Hollande legyőzte Sarkozyt az első fordulóban

Összesen tíz jelöltre voksolhattak a francia választópolgárok a 2012-es elnökválasztások első fordulóján vasárnap. Ahogy az a kampány alatt folyamatosan zajló közvéleménykutatások eredményei alapján sejthető volt, a május 6-i második forduló Francois Hollande szocialista jelölt, illetve Nicolas Sarkozy hivatalban lévő államfő között fog eldőlni. Az urnazárást követően közzétett előzetes exit poll eredmények szerint Hollande a szavazatok körülbelül 28 százalékával az első helyen végzett, maga mögé utasítva a szavazatok mintegy 26 százalékára számító Sarkozyt.

A szavazás során az első meglepetést nem is maga az eredmény, hanem a meglehetősen magas részvételi arány okozta. A Le Monde című francia napilap értesülései szerint a 80 százalékot is meghaladó arány rácáfolt azokra a korábbi félelmekre, amelyek az idei elnökválasztáson alacsony részvételi hajlandóságot jósoltak. A választási hajlandóság még így sem érte el azonban a 2007-es rekordot, amikor a kb. 44,5 millió választásra jogosult állampolgár csaknem 84 százaléka járult az urnákhoz.

Francois Hollande, a Szocialista Párt (PS) jelöltje, akit végig Sarkozy legesélyesebb kihívójaként tartottak számon, most első győzelmét ünnepelheti annak ellenére, hogy korábba ő maga is óvatosságra intett a korai örömmel kapcsolatban. A 28,4 százalékos eredmény szinte rekordnak számít az első fordulóban egy szocialista jelölt számára: ennél magasabbat csak Francois Mitterand tudhatott magáénak, amikor 1988-ban 34,11 százalékkal nyerte az első fordulót. Hollande győzelme várható volt: a kampány során a különböző felmérések végig arra utaltak, hogy ő kapja majd a legtöbb szavazatot. Alig néhányszor fordult elő, hogy Sarkozynek sikerült volna szorosan felzárkóznia mögé, vagy épp megelőznie. A második forduló tekintetében pedig még egyértelműbbnek tűnik a szocialista politikus előnye jobboldali riválisával szemben. Sokan annyira biztosra veszik a végső a győzelmet, hogy Hollande táborában már el is kezdődött a politikai harc a különböző miniszteri pozíciókért.

Hollande sikeréhez mindenképpen hozzájárult az a tény, hogy Sarkozy 2007-es megválasztása óta rendkívül sokat vesztett népszerűségéből. Ez részben annak tudható be, hogy a francia gazdaság helyzete jelenleg nem túl biztató: a gazdasági válság, illetve az euróválság miatt rendkívül lelassult a növekedés, nőtt a kereskedelmi deficit, riasztó szinteket ért el a költségvetési hiány, illetve rekordokat döntöget a 10 százalék körüli munkanélküliség is.

Mindemellett Sarkozy személyisége, olykor kevéssé szalonképes megjegyzései, Carla Brunival való kapcsolata, a sajtóban róla megjelent, sok franciát megbotránkoztató hírek ugyancsak szerepet játszottak abban, hogy sokan egészen mást szeretnének látni májustól az Élysée-palotában. Hollande kampányában jól kihasználta az országban uralkodó Sarkozy-ellenes hangulatot, az elnökkel kapcsolatos csalódottságot: az Economist elemzői szerint a szocialisták gyakorlatilag egy Sarkozy-ellenes népszavazás légkörét teremtették meg az egész kampány és a választás kapcsán, teljesen eltérő stílusú elnökséget hirdetve.

A második forduló szempontjából mindenképpen fontos lesz az is, hogy a most negyedikként végzett, kb. 11,7 százalékot kapott Jean-Luc Mélenchon szélsőbaloldali jelölt teljes támogatásáról biztosította Hollande-ot, ami azt jelenti, hogy a PS jelöltje biztosan számíthat Mélenchon szavazóira május 6-án. A Le Monde tudósítása szerint Mélenchon Sarkozy teljes legyőzésére szólított fel; szerinte az eredmények azt mutatják, hogy a franciák maguk mögött akarják hagyni a Sarkozy által fémjelzett éveket.

Nicolas Sarkozy számára semmiképpen sem jó hír a második helyezés. A Le Monde értesülései szerint az egyik tanácsadója úgy ítélte meg, hogy ha nem sikerül az első fordulóban győznie, akkor minden elveszett, hiszen Hollande végső győzelmét mindenki egyértelműnek fogja tekinteni. Biztosra vehető, hogy Sarkozy számára most gyakorlatilag újrakezdődik a kampány, hiszen már nem kilenc, hanem csak egy jelölttel szemben kell feltornáznia a támogatottságát. Ugyanakkor további rossz hír számára, hogy a harmadikként végzett szélsőjobboldali Marine Le Pen meglepően magas, mintegy 20 százalékos eredményt ért el. Ezzel túlteljesítette édesapja, Jean-Marie Le Pen 2002-es teljesítményét, amikor a szavazatok 16,8 százalékát szerezte meg. Sarkozy szempontjából ez azért lehet aggasztó, mert annak az általa folytatott stratégiának a sikertelenségét jelzi, miszerint különböző jobboldali kampánytémák (pl. bevándorlás csökkentése, a schengeni övezetből való kilépés fenyegetése) feszegetésével szavazatokat vonhat el Le Pen Nemzeti Frontjától. Emellett azzal is számolnia kell, hogy míg Hollande a szélsőbaloldali szavazatok jó részét maga mögött tudhatja a második forduló tekintetében, addig a szélsőjobboldali beállítottságú választók nem feltétlenül fogják szavazataikat átvinni Sarkozy-re, vagyis sokkal nehezebb dolga lesz a “tartalék szavazatokat” illetően.

Marine Le Pen és a francia szélsőjobb számára mindenképpen sikerként könyvelhető el a fenti magas eredmény; ezzel egyértelműen erőpozícióba került ellenfelével, a jelenleg kormányzó jobbközép Unió Egy Népi Mozgalomért (UMP) nevű párttal szemben. Nyilatkozatai szerint Marine Le Pen célja a rendszer szétbomlasztása, a politikai ellenzék vezető szerepének magára vállalása. Elkötelezett amellett, hogy a választások két fordulója között nem hajlandó tárgyalni az UMP-vel, és szavazóit sem Sarkozy, sem Hollande támogatására nem szólítja fel. A most elért eredmény, az elnökválasztási kampány dinamikája a júniusban tartandó törvényhozási választásokon is előnyös pozíciókhoz juttathatja a Nemzeti Frontot.

A centrista jelölt, Francois Bayrou a 2007-ben elért 18 százalékos eredményéhez képest jelentős visszaesést kénytelen elkönyvelni: most a szavazatok alig 9 százalékát sikerült összeszednie. Mindezt annak ellenére, hogy a kampány kezdetén még meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett, s ő volt az egyetlen jelölt, aki egyértelműen felhívta a figyelmet a francia költségvetés siralmas állapotára, illetve ígértet tett annak szigorú megszorítási politikával való rendbetételére. Bayrou egyébként továbbra sem szólította fel támogatói egyik riválisa támogatására sem.

A mostani franicia elnökválasztással kapcsolatban elmondható, hogy mindenképpen történelmi jelentőséggel bír. Ha Hollande-é lesz a végső győzelem, akkor ő lesz az V. Köztársaság második szocialista elnöke Mitterand után. Sarkozy számára pedig a vereség azt jelentené, hogy Valéry Giscard d’Estaing után ő lenne a második olyan államfő, akit az első elnöki ciklusa után nem választottak újra.

Szirják Bianka

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás