Továbbra is nemet mond Oroszország a szír kérdésben

Február 16-án csütörtökön az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a nem kötelező erejű határozatot, amely a szír hatóságokat emberi jogok megsértése miatt vonja felelősségre, és távozásra szólítja fel Bassár el-Aszad elnököt – adta hírül a Ria hírügynökség.  Akárcsak a február 4-ei ENSZ BT béketervezetet, ezt sem támogatta sem Oroszország, sem pedig Kína. A február eleji orosz-kínai vétók miatt kemény kritikával illette Moszkvát a nyugati diplomácia és média, Oroszország pedig hangsúlyozta, hogy elítéli a külső katonai beavatkozás minden formáját, mely csak egy újabb „líbiai forgatókönyvet” készítene elő. A szír helyzet stabilizálásának érdekében az orosz külügyminiszter február elején Damaszkuszba utazott, hogy személyesen tárgyaljon az ország elnökével.

Vitalij Csurkin, orosz ENSZ nagykövet elmondta, hogy az új határozat tulajdonképpen a korábbi másolata, mely egyoldalúan, kizárólag a szír kormányt próbálja politikailag felelősségre vonni a történtekért.  Az orosz nagykövet állítása szerint, Moszkva azért szavazott ismét nemmel, mert a határozattervezethez benyújtott módosításait – mely mind a kormányerőket, mind pedig az ellenzéket felszólította volna a fegyveres harcok beszüntetésére – visszautasították.

Az Európai Parlament a szavazás napján egy olyan határozatot hozott, mely felszólítja Oroszországot, hogy mihamarabb szüntesse be a fegyverek és hadi felszerelések további szállítását Damaszkuszba, és mint állandó ENSZ BT tag, segítse az ENSZ munkáját a nemzetközi béke és biztonság kialakításában.  A szavazást követően az orosz Külügyminisztérium weboldalán megjelent nyilatkozatban az áll, hogy Moszkva hajlandó együttműködni az ENSZ tagállamokkal, hogy rendezzék a hónapok óta tartó politikai krízist Szíriában. Ugyanakkor a szír állampolgárok érdekeinek tiszteletben tartása, továbbá a béke és biztonság megteremtése az egész régióban mindenekfelett való.  Alekszej Puskov, az orosz Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke pedig elmondta, hogy Damaszkuszba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson a szír vezetéssel, továbbá, mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom képviselőivel. 

Szíria vasárnap visszautasította az Arab Liga azon határozatát, amely közös ENSZ-arab békefenntartó erőket küldött volna az országba és gazdasági szankciókkal sújtotta volna Damaszkuszt. Ez utóbbi határozatot Oroszország abban az esetben támogatná, ha a békefenntartó erők munkája meghatározott ideig tartana az országban, és az kizárólag a fegyveres harcok beszüntetésére irányulna az ENSZ Karta alapelveinek maximális tiszteletben tartásával. 

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter és Mihail Fradkov, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) igazgatója már február 7-én Szíriába utazott, hogy megoldást találjanak az országban kialakult helyzetre. A küldötteket több százan fogadták Damaszkusz utcáin és többen azt kántálták, hogy „Köszönjük Oroszország!”- írta a Ria Novosti. Lavrov állítása szerint látogatása időszerű és hasznos volt.

Esély a szír párbeszédre

Lavrov elmondta, hogy felesleges a szír kormány és az ellenzék közötti párbeszéd kimenetelére vonatkozó jóslásokba bocsátkozni, mert az nem a világ közösségeinek ügye. Az USA ugyanis attól tart, hogy az Aszad-féle nemzeti békítő kezdeményezések nem vezetnek eredményre. Victoria Nuland, amerikai kormányszóvívő arra bíztatta a közvetítőként fellépő Lavrovot, hogy tegye világossá az Aszad-rendszer számára, hogy mennyire elszigetelődött a külvilágtól és bátorítsa az elnököt és embereit hogy fogadják el az Arab Liga béketervét, és a békés átmenetet.

Több orosz elemző szerint Lavrovot egy igen kényes feladattal bízták meg, azzal, hogy meggyőzze Aszadot, hogy mondjon le, és ruházza át hatalmát a szír alelnökre. Valószínűleg az orosz küldött ultimátumot adott a szír elnöknek: vagy demokratikus reformokat kezdeményez azonnal és cserébe Moszkva továbbra is támogatja, vagy távozik a kormány éléről.

A találkozót követően az orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Aszad hajlandó leülni tárgyalni valamennyi politikai erővel, valamint az új alkotmányt kidolgozó bizottsággal egyaránt, melynek elfogadására február 26-ára népszavazást írtak ki. Elmondta továbbá, hogy a szír alelnök feladata lesz, hogy tárgyalásokat folytasson az ellenzéki csoportokkal és megszervezze a nemzeti párbeszédet. A tárgyalás napján az orosz Külügyminisztérium bejelentette, hogy Aszad kész hivatalos kormány delegációt küldeni Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a szír ellenzékkel. Aszad elmondta továbbá, hogy minden tervvel együttműködik, melynek célja Szíria stabilizációja, de egyértelművé tette, hogy ezalatt csak az Arab Liga tavaly novemberi javaslatát érti, és nem a januári, őt hatalmától megfosztó tervezetet- írta a Reuters.

Vétó utáni vihar

A találkozóra azt követően került sor, hogy Oroszország és Kína blokkolta a Szíria elleni BT-határozatot, mely nemcsak távozásra szólította volna fel a szír elnököt, hanem 2 hónapon belül egy nemzeti egységes kormányt alakított volna. Ez tavaly október óta már a második orosz-kínai vétó volt.

Ban Ki Mun ENSZ főtitkár szerint a megyegyezés hiánya felbátorította a szír kormányt, hogy tovább fokozza fellépését saját állampolgáraival szemben, ez pedig teljesen elfogadhatatlan. Susan Rice amerikai ENSZ nagykövet kijelentette, hogy „megundorodott” az orosz-kínai vétótól és minden „további vérontás” a két ország kezéhez tapad majd. Hillary Clinton, amerikai külügyminsizter pedig „nevetségenek” nevezte a történteket – adta hírül a The New York Times.

Február eleje óta számos ország visszahívta nagyköveteit Szíriából, többek között Spanyolország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és az USA is bezáratta nagykövetségét. Múlt hét kedden további hat ország rendelte el, hogy diplomatáik hagyják el az országot. 

William Hague, brit külügyi titkár azzal vádolta Oroszországot és Kínát, hogy  „félrevezetik” a szíriaiakat, és döntésük, épp  az elkerülni kívánt polgárháborús helyzetbe sodorja az országot – nyilatkozta a British Sky News csatornának. Gerard Araud, francia ENSZ nagykövet  „szomorú napnak” nevezte a vétó napját, Alain Juppe francia külügyminiszter szerint pedig „nagy történelmi felelősséget” vállanak azok, akik blokkolták a tervezetet – olvasható a The Guardian lapban.

Oroszország válaszol

Lavrov elhamarkodottnak ítélte az ENSZ BT szavazásra bocsátott határozatát, a vétót elítélő nyugati államok reakcióját pedig egyenesen „hisztérikusnak” nevezte – közölte az Interfax hírügynökség. A nyugati és arab országok által támogatott béketervezet csupán a kormány-erőkkel szemben lépett volna fel, holott megfigyelők jelentései szerint néha a felkelők kezdeményezik a harcot, amikor kormányztai épületekre támadnak. A vétót követően Hillary Clinton bejelentette egy olyan csoport létrehozását (Friends of Syrian Group), mely az ellenzék békés politikai terveit támogatná. Ezt azonban Moszkva nem tekinti nemzetközi jogi értelemben legitimnek – nyilatkozta az orosz külügyminisztérium szóvívője.

Az orosz parlament alsóháza egy olyan nyilatkozatot dolgozott ki, melyben az ország komoly aggodalmát fejezi ki a szíriai erőszakról és az azzal összefüggő felfokozott nemzetközi vitákról. A dokumentum felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tartózkodjon a konfliktus egyoldalú támogatásától, és elítéli azt a megközelítést, mely szerint a probléma megoldásának előfeltétele a szír kormány eltávolítása.

Lavrov azt is megjegyezte, hogy a nyugati országok azon döntése, hogy visszahívták nagyköveteiket Szíriából, nem segíti elő a nemzeti párbeszédet a kormány és az ellenzék között. Szintén kritizálta, hogy az Arab Liga januárban felfüggesztette megfigyelőinek tevékenységét az országban, igaz ez utóbbi az ENSZ támogatásával újra megkezdi működését, jelentette be korábban az ENSZ főtitkára.

Vlagyimir Putyin, orosz kormányfő elmondta, hogy Oroszország elítéli a szírai erőszakot, ugyanakkor a külső katonai beavatkozást is ellenzi.  Ezt az álláspontot erősítette meg múlt csütörtökön az  orosz Védelmi Minisztérium is. Dmitrij Medvegyev, orosz elnök pedig felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy tartózkodjanak bármilyen elhamarkodott és egyoldalú lépéstől, Szíriát illetően pedig objektív és kiegyensúlyozott kell, hogy legyen pozíciójuk. Megvédte továbbá az orosz-kínai vétót is. Állítása szerint a határozat nem segítette volna elő a krízis békés megoldását.

Moszkva továbbra is közvetítőként lép fel a szír krízisben, Törökországgal együttműködve. Célja, hogy az arab ország minden külső katonai beavatkozás nélkül oldja meg problémáit, megőrízve ezzel az ország szuverenitását.

A nemzetközi közösség mindezek ellenére szkeptikus Aszad igéreteivel kapcsolatban, aki már hónapok óta ígéri, hogy véget vet az erőszaknak Szíriában. Ezt támasztja alá, hogy miután az orosz külügyminiszter távozott Damaszkuszból tovább folytatódott az ellenálló felkelők támadása, mely ismét követelt civil áldozatokat – jelentette a Reuters hírügynökség.

A tavaly március óta tartó szír felkelésben az ENSZ szerint legalább 5400, emberi jogi szerveztek szerint körülbelül 7000 ember vesztette életét.

Jacsó Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás