_

Tárolókkal és olajpalával küzd a Baltikum az orosz gázuralom ellen

Megállíthatatlannak tűnik az orosz gázgigász, a Gazprom uralma a balti államokban. A három kis országnak politikailag ugyan sikerült függetlenedniük a Szovjetuniótól, de az energia terén még sok munka van a teljes szabadulásig. Ebben segítségükre lehet a Nyugat, a vezetékek, a tárolók, egy atomerőmű valamint sok-sok olajhomok és olajpala.

Olajat és oldószert szállító tehervonat 16 vagonja siklott ki múlt hétfőn Lettországban – számolt be a Telegraf című fehérorosz hírportál. A Daugavpils közelében történt balesetben nem sebesült meg senki, de az olaj szivárogni kezdett a megsérült tartálykocsikból. A szerelvény Fehéroroszországba tartott, balesete viszont nem okozhatott fennakadást a jelenleg flottul, ám aránytalanságokkal működő balti energiaáramlásban.

A térség államai történelmileg hűvös viszonyt ápolnak keleti szomszédjukkal, az olaj- és gázt biztosító oroszokkal, ezért számukra különösen fontos, hogy diverzifikálják az energiahordozók beszerzését, és ne más posztszovjet államok vasút- és vezetékhálózatán keresztül jussanak hozzá a létfontosságú olajhoz és gázhoz.

Az észt szabadságharc

Tény, hogy nem épp a letteknek van a legtöbb gondjuk az orosz szomszéddal, hanem például a pár éve Moszkvával kiberháborút vívó Észtországnak. A diverzifikáció jegyében az észtek igyekeznek nagyokat gondolni és lépni. Január 5-én az észt kormány elfogadott egy törvénytervezetet, ami szerint 2015-ig kettéválasztja a gázeladást és -szállítást. További kimondott cél az oroszoktól való energiafüggőség enyhítése – írta a Bloomberg.

A döntés látszólag túlmutat a nemzeti kötekedésen, az ország fő gázcége, és a szinte monopóliumot élvező Eesti Gaas ellen is szól. A vállalat részvényesei azonban a Bloomberg szerint körmükszakadtáig ragaszkodnak a részvénytársaság jogaihoz, hajlandóak bíróságra vinni az ügyet. A konfliktus kihagyhatatlan eleme, hogy az Eesti Gaas többségi tulajdonosa (37%) az orosz gázóriás, a Gazprom, amely az észt mellett a lett és litván piacot is ellátja.

A kormányzó észt Reform Párt másik – hevesen tagadott – célja ezért az, hogy az ország 120 millió eurót (37,2 milliárd forintot) érő csővezetékeit – amik az Eesti Gaas tulajdonában vannak – államosítsa. A kormány persze cáfol: december 21-én még azt mondta Andrus Ansip észt kormányfő, hogy kizárólag “utolsó lehetőségként” gondolnak az állami kézbe vételről – idézi őt a Bloomberg. Az észt példát amúgy a litvánok is követnék, ahol egy 2010-es bejelentés szerint a Lietuvos Dujos AB nevű energiacéget szednék ízekre – a terv persze a német E.ON és a Gazprom kritikáját is kiváltotta.

Gáztároló és csővezeték a függetlenségért

Észtország, Lettország és Litvánia jó ideje lobbizik az Európai Uniónál, hogy a szervezet támogassa a tervüket egy közös gázterminál építésére. Érvük az, hogy az oroszok drágábban adják nekik a gázt, mint a nyugat-európai országoknak. Az EU cserébe azt kérte, hogy osszák fel a gázpiacukat, amit az észtek a fent említett tervezetben igyekeznek is meglépni.

Lettország ugyanakkor támadja két balti szomszédját, ami mögött a lett kormány lobbizása áll, aki szeretné, hogy Riga mellett épülhessen meg a cseppfolyósított gáz tárolóterminálja. Valdis Dombrovskis kormányfő szerint országának már van egy működő tárolója, illetve kellő infrastruktúrája egy leendő terminálhoz. Az észtek 300-400 millió euróra (93-124 milliárd forintra) teszik az építési költségeket, amibe az EU is beszállhat. A lettek számára idegesítő, hogy eközben az észtek a Pakri-félszigeten, a litvánok pedig Klaipedánál terveznek (2014-re) egy-egy tárolót. Észtország a főváros közeli Muuga kikötőjét is gőzerővel fejleszti, ahova a fehéroroszok reményei szerint többek között venezuelai olaj is érkezhet majd – írja a moszkvai Vesztnyik Kavkaza hírportál. A sebezhető lett gazdaságban ugyanis szomszédaik sem bíznak meg feltétlenül.

Az Eesti Gaas egy terve a nyelvrokon finnekkel való gázkereskedelem felélénkítéséről keresztbe tehet az észt állam terveinek. Az Eesti Gaas és a finn Gasum közti gázcsereegyezményt a leendő (állami tulajdonú) észt energiacég, az Elering vezetője, Taavi Veskimägi kritizálta. Szerinte jó lenne, ha az nem a piac egyszereplőssé tételéről szólna (a Gasum negyede ugyanis Gazpromé). “Egy ilyen cserekereskedelem csak mélyíteni fogja az észt gázpiac torzulását, és a piac további koncentrációjához vezet” – nyilatkozta Veskimägi január elején az észt közszolgálati rádióban.

Mi a megoldás? Lapozzon és megtudja!

Atom, svédek és olajpala

Litvánia szintén próbál kikerülni az orosz energia-egérfogóból, így tavaly decemberben megállapodást kötött a japán Hitachival egy atomerőmű építéséről. A 2020-ig befejezendő építkezésbe az amerikai General Electric is beszállna – írja a Reuters. A Visaginas erőmű nemzetközi projekt lesz, a lettek és az észtek is részt vesznek benne (a lengyelek viszont kiugrottak belőle, és inkább saját reaktorokat húznak fel). Az ötmilliárd eurós (1550 milliárd forint) erőmű 34 százaléka kerül majd litván kézbe.

Vilniusnak más esélye is van az orosz függőség kiküszöbölésére. Hétfőn jelentette be a svéd Tethys Oil nevű olajcég, hogy 25 százalék részesedést szerzett a nyugat-litvániai olajmezők kitermelésében – írja az Upstream Online olajipari hírportál. Ezért 140 millió svéd koronát (4,9 milliárd forintot) fizettek a dán Odin Energinek. Az összesen három mező több mint 12 millió hordó olajat tartalmazhat, és még az olajhomokból is kinyerhető valamennyi kőolaj. A svédek egyébként már tavaly jelezték, hogy érdekszférájukba kívánják vonni a három posztszovjet országot.

Az észteknek az olajpala jelent menekülőutat a függőségből, ennek kitermelése és elégetése biztosította 2007-ben az észt áramtermelés 90 százalékát. Ez a fajta energia azonban nem összeegyeztethető a környezetvédelemmel, ezért Észtország célja az évtized végéig 14 százalékra tornázni a megújuló energia részesedését (Az észt olajpala-termeléséről és felhasználásáról bővebben olvashat az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete által az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiügyi Bizottságának készített, angol nyelvű jelentésből).

A különböző egérutak még évekig, évtizedekig nem tudják majd igazán megtörni az orosz Gazprom hegemóniáját, de érdemben csökkenthetik azt. Egy olyan térségben, ahol Oroszország közelsége miatt Moszkva befolyása igen erős, csak nyugati segítséggel érhető el az (energia-) függetlenség. A balti államok ezért is léptek be az EU-ba és a NATO-ba, és ezért várják inkább a nyugati befektetőket, mind az orosz gázoffenzíva újabb támadásait.

Molnár Zoltán

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás