_

A mentőalapok tűzerejétől függhet a spanyol gazdaság

A németektől és a franciáktól eredeztetné Monti olasz kormányfő a jelenlegi válság kiindulási pontjait, ugyanis a két nagyhatalommal szemben az előző évtizedben nem indítottak eljárást a hiánycélok átlépése miatt. A nyilatkozat vélhetően nagy port kavar, ahogy a spanyol költségvetési tervezet is, amelyben egyre nagyobb lyukak tátonganak.

Mario Monti olasz kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy a spanyol gazdaság problémái tovább fertőznék az európai gazdaságot és hasonló mentőakcióra lenne szüksége, mint Athénnek. Erről tokiói látogatásán nyilatkozott nyomatékosítva, hogy Madridban biztos úton halad a fiskális konszolidáció. Ugyanakkor Monti megjegyezte, az eurózóna jelenlegi problémái az Európai Unió két húzóországának egykori, következetlen gazdaságpolitikájából eredeztethető. 

„Ha az euróövezet anyja és apja megsértheti a szabályokat, akkor természetesen nem várható el Görögországtól sem, hogy megtartsa azokat” – idézi Monti szavait a német Spiegel. Az olasz kormányfő megjegyzésével arra az 1995-től 2004-ig tartó időszakra utalt, amely során Berlin és Párizs több ízben is megsértette az ajánlott államháztartási hiánycélt, és amely ellenére a két vezető gazdasági hatalommal szemben nem indítottak eljárást. 

Monti Madriddal kapcsolatos bizalma ellenére a Bloomberg arra figyelmeztet, Spanyolország ismét recesszióban van, 2012 első negyedévében folytatódott a gazdaság zsugorodása. A helyzet jelenleg valóban koromsötét: Madridnak legalább 100 milliárd euró kell, hogy megerősítse gyengélkedő bankjait. A spanyol problémáknak azonban kevés köze van a felelőtlen gazdaságpolitikához: a probléma gyökere, hogy a bankok bevételeiből származó kereskedelmi többletet hosszú évek óta, közvetve és közvetlen módon is az ingatlanpiaci buborék betömésére fordították, részletezi a Spiegel. 

A forráshiányt a magánszektorból képtelenség előteremteni (hazánkhoz hasonlóan Spanyolországban is égető probléma a magánszektor túlzott eladósodottsága), az államkasszából pedig már nincs mit kisajtolni, hiszen példanélküli mérete nyomán az Európai Unió által kikényszerített költségvetési kiigazítás 2013 végéig éppen elég kihívást jelent. Emellett már csupán hab a tortán a depressziós társadalom, amely kénytelen megbirkózni a legmagasabb uniós munkanélküliségi rátával és a szociális kiadások, valamint a jövedelmek várható csökkentésével.

A spanyol miniszterelnök pénteken az eurózóna minisztereinek ülésén készül prezentálni az idei büdzsét. Rajoynak sem Brüsszelben, sem otthon nem áll túl jól a szénája: március elején az eurózóna pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy 5,3 százalék legyen az idei GDP-arányos hiány − miután a kormány eredetileg 4,4 százalékot ígért, majd ezt váratlanul 5,8 százalékra emelte, azonban a lazítás hírére a piacok kedvezőtlenül reagáltak. Ráadásul az elnök mögött álló Néppárt a vártnál kisebb többséggel nyerte meg vasárnap a helyi választásokat Andalúziában.

A mentőalap lehet a megoldás?

Nem csoda, hogy Madrid az egyik legfőbb oka annak, hogy ismét vita tárgya lett a mentőalapok tűzerejének növelése. Az eurózóna minisztereinek március 30-i koppenhágai találkozóján várhatóan pozitív döntés születik a mentőalapok forrásainak növeléséről, miután sikerült átverni a német ellenálláson azt az elképzelést, hogy az idén nyártól beinduló állandó mentőalap (ESM, European Stability Mechanism – Európai Stabilitási Mechanizmus) és a jövő nyárig kifutó ideiglenes alap (EFSF, European Financial Stability Facility – Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) párhuzamosan működjön a válságkezelés forrásainak megnövelése érdekében. 

Merkel hétfőn Berlinben beszélt arról, hogy Németország több hónapos ellenállás után enged a mentőalap bővítésének. Az Európai Bizottság már korábban javasolta a két alap együttes üzemeltetését, de a németek ezt a megoldást határozottan elutasították, így a jelek szerint kompromisszumos megoldás született. Eszerint az EFSF csak kifutásáig működik párhuzamosan az ESM-mel: az EFSF 2013 közepén lejár, az ennek keretében egyes országok számára már odaítélt 200 milliárd eurónyi hitel azonban az ESM-mel párhuzamosan futhatna tovább az összeg visszafizetéséig, tehát a két program csupán részleges összeolvadásáról lenne szó.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus az EFSF-et váltja fel és idén július 1-jén kezdi meg működését. Egyrészt rögzíti, hogy a finanszírozási nehézségekbe került tagállamoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, másrészt az ESM tartalmaz egy állandó válságalapot, amelynek egy részét alaptőkeként, egy részét garantáltan a tagállamoktól lehívható pénzügyi kötelezettségként a bajba jutott tagállamok hitelezésére lehet fordítani. 

A Tobin adóval is spórolni lehetne

A megnövelendő tűzerő mellett várhatóan a Tobin adó (pénzügyi tranzakciós adó, angolul financial transactions tax, FTT, amelyet manapság „Robin Hood-adóként”, illetve „Tobin-adóként” is emlegetnek) újabb hullámot verhet a koppenhágai találkozón. Mivel több ország nem támogatja az ötletet, összeurópai szinten nem lesz pénzügyi tranzakciós adó, de a támogató tagországok még meglovagolhatják a kérdést, írja a Wirtschaftsblatt.

Az adót a franciák és az osztrákok akár egyedüliként is bevezetnék, míg Németország egy szélesebb európai kezdeményezést támogatna. Kifejezetten ellenzi viszont a Tobin adó bevezetését az Egyesült Királyság azzal érvelve, hogy amennyiben csupán az EU vállalja az új terhet, a kezdeményezésnek a londoni pénzügyi központ lehet a kárvallottja, mert aki teheti, tranzakcióit inkább az amerikai vagy ázsiai piacokra teszi át. A szkeptikusok további érve, hogy az adót a pénzintézetek képesek lesznek áthárítani az ügyfeleikre, így  megdrágul a hitel, csökkennek a beruházások, esik a versenyképesség, foglalja össze a BBC. 

A javaslat értelmében a pénzügyi szervezeteknek többek között részvényekkel, kötvényekkel, devizával folytatott tranzakcióik után kellene adót fizetniük. Az adó minimális mértéke 0,1 százalék lenne, amiből az unió éves szinten körülbelül 55 milliárd euró bevételt nyerne.

Egyes tagországok viszolygása ellenére tény, hogy a válság megoldásához az unió forrásait, adóbevételeit jelentősen növelni kell, amelynek reális alternatívája lehet akár a pénzügyi tranzakciós adó is. 

Az Európai Bizottság kalkulációi szerint mintegy felére csökkenne a tagállamok EU-költségvetésbe történő éves befizetése 2020-ban, ha az unió bevezetné a tranzakciós adót, írja a EUobserver. Ez a legfőbb érv, amiért az adó bevezetését pártoló tagállamok támogatják a kezdeményezést. 

Matus Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás