az új Putyini rendelet így lényegében aláaknázza Medvegyev további privatizációról (és modernizációról) szőtt elképzeléseit, sőt ezek a lépések arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin célja, hogy az energiaszektort teljes egészében kivezesse a kormány ellenőrzése alól és csakis saját és bizalmasai körébe vonja. 

A fentieket figyelembe véve megkérdőjelezhetetlen az az állítás, hogy Igor Szecsin karrierjében nem jelent visszalépést az, hogy 2012 májusától nem hivatalnokként dolgozik tovább.

Dancsecs Réka

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás