Vérzivataros év előtt a brit gazdaság

David Cameron brit miniszterelnök az európai kormányfők december 9-i csúcsán elutasította azt az európai uniós szerződést, ami Brüsszelnek nagyobb gazdasági ellenőrzést adott volna. A miniszterelnök döntésének hátterében a brit pénzügyi szektor védelme állt, amely a brit gazdasági össztermék (GDP) tíz százalékát teszi ki. Ugyanakkor felvetődik, hogy a City érdekében vállalt elszigetelődés hogyan hat a gazdaság egészére.

A brit gazdaságról egyre vészjóslóbb adatok jelennek meg. A legfrissebb munkanélküliségi adat 17 éve a legrosszabbat mutatja. Nagy-Britanniában 2,64 millió munkanélküli van (8,3 százalék), ennek jelentős része fiatal – adja hírül a Sky News brit hírtelevízió. Az infláció a Bank of England adatai alapján majdnem eléri az öt százalékot (4,8 százalék), a költségvetési hiány pedig a Bloomberg értesülései szerint idén 8,4 százalék lesz. A költségvetési hiány mértéke különösen aggasztó, mivel Görögországé tavaly 10,5 százalék volt, ami nem sokkal rosszabb a brit adatnál. Ráadásul a brit hiány még jövőre is megmarad az igen magas 7,6 százalékos szinten.

Cameron mindezt figyelembe véve úgy nyilatkozott, hogy 2012. az utóbbi harminc év legnehezebbje lesz. Szerinte a következő év „nehezebb lesz, mint Margaret Thatcher első pár éve volt” – írja a Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap. A kijelentés nagy súllyal bír, hiszen Thatcher idején Nagy-Britannia különösen nehéz időszakot élt át. A jövő évi GDP-növekedést nemrég egy százalékra kellett csökkenteni a szeptemberi két százalékhoz képest – számol be a Bloomberg hírügynökség. A helyzetet nehezíti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tőkéjéhez is valószínűleg hozzá kell majd járulni közel 30 milliárd fonttal.

A rossz gazdasági kilátások nemcsak a gazdaságpolitikusokat aggasztják. Sir David Richards, a brit fegyveres erők főparancsnoka például azt nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia számára a legnagyobb stratégiai kockázat nem katonai jellegű, hanem gazdasági – tudósít a BBC. „Semelyik állam sem tudja magát megvédeni, ha csődbe megy.” Az euro-zóna válsága nemcsak a londoni City-t érinti kedvezőtlenül, hanem az egész országot, így a katonai tervezést is – tette hozzá.

Nagy-Britannia számára a legfontosabb külkereskedelmi piac továbbra is az Európai Unió marad. Nem mindegy tehát, hogy a politikai elszigetelődés milyen hatást fog gyakorolni a kereskedelmi kapcsolatokra. A közös piacról való kiszorulás akár a gazdasági növekedést is visszavetheti. Márpedig legfontosabb európai kereskedelmi partnerei – Franciaország és Németország – a brüsszeli vétó óta erősen kritizálják Nagy-Britanniát.

A kritika ráadásul, úgy tűnik, egyre inkább erősödik. A Telegraph beszámolója szerint a francia és brit politikusok egyre többet bírálják egymás országának gazdasági teljesítményét. A britek szerint Franciaország nem érdemli meg a legjobb adósoknak kijáró AAA besorolást. Ezért Franciaország lehet majd a következő állam, aki megtapasztalja az adósságválságot. François Baroin francia gazdasági miniszter szerint ugyanakkor Nagy-Britannia az, amely rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. „A költségvetési hiány a Görögországéhoz hasonló szinten van, az államadósság megegyezik a miénkkel , sokkal magasabbak az inflációs várakozások és a növekedés is jóval elmarad az euro-zóna átlagától” – mondta Baroin. A britek ezt azzal utasították vissza, hogy az államkötvény-kamatok összehasonlítása alapján a brit gazdaság a jobb.

A jelenlegi brit gazdasági mutatók mindenestre nem adnak túl sok okot a bizakodásra. A David Cameron által választott elszigetelődés elemzők szerint akár a brit gazdaság marginalizálódásához is vezethet a közös piacon. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági mutatók ennél is tovább romolhatnak.

Kaszap Márton

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás