Cenzúráról és internetes bűnözésről tárgyaltak Londonban

Fontos kérdéskörről értekeztek 60 ország képviselői a november 1-2-án Londonban megrendezett konferencián. A Internet világa mindeddig elkerülte a nemzetközi szabályozást, ám bizonyos problémák lassan olyan mértékűvé válnak, hogy a nemzetek közössége kénytelen foglalkozni a témával. A kétnapos konferencián a legégetőbb kérdés az internetes bűnözés, sőt az elektronikus hadviselés témaköre volt, de ugyanide tartozott a különféle nemzeti szintű szabályozások körüli vita is.

Előzmények, meghívottak

A rendezvény főszervezője a brit Külügyminisztérium volt, akik azt követően hívták össze a londoni II. Erzsébet Konferenciaközpontban 60 ország küldötteit, miután az a kritika érte a kormányzatot, hogy nem kezeli kellő komolysággal az internetes hadviselés fenyegetését.

A kritika koránt sem alaptalan. Október 31-én Nagy-Britannia legnagyobb hírszerző ügynöksége, a GCHQ tett közzé egy figyelmeztetést, miszerint a Nagy-Britannia ellen intézett internetes támadások „riasztó mértékben” nőttek az elmúlt időszakban. A támadók célpontjai főként kormányzati rendszerek voltak, valamint egyes magáncégek tervei, illetve kutatási eredményei.

A konferenciát William Hague brit külügyminiszter vezette le. A meghívott vendégek listáján olyan neves személyek szerepeltek, mint Neelie Kroes, aki az Európai Bizottság digitális politikáért felelős alelnöke, illetve Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is a meghívottak között szerepelt, ám végül személyes okok (édesanyja betegsége – a szerk.) miatt nem tudott részt venni az eseményen.

Lehetőségek és fenyegetések

A rendezvény fő céljaként a brit Külügyminisztérium azt tűzte ki, hogy intenzívebb párbeszédet alakítson ki a kormányzati, piaci és civil szféra a téma szempontjából kulcsfontosságú szereplői között.

William Hague külügyminiszter a BBC-nek úgy nyilatkozott a konferencia kezdete előtti estén, miszerint a konferencia fő témája a világhálóval kapcsolatos három fő kérdés lesz: „a vízió, a remények, és a félelmek.” Magyarán: a világháló kapcsán egy nemzetközi együttműködés és szabályozás terve (a „Vízió”), a világháló biztonságos és megbízható felhasználásában rejlő lehetőségek (a „remények”), és a napjainkban egyre nagyobb mértékben tapasztalható fenyegetések (a „félelmek”).

A korábban említett brit titkosszolgálati jelentés kapcsán várható volt, hogy emiatt nagyobb hangsúlyt kap a konferencia során a biztonsági kockázatok és fenyegetések témaköre.

A rendezvény során érzékelhető volt, hogy brit részről igyekeztek nem említeni a tényt, miszerint titkosszolgálati források Kínát és Oroszországot jelölték meg a korábbi támadások forrásaként. Ehelyett azokat a fenyegetéseket hangsúlyozták, amelyekkel minden országnak szembe kell néznie a világháló rohamos mértékű növekedése miatt.

William Hague szerdai beszédében is kiemelte, a konferenciának nem volt célja az ítélkezés. Kínával kapcsolatban pusztán annyit ismert el, hogy kisebbfajta „nézeteltérés” volt tapasztalható a nyugati kormányok és Kína között a véleménynyilvánítás szabadságát illetően, „mind offline, mind online”.

Ezzel szemben brit tisztviselők a BBC-nek nem hivatalos jelleggel úgy nyilatkoztak: Nagy-Britanniának azért nem szándéka Kínával szemben kritikát megfogalmazni, mivel adott annak a lehetősége, hogy Kína kisegítheti a Nyugatot, egészen pontosan az eurózónát, a gazdasági válságból.

Szólásszabadság a világhálón

Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója a londoni konferencia során adott interjút a BBC-nek. Ennek során kijelentette, az államok manapság sokkal kifinomultabbak az eszközeiket illetően, ha az ellenvélemények elhallgattatásáról van szó.

40 országban alkalmaznak bizonyos mértékű cenzúrát, s ahogy Wales kiemelte, a technikai fejlődésnek köszönhetően a kormányok teljes weboldalak helyett képesek csak azok bizonyos részeit letiltani. Ám Jimmy Wales kiemelte, törekednek arra, hogy ellenálljanak a cenzúrára törekvő államoknak.

Ami azonban különösen lázba hozza a Wikipédia alapítóját, az a milliárdnyi ember, aki hamarosan csatlakozik az Internethez, a technikai feltételek fokozatos javulásával. S ennek nagy hatása lehet azokra a kormányzatokra, amelyek nincsenek hozzászokva a jól informált, hálózatba szerveződött közösségekhez.

Az első napon még egy hozzászólalásában megjegyezte: az Internet világára nézve nem az internetes bűnözés jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a rossz, illetve túlzott mértékű állami szintű szabályozás.

Ennek kapcsán William Hague kijelentette, Nagy-Britannia elutasítja annak a gondolatát, miszerint lázongások esetén a kormányzat részéről elfogadható az, ha korlátozza az Internethez, a telefonhálózathoz és a közösségi médiához történő hozzáférést.

Ugyancsak ő volt az, aki az augusztusi zavargások idején ugyanezt a véleményét kifejezve óvta David Cameron brit miniszterelnököt a szóban forgó médiumok korlátozásától.

Maga a miniszterelnök a konferencia során egyébként külügyminiszteréhez hasonlóan nyilatkozott, hangsúlyozván, hogy a kormányoknak nem szabad az internetes biztonságot ürügyként felhasználni a cenzúra bevezetésére.

Végszó

A konferenciát lezáró beszédében William Hague úgy fogalmazott, hogy a rendezvénynek négy üzenete van a világ kormányai részére.

Egyrészről, az internetes bűnözés gyors növekedése egyre nagyobb fenyegetést jelent minden államra nézve, s a világháló korlátlan lehetőségeihez való biztonságos hozzáférés biztosításához nemzetközi együttműködés szükséges.

Másrészt, a kormányok nem kezelhetik úgy a világhálót, mintha az ő fennhatóságuk alá tartozna. Maga a világháló kérdése olyan jellegű nemzetközi jogi kérdést vet fel, amelyhez a korábbi esetek közül talán csak a világűr jogi állapotának kérdése hasonlítható.

A külügyminiszter kijelentette továbbá, hogy az államilag finanszírozott internetes támadások hosszú távon egyik ország számára sem jövedelmezőek. Nem nevezett meg elkövetőket, ám valószínűleg arra a februári kijelentésére utalt, melyben bejelentette,  hogy a Külügyminisztérium visszavert egy internetes behatolási kísérletet, amely egy „ellenséges állami titkosszolgálat” műve volt.

Összegzésként hozzátette: akik megpróbálják korlátozni a rendszer átláthatóságát, továbbá az információ szabad áramlását, kudarcot fognak vallani.

Gömöri Roland

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás