Növekszik a politikai nyomás Baszkföldön

Bár az ETA szeparatista szervezet tavaly októberi fegyverletételét követően látszólag elérhető közelségbe került a béke Baszkföldön, a valódi politikai áttörés továbbra is várat magára. A néppárti Mariano Rajoy kormánya ragaszkodik a szervezet feltételek nélküli feloszlásához, és teljes mértékben elzárkózik a többek által sürgetett politikai gesztusok megtételétől. Miközben a madridi kormányzat kivár, az ETA februári kommünikéjében Franciaország felelősségére hívta fel a figyelmet, és a konfliktus hosszú távú megoldásának érdekében lépésekre sürgette a francia kormányt. Baszkföldön az egyre növekvő politikai aktivitás jellemzőjeként az autonóm kormány miniszterelnöke, Patxi López parlamenti testület felállítását kezdeményezi a békefolyamat felgyorsításáért.

Halad a békefolyamat, csak nagyon lassan.” – vélekedett február végi elemzésében Luis R. Aizpeolea. Az El País spanyol politikai napilap kolumnistája úgy véli, Mariano Rajoy kormánya törekszik a saját maga által szabott tempóban cselekedni, minél kevésbé engedve ezzel a különböző politikai erők nyomásának. A novemberi választásokat követően hét év után újra kormányra kerülő Néppártnak (Partido Popular – PP) a baszk kérdésen felül is számos nehézséggel kell megküzdenie. A Spanyolországot különösen mélyen érintő gazdasági és pénzügyi válság, valamint a kritikusan magas munkanélküliség kezelése mindeddig sürgős lépésekre késztette Mariano Rajoyt. Az első intézkedéssorozat végeztével kerülhet elő a baszk konfliktus kérdése, amellyel kapcsolatban a néppárti kormány több oldalról is folyamatos nyomás alatt van.

Kétségtelen, hogy az ETA (Euskadi Ta Askatasuna – Baszkföld és Szabadság) szeparatista szervezet október 20.-i fegyverletételről szóló bejelentése megfelelő alapot jelentett a megbékélésre Baszkföldön. A korábbi ideiglenes tűzszünetek és béketárgyalások keserű tapasztalatai ellenére a spanyol lakosság egésze pozitívan értékelte a bejelentést, ám az elmúlt hónapok látszólagos eseménytelensége egyértelműen mérsékelte a reményeket és növelte a szkepticizmust. Miközben a spanyol kormány egyelőre nem mutat hajlandóságot az ETA és a függetlenségpárti politikai erők elképzeléseinek meghallgatására, a baszk társadalom jelentékeny hányada lépéseket vár Mariano Rajoytól. A baszk autonóm kormány megbízásából készített legújabb felmérés szerint a megkérdezettek 69 százaléka politikai gesztusként kívánatosnak tartaná az ETA foglyok egy részének áthelyezését a baszk börtönökbe.

Az ETA foglyok szerepe

A foglyok kérdése a békefolyamat egyik legsarkalatosabb pontja, hiszen az ETA tagjainak elsöprő hányada börtönbüntetését tölti. Jelenleg megközelítőleg 550 ETA tagot tartanak spanyolországi börtönökben, akik a korábbi szocialista érában alkalmazott szokás szerint földrajzilag szétszórva lettek elhelyezve. Mivel a foglyok sok esetben közvetett kapcsolatban állhatnak a szeparatista szervezet még szabadon lévő tagjaival illetve vezetésével, a szétszórás biztonságpolitikai okokból nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évtized terrorizmusellenes harcában. A hivatalos álláspont szerint a szétszórás politikája csökkenti a foglyok befolyásoltságát, és elősegítheti a társadalomba való visszailleszkedésüket is. A befolyásoltság különösen kiemelendő, az ETA foglyok ugyanis saját, erősen hierarchizált érdekvédelmi szervezettel rendelkeznek, amely a tagok számára megtiltja a törvény által biztosított engedmények elfogadását is.

Mint azt Jorge Fernández Díaz belügyminiszter korábban kifejtette, a kormány az ETA végleges és feltétel nélküli feloszlásáig nem látja lehetőségét a foglyok áthelyezésére, hiszen az a szétszórás és a visszaillesztés politikájával lenne ellentétes. A néppárti kormányt a társadalmi nyomás mellett politikai támadások is érik a döntés miatt. Mariano Rajoy legnagyobb kritikusa egyértelműen a baszk abertzale (hazafias) baloldal, amely folyamatos nyomás alatt kívánja tartani a kormányt. A függetlenségpárti radikálisok által kiadott, Megoldás szele című békeprogram számos elvárást támaszt a konfliktus megnyugtató lezárásának érdekében. Az abertzale baloldal többek között lépéseket vár a kormánytól a foglyok ügyében, és nem csak a szétszórás megszüntetését, hanem a büntetésük kétharmadát már letöltött rabok, valamint a betegségben szenvedők szabadon bocsátását is szükségesnek ítélik.

Nagy bejelentések nélkül ugyan, de bizonyos előrelépések már most is tapasztalhatóak a békefolyamatban, miután a spanyol belügyminisztérium vizsgálja két súlyosan beteg ETA fogoly szabadlábra helyezésének lehetőségét, továbbá bejelentette a Baszkföldön és Navarrában alkalmazott testőrök számának felére csökkentését. A terroristacselekmények esélye ebből adódóan tulajdonképpen megszűnt, az abertzale baloldal pedig kiadványában sajnálatát fejezte ki az ETA tevékenysége által keltett fájdalom és szenvedés miatt, és elismerte (akaratlan) részvételét ennek erősítésében. Ezzel a radikálisok tulajdonképpen teljesítették a spanyol politika és társadalom által évtizedek óta elvárt hivatalos bocsánatkérést.

Nicolás Sarkozy bayonne-i beszéde

A jelentős gesztust leszámítva a radikálisok békeprogramja tökéletesen beilleszthető az abertzale pártok megszokott diskurzusába, hangsúlyos részét alkotja például a „Baszk Nép” önrendelkezésének legitimitása a spanyol és a francia állammal szemben. A Franciaországban található történelmi baszk tartományok szerepére ugyanakkor nem csak a radikális politikusok, hanem az ETA is felhívta a figyelmet. Február 22-én az AFP nemzetközi hírügynökséghez eljuttatott legújabb kommünikéjében a szeparatista szervezet felhívást intézett a francia néphez és a francia kormányhoz annak érdekében, hogy vállalja fel szerepét a konfliktusban. Mivel az országban közel 150 terrorista tölti börtönbüntetését, érthető, hogy a szervezet stratégiai lépésével Franciaország felé kívánt fordulni, egyszerre nyomást gyakorolva a francia és a spanyol kormányra.

A Pireneusok északi oldalán az áprilisi elnökválasztások miatt most minden lépésnek különösen nagy jelentősége lehet Nicolás Sarkozy számára. Alig egy héttel az ETA felhívását követően kampánykörútjának részeként a francia-baszk Bayonne-ban tartott beszédet, amit radikális tüntetők próbálták megakadályozni. A baszk helyzetre utalva Sarkozy hangsúlyozta a spanyol és a francia kormány érdekeinek megegyezését, emellett pedig „lehetségesnek” és „kívánatosnak” tartotta az ETA foglyok Baszkföldre való áthelyezését. A Diario de Navarra pamplonai konzervatív napilap tudósítása szerint Sarkozy ezen felül utalt „egy sajátos területi egység esetleges megalkotására is” Franciaországban, ami figyelembe vehetné a „helyi identitást.”

Az ETA kommünikéjét is figyelembe véve a francia elnök beszéde kellemetlen helyzetbe hozta Mariano Rajoyt és kormányát, ami mindeddig egyértelműen elutasította a foglyok áthelyezését. Mint az várható volt, az abertzale baloldal szóvivői azonnal reagáltak Sarkozy mondataira, akit egyben példaként állítottak Mariano Rajoy elé. A néppárti kormányra ugyanakkor nem csak a radikális baszk pártok nyomása nehezedik ebben a kérdésben: a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt (Partido Nacionalista Vasco – PNV), illetve a Szocialista Párt (Partido Socialista Obrero Espańol – PSOE) baszkföldi szervezete is többször a gesztusértékű fogolyáthelyezések szükségességére hívta fel a figyelmet.

A baszk miniszterelnök indítványa

Patxi López, a baszk autonóm kormány szocialista miniszterelnöke március elején parlamenti testület felállítását kezdeményezte a békefolyamat felgyorsításának az érdekében. A lehendakari (baszk miniszterelnök) láthatólag a békefolyamat élére kíván állni, célja előremozdítani a korábbi foglyok visszailleszkedését, elősegíteni a politikai menekültek hazatérését, és összességében elérni a baszk társadalom megbékélését. Noha a testület még nem alakult meg, Patxi López máris létrehozta az együttélés és az emlékezet biztosának tisztségét (Comisionado para la Convivencia y la Memoria), amelyre Jesús Lozát nevezte ki. A biztos elsődleges feladata lesz a parlamenti pártokkal való kapcsolatfelvétel a parlamenti testület mielőbbi felállításáért, valamint konszenzusok kialakítása a békefolyamat érdekében.

Patxi López szerepvállalásának mindazonáltal politikai vetületei is vannak, hiszen egy évvel a baszk autonóm választások előtt a politikai pártok már a közvélemény-kutatások eredményeit sem hagyhatják figyelmen kívül. Az Euskobarómetro közelmúltban közzétett adatai szerint a jelenleg kormányzó baszk szocialisták elveszíthetik pozíciójukat a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt, valamint a radikális abertzale baloldallal szemben. A novemberi országos választásokon abszolút többséget szerző Néppárt csupán a negyedik politikai erő lehet Baszkföldön a jelenlegi adatok szerint. Az 2013-as tartományi választások miatt is nagy jelentősége van tehát annak, a pártok milyen szerepet töltenek be a békefolyamatban.

Mariano Rajoy kormányának nincs könnyű dolga, hiszen a nagyfokú politikai nyomás mellett a közvélemény is eredményeket vár tőle. A Néppártnak a politikai pluralitás nyomása mellett és a szélsőségesek kereszttüzében is meg kell őriznie szilárdságát, ugyanakkor bizonyos kompromisszumkészségre is szüksége lesz. Úgy tűnik, a jelenlegi helyzetben a kormány, az ETA, valamint a baszk radikális baloldal is elzárkózik a politikai gesztusok elfogadásától, és elsősorban a nyomásgyakorlást tekinti célravezetőnek. Kérdéses, hogy ez a hozzáállás vajon milyen politikai előnyökkel bírhat majd a demokratikus pártok számára Baszkföldön, és legfőképpen hogyan befolyásolja majd rövidtávon a békefolyamat alakulását.

Molnár Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás