Macedónia NATO nélkül, avagy NATO Macedónia nélkül?

Macedóniát ismét nem vették fel a NATO-ba, ezúttal a lehetőséget sem ajánlották fel, hogy tagja lehessen a szervezetnek. A kormány óriásit bukott, az ellenzék előrehozott választásokat követel. A macedón politikusok árulással vádolják a nyugat-európai államokat, szerintük Görögország számukra fontosabb, mint Macedónia. Kétségtelen, hogy a balkáni államot hosszú évek óta diszkriminálják, viszont Szkopje is felelős a kialakult helyzetért.

Görögország sikeresen bebizonyította a chicagói NATO-csúcson, hogy gazdasági válság ide, gazdasági válság oda, meg tudta tartani erős pozícióit a diplomácia világában. A 2008-as bukaresti NATO-csúcson Athén megvétózta Macedónia csatlakozását az észak-atlanti szervezetbe és határozottan kijelentette, hogy addig fogja blokkolni északi szomszédja euróatlanti integrációját, ameddig nem rendeződik a két évtizede elhúzódó névvita köztük. A Nikola Gruevszki vezette VMRO-DPMNE macedón kormány 2008-at követően egyik fő prioritásának tartotta, hogy legyőzze Görögországot e vélt, vagy valós sérelemért. Első lépésként Macedónia a Hágában ülésező Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult, ahol keresetet nyújtott be Görögország ellen, azzal a váddal, hogy Athén megsértette az 1995-ös Átmeneti Szerződést.

Görögország a 90-es évek elején szinte minden kínálkozó lehetőséget felhasznált északi szomszédja ellen, hogy megakadályozza betagozódását a nemzetközi szervezetekbe. Erős nemzetközi nyomás hatására Görögország 1995-ben kormányközi szerződésben vállalta, hogy nem hátráltatja Macedónia integrációját abban az esetben, ha Szkopje tartja magát a szerződésben rögzített pontokhoz. Macedónia kizárólag a FYROM ideiglenes megjelöléssel tudott volna csatlakozni a NATO-hoz, addig ameddig nem rendeződnek a viszonyok.

Miután a Nemzetközi Bíróság 2011-ben jogellenesnek ítélte Görögország 2008-as vétóját, a macedón kormány jelentős diplomáciai offenzívába kezdett annak érdekében, hogy  meggyőzze a NATO tagországokat. Mint ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, a NATO vezető országai támogatásukról biztosították Szkopjét, viszont arról már kevés szó esett, hogy kap-e meghívást a csúcsra. Habár Macedónia hagyományos szövetségesei teljes mellszélességgel kiálltak a kis balkáni ország integrációja mellett, az igazán domináns hatalmak, mint például az USA, Nagy-Britannia és Németország hátat fordítottak neki. A döntés nem érhette váratlanul a macedón kormányt, ugyanakkor nagyon keserű szájízt hagyhatott a 7 éve ezzel kampányoló Gruevszkiben. A miniszterelnök, aki sejtve a kudarcot, ki sem utazott Chicagóba, szokatlanul élesen bírálta azokat a NATO tagországokat, amelyek „elárulták” hű szövetségesüket.

Macedónia az észak-atlanti integráció érdekében évek óta aktívan részt vesz az afganisztáni NATO-akciókban. Érdekesség, hogy a lakossághoz és az ország gazdasági adottságaihoz viszonyítva Macedónia fekteti be a legnagyobb erőforrásokat Afganisztánban. A figyelemreméltó törekvések ellenére a nagyok elfordultak Macedóniától, néhány állam nyíltan felvetette az ország mihamarabbi felvételének kérdését. A macedón újságok és a kormány is köszönetét fejezte ki Magyarországnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a csúcson is kiállt az ország mellett. Hazánk támogatásán kívül Törökország, Kanada, Albánia, Horvátország és Szlovénia is felsorakozott Macedónia mögé.

A csúcsot követően nem csak Macedóniában bírálták a nyugati országokat, George Robertson volt NATO-főtitkár szégyenteljesnek nevezte az ország újbóli mellőzését. Robertson szerint Macedónia a NATO mindegyik csatlakozási kritériumát teljesítette, valamint kiemelte, hogy a 2001-es polgárháborút is saját erejéből tudta kezelni. A politikus szerint Macedónia nem képes saját önerőből megoldani a Görögországgal folytatott vitát, ezért a NATO-nak továbbra is nyomást kellene gyakorolnia a konfliktus megoldódása érdekében. A macedón kormány a sikertelen csúcs után újabb keresetet kíván benyújtani a Hágai Bíróság előtt, amelyben felkéri a bíróságot, hogy ítélje el Görögországot, amiatt hogy diplomáciai kapcsolatait felhasználta Macedónia integrációja ellen.

A heves bírálatokat amerikai válasz követett, amely eléggé bíztatóan nyilatkozott Macedónia jövőjéről.  Hillary Clinton amerikai külügyminiszter biztosította a macedón kormányt, hogy a következő NATO-csúcs a bővítésekről fog szólni. Macedónián kívül Montenegró, Grúzia és Bosznia-Hercegovina mutat aspirációkat a tagság elnyerésére, viszont mindegyik tagállamnak további erőfeszítéseket kell tennie a csatlakozás érdekében.  Diplomáciai értesülések szerint Clinton gyors nyilatkozata kizárólag Görögországnak szólt, Barack Obama az utóbbi évben többször próbálta egy asztalhoz szólítani a két államot, viszont Athén rendre elutasította a kezdeményezéseket. A chicagói csúcson éles vitába keveredtek a görög és török diplomaták a macedón tagság kérdésében, Görögország ideiglenes külügyminisztere, Petrosz Molivijatisz újabb vétóval fenyegette Macedóniát és támogatóit.

Gruevszkit belföldön is sokan kritizálták az elmúlt évek túlzott optimizmusáért, az ellenzéki Albánok Demokrata Pártja (DPA) előrehozott választásokat sürgetett, Macedónia Szociáldemokrata Uniója (SzDSzM) pedig kérvényezte az országgyűlés elnökénél, hogy Gruevszki és George Ivanov államfő személyesen tájékoztassa a képviselőházat a kudarc okairól.  Nem meglepő az ellenzék Gruevszki ellen indított támadása, a miniszterelnök évek óta azzal kampányolt, hogy pártja az egyetlen politikai erő Macedóniában, amely képes integrálni Macedóniát. Az ellenzéki pártok jogosan vonják kérdőre a kormány szakértelmét, ugyanis Macedónia külkapcsolatai a nyugati országokkal, azon belül is főképpen Németországgal, történelmi mélyponton vannak.

Macedónia alternatívahiányban szenved, az Európai Unió és a NATO az egyetlen lehetőség, amely gazdasági és biztonságpolitikai stabilitást adna az országnak. Az elmúlt években történt közeledés Szkopje részéről Oroszország és Kína felé, viszont ezekben a lépésekben hiányzik a hosszú távú perspektíva. A macedón diplomácia is tudatában van ennek a tények, nem véletlen az, hogy a csúcsot követően egyből elkezdődött az egyeztetés Szkopje és szövetségesei között. Az országgyűlési elnöke, Trajko Veljanoszki osztrák kollégájával, Barbara Prammerrel tárgyalt Macedónia euróatlanti integrációjáról. Az osztrák politikus szerint ideje szétválasztani a névvitát és az ország felvételének a kérdését. Ausztria hivatalos álláspontja szerint párhuzamosan kell folytatni az Európai Bizottsággal megkezdett Magas Szintű Csatlakozási Párbeszédet és a görög delegációkkal folytatott egyeztetéseket.

Nehéz megítélni, hogyan fog alakulni Macedónia integrációja az elkövetkező években. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a macedón kormány igenis felelős a görög-macedón viszonyok romlásáért, a „Szkopje 2014” kulturális program rendkívül irritáló hatást vált ki a görög lakosság körében. Görögország, Bulgária és Szerbia is történelemhamisítással vádolja a macedónokat. A macedón főváros legújabb, a szomszédos államok megbotránkozását kiváltó lépése az volt, hogy egy 13 méteres II. Fülöp bronzszobrot állított fel a város közepén. Az éremnek mindig két oldala van, a két ország között fennálló vita sem tudható be kizárólag Athén hibás álláspontjának.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás