Az orosz elnökjelöltek gazdasági ígéretei

A március negyedikén esedékes oroszországi elnökválasztások jelöltjeinek programjában érthetően nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések. A jelöltek többsége egyetért abban, hogy melyek a legsürgetőbb feladatok, s kivétel nélkül fejlett és gazdag Oroszországot ígérnek 2018-ra. Program-elemző cikksorozatunk következő, záró része következik.

A posztra minden bizonnyal sikerrel pályázó Putyin jelentette meg a gazdaság legtöbb területére kiterjedő, legrészletesebb programot, mely végig az ország technikai és szemléletbeni modernizációját tartja a szem előtt.

Az Igazságos Oroszország párt vezetője kiemeli, hogy nem létezik olyan általános elmélet, mely a világ összes országában illeszkedne a gazdasági körülményekhez, így Oroszországnak nem kell semmilyen modellt követnie, meg kell találnia a saját útját. A gazdaságpolitikának meg kell felelnie az ország természeti-éghajlati körülményeinek, a történelmi-, társadalmi, kulturális hagyományainak, s az orosz értékeknek. Mironov föderális szinten a képviselői fizetéseket az orosz átlagfizetésre csökkentené, hogy a képviselők valójában megtapasztalhassák, hogy hogyan él az átlag orosz. A jelöltek közül legrövidebb, s legkevesebb konkrétummal rendelkező gazdasági programot Mironov mutatta be.

Az ország leggazdagabb embere, a függetlenként induló Mihail Prohorov szerint az állam elsődleges feladata a magántulajdon védelme, az ország fejlődésének alapforrása pedig a polgárok magánkezdeményezése. Éppen ezért Prohorov célja, hogy a verseny erősítésén keresztül elérjék a lehető legnagyobb gazdasági hatékonyságot és a legalacsonyabb költségeket.

Gennagyij Zjuganov, a Kommunista Párt jelöltje szerint a gazdasági összeomlás az országot fenyegető öt nagy veszély egyike. Ennek elkerülése érdekében gyorsított fejlődésre szeretne törekedni, melynek segítségével megszüntethető lesz a szegénység és a társadalmi leszakadás. A megoldási módszert Zjuganov hét pontban foglalta össze.

Az első, s más elnökjelölteknél teljesen hiányzó programpont az államosítás, melyen keresztül Zjuganov meg szeretné kétszerezni az állami bevételeket. Visszaállítaná a természeti erőforrások köztulajdonlását, sőt az államosítás érintené az olaj-, a gáz-, a bank- és az energiaszektort is, továbbá a vasutakat és a repülést. Zjuganov hangsúlyozza, hogy az államosítással az ország lakosságának 99 százaléka jól jár, az nem érinti majd a magántulajdonba átment lakásokat, sem más személyes tulajdonokat. Azok számára, akik a kilencvenes években tettek szert a köztulajdonra, s azóta azt fejlesztették, abba befektetettek, kompenzációt ígér, sőt a különböző projektekbe mint befektetőket is meghívhatják őket. 

A legszínesebb, s legpontosabb adatokkal rendelkező programot a Liberális Demokrata Párt elnökjelöltje, a botrányairól is híres Vlagyimir Zsirinovszkij mutatta fel. Gazdasági tervezetének jelmondata: „a gazdaság a népé, s nem az oligarcháké”. Az ország gazdaságának erősítését, a nép jólétének emelését az állami vagyon növelésével, nemzeti, népi vállalatok létrehozásával, az oligarchák elleni fellépéssel, a minimálbér növelésével érné el.

Zsirinovszkij a havi fizetéseket 15- és 150 ezer rubel (kb. 110 ezer – és 1,1 millió Ft) között határozná meg, s ígéri a nyugdíjak megduplázását, s a nyugdíjasok számára az utazási kedvezmények visszaállítását. Sőt a magánszektorban büntetendővé tenné a fizetések csökkentését, a menedzserek fizetését a vállalatnál jellemző átlagfizetésnek a tízszeresében maximálná. Mindazok teljes tartozását leírná, akik 7000 rubelnél kevesebbet keresnek, de elengedné a parasztokét és a mezőgazdasági szervezetekét is, s mindenkiét, aki a földeken dolgozik. Zsirinovszkij továbbá támogatná az orosz turizmus aktív fejlesztését, mindenki számára hozzáférhetővé tenné a szabadidős létesítményeket, s megígéri a horgászat ingyenessé tételét is. 

A gazdaság modernizációja

Minden elnök programjában kulcsszerepet játszik az a kérdés, hogy hogyan lehet az orosz gazdaságot hosszú távra is versenyképessé tenni. Ehhez a jelöltek különböző megoldásokat javasolnak: Zjuganov és Zsirinovszkij az iparosítást, Putyin a tandem által felvállalt modernizációs kurzust viszi tovább, ahol fontos szerepet kap a különböző, helyi kezdeményezések támogatása. Hozzá hasonlóan Mironov is megfelelő körülményeket ígér az orosz vállalatok megerősödéséhez. Prohorov szerint pedig a fő feladat a verseny támogatásán keresztül egy hatékony és takarékos nemzetgazdaság létrehozása.

Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország jelöltje a gazdasági fejlesztés stratégiáját alárendelné a szociális kérdéseknek. Így a döntések előtt elemezni kellene a lépés egész társadalomra gyakorolt hatásait, például vizsgálni kellene a döntést a fogyasztás, biztonság, minőség, az egészséges környezethez való jog szempontjából. 

Ösztönözni kell Mironov szerint a tőke és munkaerő mobilitását, a munkaerőpiacokon meg kell teremteni a társadalmi partnerség mechanizmusát. Ígéri az orosz termelők pártfogolását a nemzetközi piacokon, s a kis-és középvállalatok tevékenységének segítését. Azonban Mironov hangsúlyozza, hogy meg kell találni a helyes utat a hazai termelők támogatása és a gazdasági nyitottság között. 

Prohorov a gazdaság megerősödésének kulcsát a szabad verseny biztosításában látja, ezért kemény harcot ígér a monopóliumok, kartellek, árkartellek ellen. Ugyanakkor a hazai termelők megerősítése érdekében kötelezővé tenné a költségvetési szervek, állami vállalatok számára, hogy a beszerzéseiknek legalább 50 százalékát hazai termelőktől és szolgáltatóknál végezzék.

Putyin célja olyan körülményeket teremteni, melyek 25 százalékos GDP növekedést tudnak biztosítani a beruházások számára. Így szerinte lehetővé válna a másik nagy ígéretének teljesítése, 20 év alatt 25 millió új munkahely létrehozása.

Az adminisztratív határok leépítésén és a vállalkozások védelmén keresztül az Egységes Oroszország jelöltje ösztönözné a magánkezdeményezéseket, a reálszektorban történő beruházások érdekében pedig megígéri a kamatlábak és az infláció alacsonyan tartását is. Szükséges a modern technológia, mint például a biotechnológia, információs technológia, s a telekommunikáció szerepének megerősítése az ipar, az energiaszektor és a mezőgazdaság területén is. Putyin is ígéri az orosz termelők támogatását az új piacok elérésében, s célul tűzi ki, hogy az orosz exportban a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékek mind nagyobb szerepet kapjanak. 

Egyedül Putyin programjában jelenik meg a hatékony energiafelhasználás kérdése: célja, hogy kedvező körülményeket teremtsenek az energiahatékony termékek gyártásának és felhasználásának.

A kis-és középvállalkozások megerősítését Zsirinovszkij is ígéri, ő azonban pontosabban meghatározta a teendőket: tízszer alacsonyabb bérleti árakat kell számukra kínálni, s két évre mentesíteni kell őket az adózás alól. Zsirinovszkij a következő öt évre 20 százalékkal csökkentené a feldolgozóiparra , építkezésre, szállítmányozásra kivetett adókat, mindezt a teljes mértékű iparosítás elérése érdekében tenné. A kitermelő- és feldolgozóipari vállalatok jogi helyzetét Zsirinovszkij megváltoztatná, állami- és népi vállalatokká téve őket. Ezeknek így minden orosz polgár részvényese lenne, s a profitból az egész nép részesedne.

Putyinhoz hasonlóan Zsirinovszkij is csökkentené a nyerstermékek exportarányát, hiszen a hozzáadott értékkel rendelkező termékek kivitele nem csak, hogy jobban jövedelmező az ország számára, de erősítené az orosz vegyipart és lenyomná a hazai benzinárakat. A benzin literjét Zsirinovszkij 20 rubelben maximálná.

Oktatás és tudomány

A beruházások támogatása mellett, azt kiegészítve nagy hangsúlyt kapott a jelöltek koncepcióiban a tudományos szektor megerősítése, így a kutatás és fejlesztés, illetve az oktatás kiemelt támogatása.

Prohorov ígérete szerint a gazdaság fejlesztésének iránya a magas képzettség-igényű munkahelyek teremtése lesz. Ezek szakemberekkel való feltöltése érdekében magasabb összegeket kell fordítani a tudományra. A képzésbe Prohorov bevonná az üzleti szférát is, a kutatási eredményeket így rögtön kereskedelmi tőkévé formálva. Célja, hogy a kutatás visszatérjen a főiskolákra is. A szkolkovói tudományos központnak, azaz a Moszkva melletti orosz Szilícium-völgynek nyújtott kedvezményeket minden tudományos központra kiterjesztené.

A gazdaság modernizációjához elengedhetetlen a külföldi befektetők és technológia becsalogatása az országba, éppen ezért Putyin programjában is prioritásként szerepel az innováció. Növelné a tudományra fordított összegeket: egyrészt a K+F területén működő kisvállalkozások, másrészt az oktatás kiemelt finanszírozásával. Putyin célja, hogy Oroszország már 2020-ra is több világszínvonalú egyetemmel rendelkezzen.

Zsirinovszkij mentesítené az adózás alól a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó kis-és középvállalatokat, s számukra további kedvezményeket ígér a közösségi szolgáltatások, illetve a föld- és épületbérlés területén. A tudomány és oktatás támogatásának keretében Zsirinovszkij még a könyvesboltok ingatlan bérleti díját is csökkentené.

Zjuganov hét pontjának egyike a tudomány gyorsított fejlődése. Ennek érdekében 2014-re megkétszerezné a hazai tudomány támogatását, támogatná a naukogradok, azaz a szovjet idők tudományos városainak újjáélesztését, s további kutatóközpontok fejlesztését.

A minőségi oktatás megteremtése érdekében vissza kell állítani a tanári pálya presztízsét, s megfelelő fizetést kell biztosítani számukra. Zjuganov a tudósok, kutatók számára is magasabb fizetéseket ígér, s a fiatal kutatóknak biztosítaná a lakhatást és további támogatásokat, s hasonlóképpen megnégyszerezné a doktorandusz-hallgatók ösztöndíját is. Mindezek elérése érdekében a jelenlegi négy helyett a GDP 8-10 százalékát fordítaná oktatásra.

Zjuganov a tudományos élet szereplőit bevonná a politikai döntéshozatalba, semmilyen kulcsfontossá döntést nem lehetne hozni anélkül, hogy azt az értelmiség ne hagyná jóvá.

Adórendszer reformja

A másik olyan kiemelt téma, mellyel minden jelölt hosszabban foglalkozik az az adórendszer reformja.

A progresszív adókulcs bevezetése Putyin és Prohorov kivételével minden elnökjelölt programjában megjelenik, azonban az egész költségvetésre vonatkozóan különböző eredményeket várnak tőle. Míg Zjuganov elképzelése alapján a progresszív adókulcs bevezetése évente 2 trillió rubelt biztosítana a költségvetés számára, addig Zsirinovszkij szerint az általa ígért öt és harminc százalék közötti adókulcs bevezetése, mely biztosítaná, hogy a gazdagok többet, s a szegények kevesebbet fizessenek, akár költségvetési deficitet is eredményezhet. Ezt a kiesést ő a nyugdíjalappal küszöbölné ki. Zjuganov azok számára, akik családtagonként havonta 12000 rubelnél kevesebből kénytelenek gazdálkodni, elengedné az adózást. Zsirinovszkij ezt az összeget 15 ezer rubelben határozta meg. 

Érthetően népszerű ígéret a luxus- és az ingatlanadó bevezetése is, különböző formákban, de valamelyik mindenképpen szerepel minden elnökjelölt ígéretei között.

Szergej Mironov adópolitikájának célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése lenne. Ezt a luxusadó és a progresszív jövedelemadó bevezetésével szeretné elérni.

Prohorov is az adórendszeren keresztül ösztönözné a növekedést: célja, hogy a befektetések helyett a magánfogyasztás legyen az adóztatás fő súlypontja, azonban az ÁFÁ-t eladási illetékkel helyettesítené. Prohorov az új gyárakat öt évre mentesítené az adózás alól, csökkentené a benzinre kivetett jövedéki adót, s végül tízéves moratóriumot vezetne be az adórendszer reformjára.

Putyin programjának egyik kiemelt címe az igazságos és hatékony adópolitika, mellyel ösztönözhető lenne az új kezdeményezések megvalósítása és a munkahelyteremtés, mely hosszú távon nagyobb adózó réteget eredményezne. 

Az adóbevételek növelésének bázisát Putyin a bérleti szektorban, a drága ingatlanok és a luxus fogyasztási cikkek megadóztatásában látja. Azonban a legnagyobb tartalékok az adóelkerülés megakadályozásában, az egynapos cégek és az offshore vállalatok kontrolljában, s az adószedés hatékonyságának növelésében vannak. Ezért Putyin ígéretet tesz az elektronikus ügyintézés tökéletesítésére is.

Zsirinovszkij húsz százalékban maximálná a vállalatok befizetési kötelezettségeit, s a következő öt évre 20 százalékkal csökkentené a feldolgozóiparra, építkezésre, szállítmányozásra kivetett adókat. A feldolgozóipar terheinek csökkentése Zjuganov programjában is megjelenik, ő továbbá jelentős kedvezményeket ígér a versenyképes termékek előállítóinak számára.

Amnesztia és korrupció-ellenes harc

Prohorov azon gazdasági bűncselekményekért elítélteknek ígér amnesztiát, akik a büntetésük harmadát már letöltötték. Zsirinovszkij ennél továbbmegy: általános amnesztiát ígér a politikai elítélteknek, különösen azoknak, akik hazafias tevékenységeik miatt kerültek börtönbe; a gazdasági elítélteknek, hogy visszatérjen az országban az ott előteremtett pénz; s a kismértékű tolvajlásért (egy-egy kiló kenyér, vagy zsák krumpli eltulajdonítása miatt) szabadságukat vesztetteknek. Zsirinovszkij a sikkasztáson kapott hivatalnokokat nemcsak a közhivatalok gyakorlásától tiltaná el, hanem egész vagyonunkat elkobozná, s a korrupcióhoz folyamodóknak a kár százszorosát kellene megtéríteniük.

A többi jelölt ezt a témát nem érintette behatóan.

Infrastruktúra- és vidékfejlesztés

Az ország felvirágoztatásának utolsó nagy pontjaként az infrastruktúra- és a vidékfejlesztés szerepel a jelöltek programjaiban. Míg az előbbit valamilyen formájában minden elnök megemlíti, a vidékfejlesztésről részletesebben csak Zjuganov és Putyin írt. 

Mironov célja a regionális fejlesztéseken keresztül a gazdaság egységességének megőrzése. Prohorov a prioritásként említett infrastruktúra-fejlesztést állami forrásokból és magánbefektetőkön keresztül finanszírozná.

A hagyományos fejlesztések, mint út-, autópálya-fejlesztés, illetve a közösségi közlekedés javítása mellett Putyin a nagyvárosok körüli infrastruktúra fejlesztésére koncentrálna. Célja az elérési idő másfél kétszeres csökkentése, mely szerinte 20-30 százalékkal mérsékelné az ipari létesítmények költségeit, de olcsóbbá tenné a lakhatást is.

Putyin „az új falunk” című programpontján keresztül szeretné a lakosság egyharmadát kitevő falun élő oroszokat megnyerni. Modernizációt: utakat, szennyvízcsatornákat, áramot, modern iskolákat, kultúrházakat ígér.

Továbbá Putyin komoly hangsúlyt fektet a mezőgazdaság modernizálására. Nagykereskedelmi központok fejlesztésén, illetve tárolásra alkalmas létesítmények, biztosítási rendszerek kialakításán keresztül segítené a mezőgazdasági termelők piacra jutását; s információs központok kialakításának segítségével szeretné a modern technológiákkal, lehetőségekkel megismertetni a helyieket.

Zjuganov Puytinhoz hasonlóan iskolákat, kulturális intézeteket, kórházakat és rendelőintézeteket, vezetékes gázt ígér a vidéki területek lakosainak. Az orosz vidék újjáélesztésének keretében nagy, kollektív gazdaságok létrehozását tervezi, ahol a parasztoknak biztosítaná a legmodernebb technikát. Zjuganov modern, s biztonságos regionális repülési rendszer létrehozásával, új autópályák építésével, s a tengeri és folyami közlekedés fejlesztésével hozná közelebb egymáshoz Oroszország egymástól távoleső régióinak piacait és termelőit.

Zsirinovszkij célja Szibéria és a Távol-Kelet felzárkóztatása: ezen területek adósságának elengedését és számukra 20 évre szóló kamat-mentes kölcsönök biztosítását ígéri építkezésekre, infrastrukturális beruházásokra, feldolgozóipari fejlesztésekre. A jövedelmek újraelosztása, illetve a fejlesztésekbe és építkezésekbe történő befektetések révén támogatná az iparvárosokat, illetve a leszakadó régiók gazdaságát.

A választási verseny központi témája tehát az ország kis-és középvállalatok támogatásáb keresztüli felvirágoztatása, a legmodernebb technológiák Oroszországban való meghonosítása, s a költségvetési bevételek az adórendszer reformján keresztüli növelése volt. Tehát ezen tervek megvalósításának bármelyik jelölt is kerüljön hatalomra meg kellene kezdődnie, de a választások legesélyesebb befutója, Vlagyimir Putyin programjában az egyéni kezdemények támogatása, a modernizáció és a világ legfejlettebb országaihoz való felzárkózás fokozottan kiemelt szerepet kapott. 

Dancsecs Réka

Felkapott hírek

Friss hírek

Trump pletykája miatt ugrik az olajár

Meredek emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben csütörtökön azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, várakozásai szerint Szaúd-Arábia és Oroszország hamarosan bejelenti az olajkitermelés jelentős mértékű csökkentését.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás