Három földrész határán

A lassan 40 éve megszállt és kettészakadt ország, mely belefáradni látszik az évtizedek óta húzódó újraegyesítési tárgyalások sikertelenségébe, bár elfeledett válságövezetnek tűnik, mégis újra és újra az európai figyelem központjába kerül. A szír, gázai, egyiptomi és líbiai válságövezetek metszéspontjában fekvő Ciprust nemcsak a menekültek áradata fenyegeti, de a partjainál nemrégiben felfedezett hatalmas gázmező is újabb veszélyforrást jelent, mivel a sziget északi részét 1974 óta megszállás alatt tartó Törökország katonai beavatkozással fenyegette meg, ha az egyelőre még felbecsülhetetlen értékű nyersanyagot elkezdenék kitermelni.

Az egyesítési tárgyalások döcögnek, nincs sok remény a megállapodásra. Mindeközben Ciprus készül 2012-es uniós elnökségére, melynek idejére a birodalmi tudatát éppen újraépítő Törökország már bejelentette kapcsolatainak befagyasztását az Európai Unióval. A válság itt is „szedi áldozatait”, nő a munkanélküliség, a bankok pénzügyi helyzete kritikus és a kormány megszorító intézkedéseket kénytelen bevezetni.


Nem tudni még, a számos konfliktushelyzet melyike nőhet veszélyesen nagyra a következő években. A jelenlegi helyzetről, kilátásokról, Ciprusról és a régióról beszélgettünk Botos Balázzsal, a nemrégiben kinevezett magyar nagykövettel Nicosiában, Európa utolsó kettéosztott fővárosában. (Az interjú még tavaly novemberben készült – a szerk. megjegyzése)

Egyiptom, Szíria és a Gázai övezet is alig néhány száz kilométeres távolságra fekszik és Líbia sincs túl messze. Az „arab tavasznak” nevezett forradalmi hullám eredményeként több tízezer menekült hagyta el hazáját, és feltehetően hagyja majd el a következő hónapokban, akik mind a dél-európai országokba érkeznek. Hogyan segít az Európai Unió a déli országokra nehezedő terhen?

Az Európai Unió elkötelezett a déli országok megsegítésében, persze ezt nehezíti és háttérbe szorítja az általánosan kialakult nehéz gazdasági helyzet, különösen a görögországi pénzügyi válság. Az Unió érdekelt abban, hogy segítse a helyzet megoldását, és a menekültek minél előbb haza tudjanak térni. Az elsődleges segítség az Unió részéről a visszatérés feltételeinek megteremtésében áll, az ugyanis nem áll senki érdekében, hogy több tízezer ember hosszabb ideig saját hazáján kívül éljen. Cipruson is jelentkezett a menekültügyi probléma, bár nem olyan mértékben, mint Olaszországban.

Lehet arra számítani, hogy a déli országokból tovább indulnak a menekültek, és esetleg Magyarországon kérnek menekült státuszt? Képesek lennénk ezt kezelni?

Nem igazán tapasztaltuk sem Magyarország, sem más nemzetek vonatkozásában azt, hogy tömegesen próbáltak volna tovább menni a menekültek a déli országokból. Ezek az emberek nem kifejezetten mobilak, ennek több oka van: elsősorban anyagi, de a képzettség és a nyelvi ismeretek hiánya is problémát jelent. A ciprusi magyar nagykövetségen például csak tíznél kevesebb emberről tudunk, akik megpróbáltak ezen az úton tovább menni és máshol is hasonló a helyzet.

Mennyiben veszélyezteti az Európai Unió és a déli államok stabilitását a menekültek igen magas száma?

Nyilvánvalóan többletterhet jelent számukra különösen azért, mert a gazdasági helyzet éppen az érintett országokban a legnehezebb. Olaszország felrótta az Uniónak, amiért nem kaptak az ügy kezeléséhez megfelelő támogatást, ugyanis a társadalmi és szociális problémákon túl jelentős anyagi vonzata is van a menekültek ellátásának. Azt azonban nem mondanám, hogy ez veszélyezteti az érintett államok stabilitását.

Egy közös menekültügyi stratégia kialakítása az Európai Unióban segítheti az államok közötti együttműködést?

Egészen biztosan segíti majd, az Európai Unióban ugyanis eddig még minden olyan terület eredményes volt, ahol létre tudtak hozni közös stratégiát. A közös álláspont kialakítása azonban nehéz lesz, mert az államok érdekei ebben a kérdésben is jelentősen különböznek egymástól, ezért csak remélni tudom, hogy előbb-utóbb megvalósul a közös menekültügyi stratégia.

Cipruson évtizedek óta állandó téma az újraegyesülés és e kérdésében nemrégiben Ban Ki-mun, ENSZ-főtitkárral tárgyalt a ciprusi görög és török vezető, aki rövid határidőt szabott a közös álláspont kidolgozására. Hogyan haladnak jelenleg a tárgyalások a sziget egyesítése ügyében? Van esély a megegyezésre Ciprus 2012-es Uniós elnökségéig?

Időnként mint nagykövetek kapunk tájékoztatást a főtitkár úr ciprusi külön megbízottjától, Downer úrtól a tárgyalásokon elért eredményekről és természetesen a görög és török oldalról is napvilágot látnak értékelések. Azt kell mondjam, hogy ezek az információk nem is mindig azonos módon  ítélik meg a történteket. Ezért is, meg az elmúlt több évtized tárgyalásainak tapasztalatait is figyelembe véve, igen nehéz a fenti kérdésre választ adni. Azt látni kell, hogy a kulcskérdésekben – az egyesített ország államigazgatási struktúrája, állampolgárság kérdése, vagyonjogi problémák, stb. – igen távol állnak egymástól az álláspontok. Elég csekélyek egy optimista megoldás esélyei.

Törökország kapcsolata az utóbbi időben megromlott az Európai Unióval, és kilátásba helyezte a ciprusi elnökség idejére a kapcsolatok befagyasztását. Mennyiben befolyásolja ez a tárgyalásokat Ciprussal?

Emiatt a fenyegetés miatt sem a ciprusi görög fél álláspontja nem változhat meg gyökeresen, sem az Unióé, sőt mi több, ez Törökországnak nagyobb gondot jelent, mint az Európai Uniónak. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az Unió helyzete sem könnyű abból a szempontból, hogy jelentős gazdasági érdeke fűződik Törökország mielőbbi csatlakozásához, azonban nyilván nem hunyhat szemet a felett, hogy ez az ország a 2012-ben soros uniós elnökséget betöltő Ciprus egy részét megszállás alatt tartja.

A partok mellett nemrég talált földgázmező milyen hatással lehet Ciprus gazdaságára, illetve külkapcsolataira?

Ha ténylegesen olyan mennyiségű földgáz található, mint amelyet az elsődleges szeizmikus mérések és kutatások jeleztek, akkor ez áttörő jelentőségű lehet Ciprus gazdasága szempontjából, ugyanis az a mennyiség ami kitermelhető, messze több annál, mint amit saját maga fel tud használni, így bekapcsolódhat egy nemzetközi energetikai hálózatba, és exportálhat földgázt akár gáz, akár cseppfolyós  állapotban. Ez utóbbi valószínűbb, tekintettel arra, hogy egy földgáz vezeték kiépítése Európa felé rendkívüli költségekkel jár.

A földgáz feltárása és kitermelése mögött jelenleg is konfliktus húzódik Törökország és Ciprus között. Egy esetleges konfrontációban az Európai Unió kiállna a ciprusi görögök mögött?

A ciprusi köztársasági elnök, Chrisztofiász úr deklarálta, hogy a földgázkitermelésének hasznából a ciprusi görög és török közösségeknek egyaránt részesednie kell. Törökország szintén kutatásokba kezdett a sziget északi partjai mentén. Nem tartom valószínűnek, hogy ebben a kérdésben tovább éleződnének az ellentétek, marad a deklarációk „háborúja”.

Visszatérve az „arab tavasz” országaihoz, amelyek zavarba ejtően közel vannak (Szíria alig több mint száz kilométerre fekszik), tulajdonképpen az Unió keleti és déli szomszédait jelentve, miben segíti az EU a mediterráneumban fekvő arab világ politikai átmenetét, nyújt-e valamilyen gazdasági segítséget?

Az Európai Unió többször deklarálta, hogy segítséget nyújt ezen országok demokratikus átalakulásához, amint azt meg is tette Líbia esetében. Elsősorban a kormányzás demokratikus kereteinek a kialakítására, majd a gazdaság helyreállítására lenne szükség, és ebben nem feltétlenül csak anyagi,  inkább szellemi, így leginkább szakértői, tanácsadói segítségre lenne szükségük az arab országoknak. Ezt a segítséget az Unió továbbra is meg  fogja adni.

Magyarország milyen változásokra számíthat ezen országokkal való gazdasági kapcsolataiban?

Valamikor nagyon jó kereskedelmi kapcsolataink voltak az észak-afrikai országokkal, jelentős export célország volt például Egyiptom és Algéria. Vasúti berendezéseket, autóbuszokat, építőipari kapacitásokat exportáltunk. A rendszerváltozás után a gazdasági kapcsolatok intenzitása csökkent, de az utóbbi években a magyar külgazdasági stratégia ismét prioritásként kezeli a térséget és ez a külkereskedelmi forgalom élénkülésében is tükröződik.  Jelenleg is fontos kapcsolatot ápolunk az észak-afrikai országokkal, Orbán Viktor miniszterelnök éppen az egyiptomi események kitörése előtti napokban tárgyalt Kairóban. Líbiában az újjáépítés kapcsán szintén megtörténtek a magyar gazdasági jellegű felajánlások. A kapcsolatok bővítésére egyébként jó lehetőségek adódnak a ciprusi kooperációkon keresztül, hiszen az itteni üzletemberek kiválóan ismerik a térséget.

Az „arab tavasz” lassan egy éve tart és egyelőre nem úgy fest, hogy véget akarna érni, segítheti a Palesztin állam megalakulását a Földközi-tenger medencéjében fekvő arab államok politikai átalakulása?

Valószínűleg az „arab tavasz” eseményei és az arab államok berendezkedésének változása rá fogja kényszeríteni Izraelt a helyzet rendezésére. Az utóbbi időben megromlottak a török-izraeli kapcsolatok is és Izrael nyilván el kívánja kerülni a többfrontos harcot, így ennél fogva alapvető érdekeit szolgálja a palesztin kérdés megoldása.

Az elmúlt fél évben a Palesztin kérdés mellett a másik legnagyobb nemzetközi visszhangot keltő esemény a NATO beavatkozása volt Líbiában. Itt azóta már a kivonulásáról tárgyalnak, a beavatkozást kiváltó indokok azonban ugyanúgy fennállnak Szíriában is, ahol a konfliktus egyre inkább kiéleződni látszik, lehet számolni egy esetleges újabb beavatkozással?

Szíriában nem annyira egyértelmű a helyzet, mint Líbiában volt. Az erőviszonyok itt még feltérképezés alatt állnak és nem teljesen tisztázott az sem, hogy ki képviseli azt a demokratikus szemléletet, amelyet az Európai Unió is támogatna, ezért beavatkozásra itt egyelőre biztosan nem kerül sor annál is inkább, mert van egy-két ügy ”házon belül” is, ami jelenleg igencsak leköti Európa figyelmét.

Tamás Kinga

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás