Szabadlábon a háborús bűnös népi hős, Fikret Abdić

Szabadon engedték Fikret Abdić bosnyák vállakozót és egykori hadurat, akit tíz éve ítéltek el háborús bűncselekményekért. Abdić megígérte, üzletét és népe segítését ott folytatja, ahol abbahagyta. Egyesek szerint azonban inkább börtönbüntetését fogja folytatni.

Nem mindennapi jelenetek játszódtak le a pénteken a horvátországi Pula városának börtöne előtt egy nem mindennapi ember szabadulásának okán. Fikret Abdićot több, mint tíz éve ítélték el háborús bűncselekményekért, népe egy része azonban mai napig hősként tiszteli. A térségben szokatlan módon azonban saját nemzetének tagjai azok is, akik a legjobban gyűlölik.

Pénteken, reggel kilenc órakor lépett ki a pulai börtön kapuján Fikret Abdić, egykori nagyvállalkozó, politikus, majd „államfő” és hadúr. Az idős férfit ekkor már mintegy háromezer híve várta. A rengeteg embert több, mint 30, egyes források szerint 47 busz szállította a tengerparti városba Abdić észak-boszniai otthonából, de a híradások szerint még Svédországból és Hollandiából is érkeztek tisztelői. De vajon mit tud Abdić, amiért ennyi ember fontosnak tartotta, hogy személyesen legyen jelen szabadulásakor, míg a szarajevói bosnyák lapok ugyanőt címoldalon hazaárulózták?

Fikret Abdić pályafutása nem a háború alatt kezdődött és nem is a ’90-es években elkövetett tettei miatt került először börtönbe. A bosnyák férfi már a jugoszláv időkben az ország egyik legnagyobb vállalkozója volt. Vállalata, az Észak-Boszniai Velika Kladuša településen működő Agrokomerc 13 ezer embernek adott munkát. Mivel a terület korábban igen elmaradott volt, sok helyi polgár számára Abdić és vállalata maga volt a létbiztonság garanciája. Ekkoriban ragasztották rá tisztelői a bosnyák nyelven apát jelentő „Babo” becenevet is. A ’80-as években azonban Abdićot az egykori Jugoszlávia talán legnagyobb gazdasági botránya nyomán börtönbüntetésre ítélték.

A háború alatti helyzetet az opportunista Abdić ismét saját javára próbálta fordítani. Bár eleinte ő is a muzulmán nacionalista politikusok oldalán állt, később szembefordult Szarajevóval.

Politikai karrierjének csúcsán kikiáltotta a Nyugat-Boszniai Autonóm Körzetet, melynek vezetője lett. Sajátos módon az „állam” születése épp Abdić születésnapjával esett egybe. Bár a terület bosnyák lakosságú volt, Abdić állama enklávéként ékelődött a Republika Srpska és a horvátországi szerb Krajina közé, így Abdić azonnal le is paktált a szomszédos szerb területek vezetőivel és virágzó „kereskedelmi kapcsolatokat” épített ki mind velük, mind Horvátországgal. Sajátos módon a nevéhez köthető háborús bűncselekményeket sem más népek, hanem saját belső ellenzéke ellen követte el. A nyugat-boszniai területen lévő táborokban többnyire bosnyákok raboskodtak.

Így a háború végén az a sajátos helyzet állt elő, hogy Fikret Abdić államát épp az „övéi”, a szarajevói bosnyák kormány katonái döntötték meg. A vállalkozóból lett hadúr ezek után Horvátországba tette át székhelyét, ahol állampolgárságot is szerzett. 2003-ban azonban háborús bűncselekményekért 20 év börtönre ítélték, melyet később 15 évre enyhítettek. Pénteken reggel végül 10 év és kilenc hónap után került feltételesen szabadlábra.

Örömünnep az egyik oldalon, súlyos vádak a másikon

Az idős vállalkozót és „politikust” 3000 összegyűlt híve várta zenével és ünnepléssel. Abdić nem is okozott nekik csalódást és azonnal egy negyedórás rögtönzött beszédet tartott. Az egykor sikeres Abdić most sem szerénykedett. Megígérte, hogy amint megkapja érvényes iratait, hazatér Velika Kladušába és újraindítja vállalatát, az Agrokomercet, mely 13 ezer munkahelyet fog teremteni. Azt sem tartotta kizártnak, hogy bekapcsolódjon a politikai életbe. Azonban míg szűkebb pátriájában bejelentései újra sok emberben keltettek reményt, Szarajevóban még mindig közellenségnek számít.

A fővárosi politikusok ugyanis mind árulónak tartják Abdićot és nem tartják kizártnak azt sem, hogy hazaárulásért és államellenes szervezkedésért Bosznia-Hercegovinában is bíróság elé állítsák. Kérdéses azonban, nem találja-e magát Abdić még ez előtt újra egy horvát börtönben, jelenleg ugyanis fiával együtt többszázezer eurós sikkasztással vádolják.Az Abdić-történet tehát folytatódik.

Szalay Szabolcs

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás