Tengernyi kérdés a skót függetlenség körül

A skót függetlenség kérdése nem újkeletű probléma a brit belpolitikában. David Cameron miniszterelnöksége alatt került elő újabban a kérdés; ezúttal Alex Salmond skót miniszterelnök kíván népszavazást kezdeményezni a témában. Ám a Skócia kiválása és a vele kapcsolatos referendum kérdések sorát veti fel.

Történelmi előzmények

Anglia és Skócia már a 17. század eleje óta közös uralkodóval rendelkezett, ám a két állam jogilag csak 1707-ben, az úgynevezett Egyesülési Törvényekkel (Acts of Union) egyesült Nagy-Britannia név alatt. Hozzá kell tenni azonban, hogy a skótok nem önszántukból egyeztek bele, hogy csatlakozzanak Angliához, ugyanis Skócia a törvény elfogadásakor súlyos gazdasági válságban volt. Ezt egyrészt az ország sikertelen gyarmatosítási kísérlete idézte elő az 1690-es évek végén, amikor a panamai földszoroson próbáltak kereskedőtelepet létrehozni, másrészt pedig az angolok gazdasági szankciói, amelyeket a Skóciával folytatott politikai párharc részeként léptettek életbe. A csatlakozás kikényszerített jellege rányomta bélyegét a két ország későbbi kapcsolatára.

Változás a kialakult helyzetben csupán közel három évszázaddal később, 1999-ben következett be, amikor egy népszavazást követően sor került egy viszonylag autonóm skót parlament felállítására.

A függetlenedési törekvések nagyobb szerepet kaptak a Skót Nemzeti Párt (SNP) hatalomra jutásával, a helyzet pedig új szakaszába jutott, amikor az SNP-nek négy év kisebbségi kormányzást követően a 2011-es skót választásokon sikerült többséget szereznie. A párt választási programjába belefoglalta, hogy győzelme esetén népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról.

– Szavazzunk! – De mikor?

Az egyik, és jelenleg talán a legaktuálisabb kérdés a népszavazás időpontja. Két fő álláspont áll szemben egymással: a szeparatista SNP-kormány 2014 őszén szeretné tartani a népszavazást, míg az unionista (a függetlenséget ellenző) brit kormány – és ellenzék – álláspontja szerint 2013 ősze is kiváló időpont a szavazás lebonyolítására.

Az évszám körüli vita több egyszerű számháborúnál. Ahogy a Daily Telegraph konzervatív brit napilap is jelzi, Alex Salmond skót miniszterelnök politikai ellenfelei azt gyanítják, az SNP vezetőjének csupán egyetlen reális okot tudna adni arra a kérdésre, hogy miért húzza minél tovább a kérdés rendezését. Ha most tartanának népszavazást a kérdésről, a skót szavazók nagy valószínűséggel nemleges választ adnának, legalábbis az Ipsos Mori brit közvélemény-kutató cég januári felmérése alapján. Eszerint jelenleg a skótok csupán 39 százaléka támogatja a függetlenséget, 50 százalékuk gondolja úgy, Skócia maradjon Nagy-Britannia része, míg 11 százalékuk tartózkodik. Így Alex Salmond számára előnyös lehet a 2014-es dátum, mivel több ideje lenne a maga oldalára állítani a közvéleményt.

Ezt a törekvését azonban megnehezíti az a nyilatkozathadjárat, ami az elmúlt hetekben indult meg a 2014 őszi dátum terve ellen.

Michael Moore, a brit kormány skót ügyekért felelős minisztere egy olyan tervezetet terjesztett február végén a skót ügyekkel foglalkozó bizottság elé, amely szerint haladva a skót kormány már 2013 szeptemberében lebonyolíthatná a referendumot. Moore a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott:

Senki sem magyarázta még el nekem, miért kellene a skót népnek csaknem három évet várnia arra, hogy meghozhassa a legfontosabb döntést, amelyet valaha hozhat. Az nem szolgálja Skócia érdekét, ha fokozzuk a bizonytalanságot azáltal, hogy megváratjuk őket.

A miniszter hozzátette, a skót kormány által benyújtott tervezet szerves része az időhúzás; „Hónapok vannak elkülönítve egészen egyszerű feladatok elvégzésére.”

Az SNP válaszában hibákban bővelkedőnek nevezte a brit kormányzat elképzelését, emellett kiemelte, „nem a miniszter (Michael Moore – a szerk.) feladata, hogy meghatározza a skót parlament időbeosztását.”

Ám nemcsak politikai, hanem gazdasági szereplők is felemelték szavukat a kérdésben. A legfontosabb ezek közül a skóciai energiaipari konszern, amely nem mellékesen Skócia legnagyobb cége, az SSE (Scottish and Southern Energy). A cég képviselőjének állítása szerint ha Alex Salmond skót miniszterelnök túl sokáig húzza a kérdés rendezését, az ebből fakadó bizonytalanság negatív hatással lehet a gazdaságra. Ennek oka egyszerű: mivel a skóciai gazdasági szereplők nem tudják, hogy jogi és gazdasági környezet tekintetében mire számíthatnak a népszavazást követően, így többletkockázattal kell számolniuk beruházásaikat illetően.

Az SSE szempontjából ez annyit jelent, hogy lelassulhatnak a konszern azon beruházásai, amelyek a az energiatermelésben a zöld energia arányának növelését célozzák meg. Ez pedig Alex Salmond számára sem közömbös, mivel a szóban forgó projektek jelentős szerepet kaptak a miniszterelnök terveiben, aki a jövő független Skóciáját a zöld energiatermelés tekintetében világelsővé kívánja tenni.

A cég bejelentése jelentős hátrányt jelent Alex Salmond 2014-központú tervére nézve, főleg, mivel cáfolja a miniszterelnök korábbi kijelentését, miszerint a népszavazás távolabbi dátuma semmilyen negatív hatással nem járhat a gazdaságra nézve. A korábban már idézett Michael Moore szerint az SSE véleménye még egy érv amellett, hogy minél korábban kell lebonyolítani a népszavazást.

Az SSE mellett még hasonló véleményt fogalmazott meg a Miller Group, egy edinburghi központú építőipari cég, illetve a Weir Group és a Scottish Engineering, két skóciai székhelyű műszaki cég.

Érdemes kiemelni ezzel összefüggésben Martin Kettle-nek, a brit The Guardian című lap újságírójának kommentárját. Kettle cikkében rávilágít, hogy a két lehetséges dátumot nemcsak az alapján kell megvizsgálni, mennyi idő áll rendelkezésre a szavazás előtt, hanem az alapján is, hogy mi történne egy esetleges igen után.

Nem kétséges, hogy egy sikeres népszavazásnak óriási hatása lenne; a skót kormányzat hozzáláthatna, hogy a britekkel közösen kidolgozzák a függetlenség jogi alapjait. Ha azonban 2014 őszén bonyolítanák le a referendumot, úgy a függetlenség körüli jogi eljárás egybeesne a 2015-ös brit és skót választásokkal, amely nem kizárt, hogy további jelentős problémákat, egy instabil Egyesült Királyságot, illetve Skóciát generálhatna. Kommentárja végén azt a következtetést vonja le a szerző, hogy 2014-nél hamarabb kell lebonyolítani a népszavazást, mert így több idő lenne a jogi átmenet megvalósítására.

Érdemes megemlíteni továbbá a már korábban hivatkozott Ipsos Mori-felmérést, amely szerint a skót lakosság 47 százaléka támogatna egy korábbi időpontot a szavazásról, s csupán 22 százalékuk ért egyet a kormány 2014-es tervével.

Kérdések, tervezetek

A következő probléma a skót népszavazás kapcsán: milyen mértékű legyen a változás Skóciában, illetve ennek kapcsán mennyi és milyen kérdést tegyen fel a skót kormány.

A brit Cameron-kormányzat, továbbá (Alex Salmond bánatára) az SNP tagjainak nagy része, illetve a skót ellenzéki pártok is azt az álláspontot képviselik, miszerint egyetlen eldöntendő kérdés elegendő: legyen-e skót függetlenség vagy nem? Ám a kormánykoalíció mindkét pártjának vezetője – David Cameron konzervatív miniszterelnök, illetve liberáldemokrata helyettese, Nick Clegg is – úgy nyilatkozott, amennyiben Skócia leszavazná a függetlenség tervét, úgy a brit kormány megfontolja, hogy további hatásköröket ruházzon át a skót kormányzatra.

Alex Salmond képviseli a másik irányzatot, amely nem ellenzi az egyetlen kérdéses népszavazás gondolatát, de támogatná, hogy egy második kérdés is szerepeljen a szavazólapon. Ebben arról kérdeznék a szavazókat, egyetértenének-e azzal, hogy harmadik lehetőségként – amennyiben Skócia az első kérdésre nemmel válaszolna – további, jelentős hatáskörök kerüljenek át az Egyesült Királyságtól a skót kormányhoz.

Ez lenne az úgynevezett „devo-max” tervezet, amely szerint Skócia adóügyekben teljesen függetlenné válna, és csupán bizonyos mértékű „hozzájárulást” fizetne Londonnak, hogy fedezze a védelmi és külügyi költségek rá eső részét.

Emellett még adott egy, a Reform Scotland elnevezésű agytröszt által kidolgozott tervezet, amely „Devo Plus” néven vált ismertté a brit sajtóban. Ez kevésbé radikális az átadandó hatásköröket illetően.

A terv szerint Holyrood (a skót parlament) felelne a jóléti kiadásokért, kivéve a nyugdíjakat. Skócia finanszírozni tudná saját költségvetését azáltal, hogy Holyrood rendelkezne a területéről befolyó jövedelemadó, illetve társasági adó felett, ám a westminsteri brit parlament kezében maradna az ÁFA, illetve a társadalombiztosítási járulékok. Emellett a skót parlament földrajzi megoszlás alapján részesedne Nagy-Britannia olajbevételeinek bizonyos hányadából, illetve maga rendelkezne a brit államkölcsönök rá eső része felett, ezáltal ösztönözve lenne arra, hogy csökkentse kiadásait.

A Devo Plus, bár nyíltan nem támogatja sem a skót, sem a brit fél, mégis jelentős népszerűségnek örvend, főként a civil szféra egy részében, mint a függetlenség és a status quo közti reális alternatíva.

Visszatérve a kérdések számára: Alex Salmond hivatalosan úgy nyilatkozott, megfontolná egy második kérdés lehetőségét, amennyiben arra a konzultációs eljárás során igény mutatkozik. Ám ahogy arra Alan Cochrane, a Daily Telegraph skót témákért felelős szerkesztője cikkében rámutat, a skót miniszterelnök valójában kétségbeesetten keresi a lehetőséget arra, hogy egy második kérdést iktathasson a népszavazási ívre. Ez egyfajta vigaszdíj lehetne számára abban az esetben, ha a népszavazás eredményeképpen elutasítanák a függetlenségi törekvéseket.

Ugyanakkor mivel a brit kormány mellett saját pártjának többsége, valamint a skót parlamenti ellenzék sem támogatja egy második kérdés tervét Holyrood hatásköreinek bővítéséről, így Alex Salmond személyesen nem állhat ki elképzelései mellett anélkül, hogy magára ne haragítsa saját pártjának képviselőit. Egyetlen lehetősége, hogy a civil szférából szerezzen támogatókat törekvéséhez. Újabban úgy tűnik, ez sikerül is neki: a Skót Önkéntes Szervezetek Tanácsa (Scottish Council of Voluntary Organisations, SCVO) kampányt indított a második kérdés ügyében.

Martin Sime, az SCVO ügyvezető igazgatója nyilatkozatában figyelmeztette a civil szféra többi tagját: minimum egy évtizedig semmilyen változásra nem lehet számítani a skóciai status quo tekintetében, hacsak nem egyeznek meg egy közös álláspontban a skót autonómia kiterjesztésének ügyében. Mint mondta, mivel a skót parlamenti pártok az egyetlen kérdéses népszavazás tervét támogatják, így a civil szféra feladata, hogy képviselje a lakosság által leginkább támogatott álláspontot, és nyomást gyakoroljon a kérdésben a brit kormánykoalícióra. Alex Salmond számára ráadásul jól jön, hogy az SCVO a korábban tárgyalt tervezetek közül a „devo-max” tervezet mellett áll ki.

Pro és kontra: vélemények a függetlenségről

Alex Salmond tervei kapcsán nagyon kevés támogatót tudhat maga mögött, s meglehet, hogy némelyik szövetségese több kárral, mint haszonnal jár a függetlenség ügyére nézve. Ilyen az ausztrál médiamágnás, Rupert Murdoch, aki már február elején támogatásáról biztosította a skót miniszterelnököt. Normál esetben Salmond sietne élni egy ilyen lehetőséggel, ha Murdoch az elmúlt időszakban nem a tavaly megszűnt News of the World körüli botrány, és ezzel kapcsolatban a médiacége körül folyó nyomozás miatt szerepelne a világsajtóban. Ennek köszönhetően a skót miniszterelnök támogatásra adott válasza eléggé visszafogott volt, amelyben üdvözölt „minden hozzájárulást a függetlenség körül folyó vitához, beleértve Rupert Murdochét.”

A függetlenséget ellenzők tábora jóval szélesebb. A skót ellenzéki pártok – konzervatívok, munkáspártiak, illetve liberáldemokraták – képviselői közös kampányba fogtak Skócia kilépése ellen. Mindemellett Ed Miliband, a brit Munkáspárt, illetve Nick Clegg, a brit Liberáldemokrata Párt vezetője is bírálta beszédében a skót elszakadási törekvéseket a pártok március eleji skóciai konferenciáin.

Ed Miliband a Munkáspárt skót szekciójának Dundeeban rendezett konferenciáján szólalt fel. Beszédében keményen ostorozta az SNP eddigi politikáját, állítva, Alex Salmondnak sokkal fontosabbak saját szeparatista nézetei, mint hogy segítsen Skóciának kilábalni a gazdasági válságból.

… én azért léptem politikusi pályára, hogy jobbá tegyem Nagy-Britanniát. Alex Salmond azért, hogy megváltoztassa Nagy-Britannia határait.

A munkáspárti vezető emellett kiemelte, a Skót Nemzeti Párt nem rendelkezik kifejezett programmal a gazdasági problémák orvoslására, „minden problémára ugyanaz az SNP válasza: elszakadás, megosztás, elszigetelődés.” Emellett hozzáfűzte, új határok felállítása nem fog segíteni Skócián.

Ezzel egyidőben Invernessben Nick Clegg szólalt fel a Liberáldemokrata Párt konferenciáján. Beszéde során reményét fejezte ki, hogy a skót nemzet Nagy-Britannia egysége mellett dönt. Utalt arra, hogy az európai országok közül az Egyesült Királyság (és benne Skócia) azért is volt képes viszonylag könnyen átvészelni a válságot, mert a négy állam együtt a világ egyik legütőképesebb gazdaságát alkotja.

Jelezte, amennyiben a skót nép úgy dönt, hogy az Egyesült Királyság része kíván maradni, úgy a Liberáldemokrata Párt ígéri, hogy közbenjár Skócia hatásköreinek bővítését illetően.

Emellett kiemelte, az Egyesült Királyság lakossága „gazdag, közös örökséggel rendelkezik”.

Melyik skót nem rendelkezik angol, walesi, avagy észak-ír felmenőkkel? Úgy vélem, a kötelékek, amelyek összetartanak bennünket, erősebbek, mint azok az erők, amelyek szét kívánnak minket szakítani.

Kedves Olvasóink! Cikkünk hamarosan folytatódik, amelyből kiderül, hogy egy esetlegses skót függetlenségnek milyen gazdasági, pénzügyi, külpolitikai hatásai lennének Skóciára és az Egyesült Királyságra nézve.

Gömöri Roland

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás