_

A felsőoktatási törvény is sértheti az EU-jogot

Uniós jogszabályt sérthet, és közösségi célkitűzésekkel is szembemehet a magyar felsőoktatási törvény, amely az államilag finanszírozott tanulóknak írna elő kötelező magyarországi munkavégzést – értesült a BruxInfo bizottsági forrásból. Úgy tudjuk, a tavaly októberben elfogadott jogszabályt, és az azt kiegészítő januári kormányrendeletet már vizsgálja is az Európai Bizottság, az oktatási EU-biztos pedig az aggályait már meg is osztotta a kormánnyal.

A BruxInfo értesülései szerint a három kötelezettségszegési eljárás megindulásával párhuzamosan újabb magyar törvény európai uniós megfelelését is vizsgálni kezdte az Európai Bizottság. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a tavaly októberben elfogadott felsőoktatási törvény, amelynek bizonyos rendelkezéseit egy januárban elfogadott kormányrendelet részletezi, sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt, a Bizottság álláspontja szerint szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.

A vitatott jogszabály előírja, hogy az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. Egy orvosnak tehát, aki a hatéves egyetemi képzésének végén általános orvosi oklevelet szerzett, legalább 12 évig Magyarországon kell dolgoznia a diplomázás utáni 20 évben bármikor.

Ha nem így tesz, akkor a végzett hallgatónak vissza kell fizetnie az állam részére a teljes egyetemi képzésének költségeit. Az elfogadott törvény és kormányrendelet szerint mindezt a tanulmányok megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentesen tanuló hallgatóknak.

Az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár hétfőn több uniós biztossal találkozott, akikkel az aktuális és problémás magyar ügyekről tárgyalt. Köztük volt az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos is, aki a saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte, „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.

A személyek szabad áramlása az Európai Unió négy alapvető szabadságelvének egyike (személyek, áruk, tőke, szolgáltatások), amelyet irányelv, és az ehhez kapcsolódó nemzeti törvény valósít meg jogilag, a korai iskolaelhagyók számát pedig az EU 2020 gazdasági stratégia alapján kellene uniós szinten 10 százalék alá csökkenteni 2020-ig. Mérsékelni kell tehát azok számát, akik az iskolakötelezettség ideje alatt (Magyarországon a 16. életévük betöltése előtt) félbeszakítják a tanulmányaikat. Utóbbival kapcsolatban a tagállamoknak minden évben konkrét, számszerű vállalást kell tenniük a nemzeti reformprogramokban, legközelebb április közepéig.

Androulla Vassiliou EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, és egyre több, képzetlen munkanélkülit juttathatnak a piacra”.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület jogi szolgálatai már január közepén megkezdték a magyar jogszabályok jogi vizsgálatát. Több főigazgatóság végzi az elemzést, hiszen több szempontból (foglalkoztatási és oktatási) is aggályosnak ítélte a Bizottság a törvényt és a kormányrendeletet.

A BruxInfónak nyilatkozó, egymástól független bizottsági források azt mondták, bár a végleges jogi szakvélemény még nem készült el, de „bármilyen törvényi rendelkezés, amely megakadályozza, vagy megnehezíti egy uniós állampolgár számára, hogy elhagyja a szintén uniós tagállam szülőhazáját munkavégzés céljából, a munkaerő szabad áramlásának útjában lévő potenciális akadálynak tekinthető, ami pedig ellentétes az európai uniós joggal”.

Felidézték, hogy az EU Alapszerződésének 45-ös cikke kimondja, hogy egy uniós állampolgárnak joga van: munkát keresni egy másik EU-tagállamban; munkavállalási engedély nélkül dolgozni ott; ebből a célból ott lakni; az országban maradni az után is, hogy elvesztette a munkahelyét, vagy felmondott; joga van a helyi állampolgárokat megillető, egyenrangú bánásmódhoz a foglalkoztatás, a munkakörülmények, valamint az adózás terén is.

Egy másik bizottsági tisztviselő a BruxInfónak azt mondta, megkövetelni egy uniós állampolgártól, hogy bármilyen feltételekkel és jogi formában is, de bizonyos időt kötelezően töltsön el Magyarországon, valóban a munkaerő szabad áramlásának elvét sértheti. Szerinte ugyanakkor az akadályok elfogadhatók lehetnek, „ha azokat legitim célból állítják fel, megfelelően alkalmazzák, és arányosak”. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy a magyar jogszabályok ezeknek a feltételeknek megfelelnek-e, mint mondta, a gyakorlatban kell majd megnézni, hogy hogyan működnek.

Bár az oktatási EU-biztos hivatalos közlése tekinthető a Bizottság előzetes véleményének, de úgy tudjuk (és ezt az utóbbi forrás véleménye is megerősíti), hogy koránt sincs egyetértés a testületen belül a felsőoktatási törvényről. Korábban egy magas rangú bizottsági forrás a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy – bár nem ismeri a részleteket, de – szerinte, ha a kormány szerződéses formában kötelezi a hallgatókat a Magyarországon maradásra, akkor ebbe jogilag nehéz belekötni.

Egy másik szakértő pedig azt fejtegette, hogy ez a kötelezettség voltaképpen nem is valódi röghöz kötés, hiszen lehetővé teszi a diplomásoknak, hogy külföldön maradjanak, ez esetben „csak” vissza kell fizetniük a tandíjat.

Az oktatáspolitika alakítása az Európai Unión belül tagállami hatáskörben van, a Bizottság és más tagállamok nem szólhatnak bele abba, hogy egy tagország hogyan szervezi az oktatási rendszerét, “de ha ehhez kapcsolódva egy tagállam megsérti az uniós jogszabályokat, akkor a Bizottságnak kötelező közbeavatkoznia” – mondta a BruxInfónak egy tisztviselő.

Az oktatási EU-biztos kabinete emlékeztetett arra, hogy ritka, de nem példa nélküli, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított oktatási kérdésekben egy tagállam ellen.

Ausztria például néhány évvel ezelőtt azért kényszerült szabálymódosításra, mert Bécs városa az egyetemein tanuló diákoknak nem biztosított ugyanolyan tömegközlekedési kedvezményeket, mint a helybéli fiataloknak.

Elmondása szerint ugyanakkor a tagállami hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken a szokottnál is óvatosabban jár el a Bizottság, ha egyszer kötelezettségszegési eljárás indításáról van szó.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás