A kínaiak már a spájzban vannak

Az európai uniós tagságra váró nyugat-balkáni tagállamok számára kezd egyre reménytelenebbé válni a helyzet abból a szempontból, hogy belátható időn belül csatlakozhassanak a közösséghez. Az eurózóna válságának hatásait minden délszláv ország megtapasztalta, az európai uniós tagországok egyre kevesebb tőkét tudnak befektetni a térségben. Az alternatíva nélkül maradt államok a nehéz helyzet szorításából az egyetlen kiút, Peking felé fordultak. Peking hosszú távú gazdasági tervei között szerepel az európai piac ezen szegmensének meghódítása és kontrolálása.

Az Európai Unió gazdasági válsága kíméletlenül sújtja a jövőjüket az uniós csatlakozásra építő nyugat-balkáni tagállamokat. Az európai befektetések elmaradnak, az előcsatlakozási támogatások a 2014-2020-as közösségi költségvetésben súlytalan tételt fognak jelenteni és az uniós politikusok visszajelzései se kecsegtetnek sok jóval. Az Európai Tanács december 9-én esedékes ülésén nagy valószínűséggel nem fog sok szó esni Szerbia esetleges tagjelölti státuszának megadásáról, vagy a Montenegróval és Macedóniával megkezdendő csatlakozási tárgyalások időpontjáról. A kis balkáni államok gazdasága jelentős mértékben függ ez európai uniós tagországokból érkező közvetlen tőkeinjekcióktól, ugyanakkor 2008 óta egyre több európai vállalat mondja le beharangozott beruházásait a térségben.

Szerbia bel- és külpolitikáját évek óta az Európai Unió kénye-kedve szerint alakítja, de Belgrád türelmi tartalékai is fogytán van. Az ország külügyminisztere, Vuk Jeremič novemberben azt nyilatkozta, hogy Kína 2012-től már az ország legnagyobb külföldi befektetője lehet. Az ázsiai nagyhatalom külgazdasági stratégiája világos – minél nagyobb teret elorozni a gazdasági és monetáris bajokkal küszködő Európai Unió elől a még viszonylag érintetlen balkáni piacból. A magyar külgazdasági érdekeket is sértő kínai intervenciók friss levegőként fognak hatni a szűkös időket élő államokra.

Az elmúlt években már elkezdődött Peking lassú expanziója, első célpontjai a történelme legsúlyosabb pillanatait élő Görögország, valamint Románia és Bulgária voltak. Idén jelentős tőkeberuházásokat valósítottak meg Szófiában, ahol kínai vállalkozók hoteleket, éttermeket és ipari parkokat létesítettek. A közeljövőben a Baotou Shansheung New Energy Co. és az Inner Mongolia Shenzhou Silicon Industry Co. kínai vállalatok napkollektorok gyártását szándékozik megkezdeni Bulgáriában. A novemberben megtartott bolgár-kínai kereskedelmi fórumon felrajzolódott a bolgár fővárosban épülő kínai városnegyed víziója.

Peking más szempontból is alááshatja az európai perspektívákat a térségben – az utóbbi időkben európai vállalatok sorra mondták le tervezett beruházásaikat, más lehetőség híján a félbehagyott projekteket Kína anyagi támogatásával lehetett csak befejezni. Bukarest egy 400 megawatt teljesítményű erőmű megépítését tervezte a közelmúltban, ugyanakkor a német E.On és a cseh CEZ nem vállalta a projekt finanszírozását. A román törekvéseket végül is Kína Nemzeti Elektromos Berendezések Vállalata segítségével sikerült megvalósítani. Az 1 milliárd euró értékű beruházással Kína nagy előnyre tett szert európai versenytársaival szemben a szomszédos országban. A Cernavodai atomerőmű két újonnan épült atomreaktorát is Kína készítette, valamint Tarnita mellett 1,3 milliárd euró értékben monumentális vízerőművet is épített.

Kína egyik nagy álma, hogy felélessze az ókori selyemút modern változatát – ehhez első lépésként 2009-ben Görögországgal kötött szerződést arról, hogy 2015-ig megépít a Patra-i kikötőben három kereskedelmi terminált és ezáltal megduplázza a kikötő forgalmát. A projekt megvalósulása kiváló lehetőséget biztosítana mindkét ország számára – Görögország igyekszik belekapaszkodni minden lehetséges szalmaszálba jelenleg, hogy kikerüljön a válságból, Kína pedig olcsóbb feltételek mellett jutna ki európai „kereskedelmi” vizekre.

Figyelemre méltó Kína terjeszkedése a megújuló energia szektorában is. Macedónia, Görögország és Kína megállapodott arról, hogy a Kínai Fejlesztési Bank fogja finanszírozni az elkövetkező 15 esztendőben a Vardar folyó mentén épülő 12 vízerőmű projektének 85 százalékát. A 2009-es évben csak ebben a szektorban Peking 34,6 milliárd eurót fektetett be és a következő években sem várható a kínai sárkány étvágyának csillapodása. Az Európai Uniónak nagyon óvatosan kell kezelnie a kialakult helyzetet, Kína már döngeti a kapukat és a balkáni országok szívesen beengednék az ázsiai tőkét. Felmerül a kérdés, hogy hosszútávon mennyire tudnának érvényesülni az európai érdekek a régióban, ha egyszer Kína felé fordulnak az európai uniós csatlakozásra várakozó államok.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A belga egészségügy is egyre inkább küszködik

A belgiumi kórházak intenzív osztályai hamarosan - mintegy két héten belül - elérhetik befogadóképeségük felső határát, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik - közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás