_

Bulgária: gyenge szocialisták, tekintélyelvű jobboldal

Elemzésünkben a bolgár belpolitika elmúlt fél évét vettük górcső alá. Az ország két nagy pártja már javában készülődik a 2013-as országgyűlési választásokra. A szocialista pártelnök-jelöltek egymást szorongatják, májusban ér véget a Parvanov-Sztanisev belharc. A kormánypártnak áll a zászló, viszont az elmaradt reformok miatt egyre mélyebbre süllyed az ország. Lendületét vesztette a kézi irányítású, központosított irányítási modell, a miniszterelnök jelentős hatalomkoncentrációt alakított ki. Hosszútávon fenntarthatatlan a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jelenlegi politikája.

A bolgár pártok hivatalosan megkezdték az egy évig tartó készülődést a 2013-ban esedékes országgyűlési választásokra. Valamennyi párt háza táján jelentős változások tapasztalhatóak – a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) két erős egyénisége egymásnak esett a pártelnöki tisztségért, a kormányzó GERB erősít tekintélyelvű politikáján, a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) a kormányt kívánja megkörnyékezni, a kisebb parlamenti pártok pedig a nagyokat figyelik, hogy kivel lehetne szövetséget kötni. A politikai alkuk és szövetségek sűrűjében azonban a lakosságot érintő, lényegi kérdések felett elsiklik Bulgária honatyáinak figyelme.

Szocialista leszámolás

A BSzP háza táján felfokozódott hangulat uralkodik, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk Szergej Sztanisev jelenlegi pártelnök és Georgi Parvanov volt köztársasági elnök több mint  féléve elhúzódó harcával. A két vezető minden erejét latba vetette ellenfele lejáratása és a szocialista delegáltak meggyőzése érdekében. Nehéz megjósolni, hogy ki fog felül kerekedni a májusi tisztújító kongresszuson, de egy biztos, az Európai Szocialisták Pártja (PES) nagyon rossz szemmel nézi a belviszályt. Nem csoda, hogy az európai szocialisták is felhúzták szemöldöküket a bolgár párttársak acsarkodása miatt – a jelenlegi PES elnök éppen az a Szergej Sztanisev, aki 2001 óta a BSzP regnáló elnöke. Nagy szégyenfolt lenne a PES presztízsén, ha a pártcsalád elnökét letaszítanák a hazájában. Sztanisev minden bizonnyal búcsút mondhat PES-elnöki posztjának, ha nagy riválisa legyőzi a BSzP elnöki mandátumért folyó küzdelemben.

A BSzP köreiben az a mondás járja, hogy az elnököt nem pártkongresszusokon szokták leváltani – vagy önmaga lemond, vagy lemondatják, vagy meghal. Szergej Sztanisev volt miniszterelnök esélyei valamivel jelentősebbek, mint Parvanovnak, ez részben a párt választási rendszerével magyarázható. Sztanisev az idősebb generáció, azaz a Bolgár Kommunista Pártban szocializált kemény mag támogatásában bízhat, míg Parvanov a fiatalabb generáció, a vidéki bázis és a szakosított platformok szavazatára számíthat. Parvanov már hosszú ideje sürgeti a pártszabályzat megváltoztatását, ugyanis jelenleg csak delegáltakon keresztül lehet választani. Sztanisev tábora szerint, ha közvetlen szavazásra térnek át a pártelnöki tisztséget illetően, akkor a párt vezetője túlságosan is önjáróvá válhat – jelenleg a BSzP Tanácsa rendelkezik a legnagyobb hatalommal.

A baloldali szavazók számára szintén fontos kérdés, hogy melyik vezetővel lenne nagyobb esélye a pártnak kiállni 2013-ban Bojko Boriszov miniszterelnök ellen. Szergej Sztanisev ellen szól, hogy az elmúlt hat választás mindegyikét elveszítette Boriszovval szemben. Sztanisev kommunikációs képességei is jelentősen elmaradnak kormánypárti riválisáé mögött. Parvanov sokkal karizmatikusabb fellépést képvisel és nem csoda, hogy Boriszov egyetlen, valós esélyekkel rendelkező ellenfeleként aposztrofálja magát. A volt államfő ellen, ugyanakkor egy erős ellenérv szól, mégpedig az oroszokhoz fűződő kapcsolata.

Parvanov a kommunista rezsim alatt titkosügynökként dolgozott a biztonsági szerveknek, valamint Oroszország jelenlegi nomenklatúrájához is közeli kapcsolatok fűzik. Bulgáriában sokan azzal vádolták elnöki ciklusai alatt, hogy saját érdekeit szem előtt tartva kiárusította a bolgár energiaszektort Moszkvának. Természetesen Sztanisevről is tudni lehet, hogy baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal és politikai körével, erről az is tanúskodik, hogy mindkét pártelnökjelölt népszavazást kezdeményezne a hónap elején leállított belenei atomerőmű kérdésében. A szocialisták idén újabb kísérletet tesznek Boriszov és a GERB elmozdítására, április 23-ra tűzték ki a parlamenti pártok az immáron harmadik bizalmatlansági szavazást. A szocialista indítványt eddig csak az Ataka támogatta, a többi párt elzárkózott a belpolitika destabilizálása elől. A két pártnak együtt sincs meg a cél megvalósulásához szükséges 121 képviselője.

A BSzP felépítése lehetővé tenné a kettős irányítást is, ezzel azonban az lenne a gond, hogy a hivatalos pozíciókba kizárólag a pártelnök delegálhatna személyeket. Sztanisev már 2011-ben kizárta azt a lehetőséget, hogy párhuzamos szervezetek működjenek a párton belül. A pártelnök azonnal kiátkozta a Parvanov által életre keltett Bolgár Újjászületés Alternatíváját (ABV). Sok politikai szakértőúgy véli, hogy a párt „szürke eminenciásai” fogják eldönteni , hogy ki legyen az elnök – jelentős befolyással Janaki Sztoilov, Rumen Petkov és Rumen Ovcsarov volt miniszterek bírnak, nagy valószínűséggel támogatásukért cserébe ők fogják diktálni a feltételeket a jövőben.

Tekintélyelvű jobboldal

A jobboldal látszólagos fragmentáltsága megtévesztő – a GERB mellett sem a Kék Koalíció, sem pedig a leszalámizott Ataka nem tud labdába rúgni a jobboldali szavazatokért folytatott harcban. A GERB sikere a kommunikációban és a PR-ban rejlik – Boriszov és pártja három év alatt a nagyobb médiaorgánumokban súlyponti pozíciókat kaparintott meg, az erősen populista szlogenek mögött jól működő uniós kommunikációs csatornákkal is rendelkezik. A kormánypárt jelentős külföldi (amerikai és nyugat-európai) finanszírozó háttérbázissal rendelkezik, amely hathatós segítséget fog nyújtani a jövő évi választások során.

Brüsszel rendkívül pozitívan fogadja Boriszov határtalan lojalitását – a 2008-as uniós pénzekkel történő csalásbotrány óta a hasonló típusú visszaélések gyakorisága nem esett vissza jelentősen, ennek ellenére ezek felett az Európai Unió szemet huny. Más kérdés, hogy például a csatlakozás a schengeni övezethez kudarcot vallott, ugyanis 2012-ben a szervezett bűnözés régóta nem látott szintet ért el, valamint az idén lefoglalt drogszállítmányok mennyisége is történelmi mélyponton volt.

A kormánypárt leggyengébb teljesítményt minden bizonnyal magában a kormányzásban mutatott – 2011 óta egy nehezen megmagyarázható határozatlanság tapasztalható a Boriszov-kabinet politikájában. A 2009-ben és 2010-ben napirendre tűzött létfontosságú szociális reformokat először 2011 őszére prognosztizálták, de a megvalósítás gyorsan megtorpant a társadalom és a lobbi csoportok bizonyos rétegei tiltakozásának hatására. A kormánypárt (szélesebb tekintetben a Bulgária) politikájának állatorvosi lova minden bizonnyal az egészségügy volt – sürgető reformok hiányában a bolgár egészségügy pazarló, nem hatékony és a lakossági standardokhoz képest drága. Megfelelő törvények hiányában Boriszovnak nem volt más lehetősége, mint a szektorért felelős vezetőknek a lecserélése.

A sorban negyedik miniszterét fogyasztó egészségügy csak egy terület a sok közül, ahol a kormánypárt személycserékkel próbál operálni. Nem nehéz belátni, hogy a társadalmi problémák (a népesség gyors csökkenése, mély szegénység, az energiapolitika veszteséges mivolta stb.) nem a vezetők lecserélésével fognak megoldódni, hanem határozott reformpolitikával. A bátor döntések minden bizonnyal a GERB újrázási terveinek a végét jelentenék, ezt a kockázatot a kormánypárt nem fogja vállalni.

A politikai kulisszák mögött érdekes érdekszövetség kezd körvonalazódni – a GERB és a DPSz közeledését a pártok teljes spektruma gyanakvással fogadja. Boriszov és a politikai alkuk koronázatlan királya, Ahmed Dogan észrevétlenül egy síkba fektették érdekeiket. Két területen figyelhető meg különösen az a tendencia hogy, az eddig rivalizáló párt harmonikus együttműködési szándékot mutat – energiapolitika és gazdaságpolitika. A szocialisták belenei kezdeményezését egyik párt sem támogatja (a DPSz idáig a szocialisták egyik fő szövetségeseként politizált). Gyári munkások hónapok óta tüntetnek az ország déli részében elmaradt bérükért – a kérdéses gyárak közül több, kormánypárti nyomásra, maffiához közeli személyek kezébe került, ez legfőbbképpen a GERB és a DPSz holdudvarának kedvez. Boriszov korábban bírálta a DPSz elnökét amiatt, hogy munkaszerződések útján temérdek állami pénzt halmozott fel, jelenleg a kritikák finomodtak és csak enyhe szemrehányásnak lehet tekinteni őket.

Mindkét fél érdekelt lenne a jövőbeni együttműködésben, a Társadalom Véleményét Kutató Nemzeti Központ (NCIOM) legfrissebb közvélemény-kutatása szerint jelenpillanatban öt párt kerülne be a parlamentbe, ha most tartanák a választásokat. A parlamenti pártok közül a GERB, a BSzP, a DPSz és a Kék Koalíció, valamint a Meglena Kuneva volt európai uniós biztos által alapított Polgárok Bulgáriája (BNG) lépné át a négy százalékos bejutási küszöbhatárt. A GERB továbbra is a lakosság közel harmadának támogatását tudhatja magáénak, de a stabil kormányzáshoz elengedhetetlen lesz egy támogató partner. A GERB politikáját sokáig támogató szélsőjobboldali Ataka a szétesés szélén van és elenyésző annak a valószínűsége, hogy 2013-ban ismét bekerülne az országgyülésbe. Kuneva, aki áprilisban a hatodik legkedveltebb hazai politikus helyét foglalta el, a volt cárista NDSzV romjain építette fel új pártját és várhatóan a szocialistákhoz közelebbi politikát kíván majd folytatni, ha bekerül az új parlamentbe. A Kék Koalíció sokáig a politikai túlélésre játszott, de az elmúlt hónapokban sikerült stabilizálna a párt labilis költségvetési helyzetét (amerikai tőke révén), valamint a kormánypárttal is javult valamelyest a viszonya.

Mi várható 2013-ban?

Nehéz megmondani, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy a GERB újabb mandátumhoz fog jutni, de ehhez nem a sikeres politika segítené hozzá, hanem az ellenfelek szervezetlensége. A szocialisták kevés eséllyel várhatják a következő évi választásokat, ha Sztanisev marad a pártelnöki székben. A reformok elmaradása a hanyatlás felé sodorják az országot, az idén tervezett 1,5 százalékos GDP növekedés biztosan elmarad, a kérdés az, hogy recesszió lesz vagy stagnálás fog bekövetkezni. A bolgár gazdaság motorját jelentő külkereskedelem már második hónapja stagnál. A kisebbségben kormányzó GERB-nek mérlegelnie kell a népszerűség és a gazdasági fejlődés perspektívája között – az év végéig az egyik biztosan romlani fog, a kérdés már csak az, hogy melyik?

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás