Területi követelésekkel állt elő Románia?

„Romániának területi követelései vannak Bulgáriával szemben” – a bolgár sajtóorgánumok így értelmezték Cristian Diaconescu román külügyminiszter március 22-én tett kijelentését a Románia és Bulgária között fennálló vitás kérdések ügyében. A bolgár külügyminisztérium azonnali magyarázatot kért a bulgáriai román nagykövettől, aki szerint félreértés történt. Románia a Bulgáriában élő román kisebbség kérdését is a bolgár kormány szemére hányta. Nagyon feszült viszony alakulhat ki a Kelet-Balkánon, ha nem sikerül a vita rendezését diplomáciai úton elérni.

Létezik egy vitatott zóna…” – a román külügyminiszter egy helyi román TV-csatornának azt nyilatkozta, hogy a Fekete-tenger talpazatát elválasztó román-bolgár határvonal problémát jelent országa számára. A vitatott 17 négyzetkilométeres terület a Fekete-tenger azon részén helyezkedik el, ahol át kellene haladnia az Oroszország által tervezett Déli Áramlat gázvezetéknek. A románok által igényelt területtel határos Törökország tengeralatti területe is, ha Románia megkaparintaná az adott területet, akkor közvetlen kapcsolat jönne létre Bulgária két szomszédja között. Bukarest nem minden ok nélkül szeretné megszerezni ezt a bolgár területet, ugyanis így kedvező geopolitikai pozícióba kerülne a Nabucco gázvezeték kiépítése során.

A bolgár víz alatti területek tekintélyes mennyiségű földgázt és kőolajat rejtenek és Szófia már elkezdte feltérképezni a 300 négyzetkilométeres területet, mi több az Exxon energiaóriással is tárgyalásokat folytat a kitermelésről. A román külügyminiszter kifejtette, hogy a vitatott terület nem nagy, ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági jelentőséggel bír ezért fontos lenne dűlőre vinni a kérdést. A két ország közel 20 éve folytat tárgyalásokat a fekete-tengeri területek delimitálásáról, legutóbb éppen 2011 decemberében ülésezett a két ország vitarendező testülete – ez idáig nem történt lényeges előrelépés. A bolgár külügyminisztérium szóvivője, Veszela Cserneva nyilatkozatban értékelte a helyzetet, szerinte a kétoldalú tárgyalások baráti hangnemben folynak, és a következő egyeztetések idén Bukarestben kerülnek megrendezésre. A román álláspont mögött, mindenbizonnyal a Déli Áramlatban történő részesedés áll.

A bolgár kormány hivatalos álláspontja szerint nem áll fenn konfliktus a két ország között, ennek ellenére behívatták a bulgáriai román nagykövetett a külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon. Anton Pacuretu tájékoztatta Dimitar Cancsev külügyminiszter-helyettest, hogy országa nem állít fel területi követeléseket Bulgáriával szemben, ugyanis mindkét ország az Európai Unió tagja.

A nagykövet állítását a bolgár köztársasági elnök Roszen Plevneliev is megerősítette, a nemrég beiktatott államfő szerint a két ország 2007-ben megállapodást kötött egymással, amelyben kimondták, hogy nincs vitatott terület közöttük.

Sziderov és pártja egyből támadást indított a külügyminiszteri pozíciót január óta betöltő Diaconescu ellen, szerintük Bulgária is jogosan fenntarthat területi igényeket Észak-Dobrudzsát illetően, ahol többtízezer bolgár él és már az időszámításunk szerinti VII. század óta bolgár terület volt. A populista kirohanásairól híres Ataka-vezér természetesen nem türtőztette magát. Sokkal érdekesebb ugyanakkor, hogy pártja a napokban több részre szakadt és Sziderov volt felesége és mostohafia megalakította az „Ataka 2” pártot. A szorult helyzetbe került radikális pártvezető kifejtette továbbá, hogy furcsa a románok váratlan igénye, mivel „hosszú esztendőkön át” hallgattak a témáról.Plevneliev megdicsérte országa külügyminisztériumát, hogy adekvát módon kezelte a helyzetet – elmondása szerint a probléma nem territoriális jellegű, hanem a tenger vízügyét érinti. Az államfő időközben Bulgária parlamenti pártjaival történő konzultációs körútjának utolsó állomásán volt és a szélsőjobb Ataka elnökével, Volen Sziderovval tárgyalt.

Bogdan Aurescu román diplomata szerint a két ország között fennálló vitás kérdésben az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) hozhat ítéletet. Románia 2009-ben már megnyert egy hasonló ügyet az ICJ előtt, akkor Ukrajnától nyert el körülbelül 9000 négyzetkilométernyi, földgázban és kőolajban gazdag fekete-tengeri területet.

Diaconescu mindennek a tetejébe a 891, magát románnak deklaráló bolgár állampolgár ügyét is kiemelte, szerinte Szófiának a román kisebbség jogait be kell tartania és nem szabad más néven illetni őket, mint a hivatalos megnevezésük. A külügyminiszter arra utalt, hogy Bulgária nem ismeri el a kisebbségek meglétét, hanem etnikai csoportokként tartja számon őket. Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter kijelentette, hogy a bolgár alkotmány nem tesz különbséget az ország állampolgárai között és kizárólag etnikai alapon tudja őket csoportosítani. A közelmúltban Románia akadályokat gördített Szerbia európai integrációs törekvései elé az ott élő román kisebbség jogainak kérdése miatt.

Mint korábbi háttérelemzésünkben írtuk, Románia és Bulgária között a történelem során többször volt területi nézeteltérés, leghíresebb a II. Balkáni-háború után felmerült dobrudzsai kérdés, amelyet a Craiovai egyezmény rendezett. Úgy látszik a régi gondok új körítésben a XXI. század Európai Uniójának keretein belül is felmerülnek.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás