_

Piszkos kis szocialista titkok

Piszkos kis játszmák zajlanak a Bolgár Szocialista Pártban, a közönség előtt még eljátsszák, hogy demokrácia van a párt berkein belül, de igazából a „nagykutyák” már réges-régen lezsírozták a pozíciókat egymás között. Összezár a két nagy rivális, Parvanov és Sztanisev politikai szárnya a párton belülre és 2013 utánra hagyják a nagy leszámolást. A párt 2013-ban csakis egységes arculattal tudja valós küzdelemre kényszeríteni Bojko Boriszov kormányfőt. De akkor mire volt jó az őszi erőfitogtatás? Hol a morál szocialista elvtársak? Szakítani kéne végre a piszkos kis játszmákkal!

Egy magát szocialistaként meghatározó politikai formáció legyen szociálisan érzékeny, támogassa a kollektív célokat és az általa vezetett politika középpontjába a szolidaritást és a társadalmi egyenlőséget helyezze. Európa-szerte különböznek a szocialista pártok, nyugaton a diákmozgalmakkal, a szakszervezetek érdekképviseletével és a szociális rendszerben foglalt helyükkel jellemezhetjük, keleten ugyanakkor más a helyzet. Keleten a legtöbb szocialista párt még mindig ezernyi szálon kapcsolódik a kommunista-totalitárius rezsimek állampártjaihoz. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) a legkiválóbb példa arra, hogy a közép-európai kommunista-szocialista rezsim utódpártja hogyan alkalmazkodik a jelenlegi feltételekhez. A BSZP az MSZP-vel ellentétben soha sem tagadta, hogy igenis az állampárt jogutódja, megőrizte hagyományait, struktúráját és legfőbbképp kádereit.

A rendszerváltást követően az immáron páli fordulaton átesett, a demokrácia iránt hűen elkötelezett „szocialisták” megőrizték felettébb kétes kapcsolataikat a titkosszolgálatokkal, az orosz KGB-vel és a helyi oligarchákkal. Nem véletlen, hogy a rendszerváltást követően csak a BSZP tudott hatalmon maradni (Lukanov-kormány) Közép-Európában és csak páratlan dilettantizmusuknak és gátlástalan ország-rombolásuknak köszönhetően tudott Ivan Kosztov kormányt alakítani az 1997-es államcsőd után. A bolgár szocialisták a kosztovi gazdaságépítő ciklust követően visszatértek a hatalomba – a cár csak egy báb volt Georgi Parvanov leköszönő államfő és társai kezében. Szimeon Szakszkoburgottszki csak rövid ideig szerepelt a szocialisták terveiben, pont annyi ideig, amíg szükség volt egy látszólagos politikai koalícióra. Papíron a Parvanov által koreografált hármaskoalíció a lakosságot teljes mértékben megnyugtatta, azzal hogy széleskörű politikai konszenzus van Bulgáriában. A liberálisok, szocialisták és cáristák között felosztott politikai erőtér csak addig maradhatott fenn, amíg a jobboldal széttöredezett maradt, valamint amíg Bulgária gazdasága felívelő ágban volt.

A szocialisták 2007-ig tudtak rátelepedni a lakosságra, ezután változás következett be – az európai uniós pénzekkel történő sorozatos visszaélések, az életszínvonal növekedésének leállása és nem utolsó sorban a szocialisták társadalmi nyomása ellenére tapasztalható lakossági kiábrándultság következtében kialakult az egységes ellenzék. A 2001-es országgyűlési vereség után az egységes jobboldalt képviselő Egyesült Demokrata Erők (SzDSz) darabjaira hullott és űr maradt a konzervatív, keresztény és jobboldali- liberális szavazók körében. Nem véletlen, hogy a liberális kapitalizmus és oligarcha-szocializmus bizarr ötvözetével praktizáló török-szocialista-cárista (DPSz, BSZP és NDSzV) kormányok idejében erősödött meg a szélsőjobboldal.

A változás nem sokkal a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) megalakulása után következett be. Bojko Boriszov jelenlegi kormányfő ugyan nem bírt közvetlen politikai tapasztalattal, ugyanakkor fontos kapcsolatokkal rendelkezett (sokak szerint alvilági csoportokban) rendészeti és gazdasági körökben. Továbbá nem elhanyagolható, hogy Boriszov megjelenésével egy teljesen új koncepciót vitt a bolgár belpolitikában – ő volt az „egy közülünk” típusú személy. Megjelenésének, kommunikációjának és politikai elveinek egyszerűségében, közérthetőségében rejlik páratlansága – nem véletlen, hogy a Kitekintő is rendszeresen publikálja kultikus kijelentéseit, frázisait.

A hat sorozatos választási vereség, amit elszenvedett a szocialista párt, konkrét lépésekre késztette a baloldali nomenklatúrát. A több mint egy évszázados múlttal rendelkező BSZP komoly belső feszültségekkel kell szembenéznie. Számos kérdés van napirenden, többek között – ki legyen a vezető; milyen legyen a párt struktúrája a 2013-as választásokra; hogyan csábítsuk vissza a kiábrándult szavazókat. A leköszönő köztársasági elnök és a párt jelenlegi elnöke, Szergej Sztanisev között kiélezett belharc alakulhat ki a pártelnöki tisztségért a májusi pártújító kongresszuson. Januárban fordult a kocka, a szocialisták népszerűsége továbbra is nagyon alacsony szinten maradt a lakosság körében, ezért a két politikai szárny összezárt és a közös ellenség – Bojko Boriszov – ellen egységesen lépett fel.

A cél a 2013-as választás megnyerése és a hatalom visszaszerzése. Szergej Sztanisevet 2011-ben megválasztották az Európai Szocialisták Pártjának (PES) élére és e tisztség megtartásához létfontosságú a májusi kongresszus támogatása. Parvanov cserébe visszatérhet a pártba államfői mandátuma után, anélkül hogy felelősségre vonnák régebbi, szakadást sejtető kijelentései miatt. A régi mondás továbbra is igaz marad: „Idáig egy kommunista vezetőt sem váltottak le kongresszuson – vagy megpuccsolták, vagy meghalt”.

Több szocialista politikus ellenezte ezt a háttéralkut és Sztanisev eltávolítását sürgették a párt éléről. Rumen Petkov volt belügyminiszter és Parvanov egyik közeli embere kezdeményezte a kongresszus áthelyezését egy őszi időpontra és a plénum kiterjesztését. Petkov mindkét kezdeményezése nagyban növelte volna Parvanov pártelnöki ambícióit, ugyanis a leköszönő államfő májusig aligha tudna ütőképes propagandát és kampányt folytatni. A májusi időpont szakértők szerint nagyon elhamarkodott, ugyanis számos országos pártkörzetben évek óta nem újították meg a delegáltak listáját – így jogosan felmerülhet a „holt lelkek” szituáció, avagy egy-egy delegált szocialista a megengedett kvótánál több szavazattal rendelkezne. Pillanatnyilag senki sem tudja pontosan hány tagja lehet a BSZP-nek, egyes információk szerint a számuk elérheti akár a 200 ezret is.

A januári kongresszust előkészítő pártértekezleten Sztanisev érdekes konspirációval állt elő, miszerint több szocialista párttársa már 2009 óta együttműködik Boriszovval és titokban előkészíti a 2013-as választások alkalmával a terepet arra, hogy nagykoalíció alakuljon meg. Sztanisev szavaival egyértelműen Parvanovot és körét bírálta, akiről már rebesgetik, hogy a háttérben jó viszonyt ápol a kormánypárttal. A volt miniszterelnök felszólította „elvtársait”, hogy alakítsanak egy „vörös árnyékkormányt”, amely szerkezetileg és funkcionálisan hasonlítana az 1991-es szocialista árnyékkormányra, és amely előkészítette 1992-ben Filip Dimitrov kormányának bukását.

Láthatóan Sztanisev egyaránt tart párton belüli riválisaitól és Boriszovéktól is – a GERB-et a legveszélyesebb ellenfelének titulálta, ugyanis szavai alapján a kormánypárt már felaprította a többi ellenzéki pártot és most a szocialistákat is meg kívánja osztani.

A BSZP megmaradt poszt-kommunista pártstruktúrának, ahol néhány volt titkosszolgálati ügynök (többek között Georgi Parvanov) markában tartja a bolgár baloldali értékeket. A bolgár baloldalnak megújulásra van szüksége – volt kommunista káderek, KGB-titkosszolgálati kapcsolatok, valamint orosz- vagy belföldi oligarcha szálak nélkül kell újjáalakulnia, ha labdába kívánnak rúgni Boriszov és a GERB ellen. Az igazi baloldali szavazó Bulgáriában semmi esetre sem egy belülről rothadó poszt-totalitárius pártnak adja a voksát, hanem egy modernebb, nyugati mintára felépített baloldali formációnak. Hogy létezik-e ilyen formáció jelenleg Bulgáriában? Nem, de vannak kezdeményezések – a legígéretesebbnek Meglena Kuneva volt EU-biztos civil platformja mondható. A BSZP nélkül a bolgár baloldal képes lenne megújulni és sikerrel felvenni a versenyt a GERB-bel, ha nem sikerül azonban elmozdítani a jelenlegi szocialista elitet, akkor véleményem szerint nem tűnik kétségesnek, hogy a 2013-as választásokat a kormánypárt nagyobb megerőltetés nélkül ismét megnyeri.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás