Visszaszorulóban a déli embercsempészet

Még idén újabb lépéseket tehet az Európai Unió a közös uniós menekültügyi rendszer kiépítése felé, a tagállamok belügyminiszterei csütörtökön egyetértettek abban, hogy a harmadik országok állampolgárainak letelepedési engedélyét, valamint nemzetközi védelmét szabályozó irányelvekre még ebben az évben ráüthetik a pecsétet a tagországok. A luxembourgi tanácsülésen döntés született a szintetikus drogok elleni összehangolt küzdelemről is.

A novemberi, vagy a decemberi belügyminiszteri tanácsülésen fogadhatják el a tárcavezetők a harmadik országok állampolgárainak uniós letelepedési engedélyéről, valamint az őket megillető nemzetközi védelemről szóló irányelveket – derült ki a belügyminiszterek csütörtöki, luxembourgi találkozóján, ahol a lengyel elnökség tájékoztatta a kormányokat arról, hogy a közelmúltban mindkét direktíváról megszületett az informális megállapodás a Tanács és az Európai Parlament között.

A csütörtöki ülésen tehát érdemi előrelépést nem tettek a miniszterek, az év vége előtti elfogadással viszont újabb jogszabályokat pipálhat ki az Európai Unió annak érdekében, hogy 2012 végére teljes mértékben kiépüljön a Közös Európai Menekültügyi Rendszer, ahogyan azt az Európai Bizottság és az Európai Tanács is szeretné.

Az egységes engedély irányelv célja, hogy egységesítse a jelenleg még tagállami hatáskörben lévő menekültügyi kérelmek elbírálásának szabályait, és ehhez minimum előírásokat tegyen a tagállamok számára. A cél, hogy egy EU-n kívüli állampolgár ugyanolyan feltételekkel, és eséllyel kérhessen menekültstátuszt például Svédországban és Bulgáriában. A direktíva a munkához jutás feltételeit is egységesítené.

Ugyanígy megkaphatja a végső jóváhagyást a nemzetközi védelmet biztosító úgynevezett kvalifikációs irányelv is, amely szerint az uniós tagállamoknak ugyanazokat a feltételeket kell szabniuk a náluk menedékjogot kérő állampolgároknak arra, hogy nemzetközi védelem alá kerülhessenek.

A tanácsülést vezető lengyel belügyminiszter elmondta, ha ma bárki az EU-ba jön letelepedés céljából, egymástól jelentősen különböző tagállami politikákkal, és feltételrendszerrel találja magát szembe. Jerzy Miller szerint „a rendezett asszimilációnak nem véletlenszerűségen, hanem jogszabályok által előírt, egységes politikán kell alapulnia”. Hozzátette, mindenképpen európai szinten kell kezelni a kérdést, ezt a tagállamoknak is meg kell érteniük – mondta.

Az nem derült ki, hogy miért nem születhetett meg a végső döntés a miniszterek csütörtöki ülésén. A belügyi EU-biztos pusztán annyit mondott, hogy „ma nem születtek döntések azért, hogy később jó döntések szülessenek”.

A tanácsülés ebédjén a miniszterek a görög határellenőrzési problémákról beszéltek. A görög-török határ nem megfelelő védelmét már korábban felismerte az Európai Unió, ennek érdekében akciótervet dolgoztak ki a felek közösen, amely szerint – az Európai Unió ügynökségeinek a bevonásával – hatékonyabbá teszik az unió külső határainak védelmét.

Cecilia Malmström EU-biztos szerint bár több ponton előrelépés történt, a fő probléma még mindig megvan: továbbra is óriási mennyiségben érkeznek illegális bevándorlók az EU-ba Görögországon keresztül, de a menedékkérők nagy száma is komoly terhet ró a görög közigazgatásra. A svéd EU-biztos beszámolt arról, hogy egy uniós misszió múlt héten mérte fel a helyszínen a görög erőfeszítések hatékonyságát, és bár Cecilia Malmström az újságíróknak nem számolt be ennek részleteiről, azt mondta, próbálták a csütörtöki ülésen kitalálni, hogy hogyan segítsenek tovább Athénnak.

„Görögország nagyon nehéz helyzetben van több szempontból is, nekünk viszont még rendelkezésünkre állnak olyan pénzek, amiket rájuk költhetünk. Hogy pontosan mire, és hogyan, ezt próbáltuk, és próbáljuk kitalálni” – mondta Malmström.

Ugyaníg a görög határellenőrzési problémákra hívta fel a figyelmet az ülésen résztvevő magyar államtitkár is. Kontrát Károly a BruxInfónak nyilatkozva azt mondta, aggasztó képet mutat a migrációs helyzet, és bár „a Földközi-tenger térségében jelenleg elült a korábbi illegális bevándorlási hullám, de Törökországon keresztül Görögország felé folyamatosan érkeznek az Unióba közel-keleti, ázsiai és észak-afrikai illegális bevándorlók”.

A jelenség a közelmúltban komoly fejfájást okozott Magyarországnak is, az ezen a határszakaszon az EU-ba érkező bevándorlók ugyanis utána jobbára a magyar-szerb határon keresztül próbálnak bejutni a Schengen-övezetbe. A déli határokon egész iparág települt az illegális migránsok becsempészésére. Kontrát Károly felidézte az ezzel kapcsolatos magyar-osztrák-szerb együttműködést, amelyet szerinte pozitvan fogadott az EU Belügyi Tanácsa.

„Mindennek eredményeképpen most úgy tűnik, hogy Magyarországon blokkoljuk az illegális migránsok zömét, felhívom azonban a figyelmet, hogy amíg a görög-török határról további nagy mennyiségű illegális migráns érkezik az EU-ba, a probléma fennmarad” – tette hozzá a belügyi államtitkár.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás