A baszk békefolyamat politikai buktatói

Amint arra számítani lehetett, az elmúlt hónapokban jelentősen felerősödött baszkföldi béketörekvéseket követően az ETA (Euskadi Ta Askatasuna – Baszkföld és Szabadság) szeparatista szervezet csütörtök este újabb közleményt jelentetett meg, amelyben kihirdette a fegyveres harc végleges beszüntetését. Mindazonáltal a nyilatkozat több kérdést is felvet a békefolyamat tényleges megindításával kapcsolatban, hiszen a politikai status quo megdőlése új, talán az eddigieknél is nehezebb feladat elé állítja a spanyol kormányt.

Bekövetkezett az, amire a spanyol politikai elemzők vártak: a hétfői San Sebastián-i Nemzetközi Békefórumot követően az ETA újabb kommünikével jelentkezett, és a Gara radikális baszk napilap internetes oldalán keresztül tudatta döntését a fegyveres harc végeleges felfüggesztéséről. A két és fél perces video-üzenet legfontosabb eleme kétségkívül az erőszak beszüntetése, amelyre a baszk és a spanyol társadalom széles tömegei évtizedek óta várnak. Ennek ellenére az első baszkföldi reakciók mérsékeltnek tekinthetőek, és a spanyol politikai szereplők kommentárjait is a visszafogott, egyben bizakodó hangvétel jellemzi.

Tény, a korábbi sikertelen fegyverszünetek keserű tapasztalatai, valamint a bejelentést övező kérdések könnyen teret adhatnak a szkepticizmusnak. Noha az erőszak véget érése központi szerepet tölt be az ETA kommünikéjében, a szeparatista csoport továbbra sem tesz említést az általa elkövetett merényletek áldozatainak emlékéről, illetve arra sem tér ki, hogy a most meghozott döntést mikor követheti a szervezet végleges feloszlása. Ezek a kérdések – kiegészülve a jelenleg börtönbüntetésüket töltő több mint 700 ETA tag helyzetével – kulcsszerepet tölthetnek be a közeljövőben lefolytatandó béketárgyalások során.

Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapok eseményeit követően várható volt a terrorista szervezet újbóli megszólalása, nehéz eltekinteni a bejelentés időzítésétől napra pontosan egy hónappal a november 20-ai spanyol parlamenti választások előtt. Noha a kommüniké történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a politikából kiábrándult spanyol társadalom szkepticizmusa nagyban kérdésessé teszi a kialakult helyzet választásokra gyakorolt hatását. Bár a közvélemény-kutatások mindezidáig Mariano Rajoy, néppárti (Partido Popular – PP) miniszterelnök-jelölt biztos győzelmét prognosztizálták, az ETA bejelentése talán az utolsó reménysugarat jelentheti a jelenleg kormányzó szocialista párt (Partido Socialista Obrero Espańol – PSOE) jelöltjének, Alfredo Pérez Rubalcabának.

Az úgynevezett baszk konfliktus idáig is meghatározó szerepet töltött be a választási kampányban. Az elmúlt fél év belpolitikai pozícióharcainak tematikájában az ETA helyzete megkerülhetetlennek bizonyult, különös tekintettel Rubalcaba esetében, aki korábbi belügyminiszterként meghatározó szerepet töltött be a spanyol állam szeparatista csoport ellen folytatott harcában. A 2006-os tűzszünet végét jelentő madridi reptéri merényletet követően a spanyol kormány kíméletlen harcba kezdett az ETA ellen, amely ennek eredményeként 2011-re történelmi mélypontra került. Rubalcaba a 2010. szeptember 5-én bejelentett, majd 2011 januárjában újra megerősített „állandó, általános, és ellenőrizhető” tűzszünettel szemben is elutasítónak bizonyult. A spanyol kormány mindezidáig elzárkózott a béketárgyalásoktól, és mindenekfelett az ETA egyoldalú, feltételek nélküli feloszlását kívánta elérni.

A status quo megdőlése ugyanakkor új feladat elé állítja a jelenlegi, de még inkább a jövőbeli spanyol kormányzatot. A kormányalakításra készülő Mariano Rajoy a közelmúltban egyeztetéseket folytatott a Néppárt baszkföldi vezetőjével, Antonio Basagoitival, valamint a korábban a szocialista pártot támogató Baszk Nacionalista Párt (Partido Nacionalista Vasco – PNV) elnökével, Ińigo Urkulluval is. Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint biztos győztesnek tekinthető Rajoy az utóbbi politikusokon keresztül az elmúlt hónapokban folyamatosan informálódhatott a baszk konfliktus aktualitásaival kapcsolatban, a Néppárt hivatalos álláspontja a nagy bejelentést megelőzően ismeretlen volt.

Mindazonáltal a sokatmondó időzítés tekintetében megfogalmazott kételyek elsőszámú tárgyát mégsem a választási dátum közelsége, hanem a San Sebastián-i Nemzetközi Békekonferencia és az ETA bejelentése közötti közvetlen kapcsolat jelenti. A Lokarri baszk civil szervezet által október 17-én, hétfőn megrendezett fórumon olyan, a nemzetközi konfliktusokban nagy tapasztalatokkal bíró személyek vettek részt, mint Kofi Annan, korábbi ENSZ főtitkár; Bertie Ahern, korábbi ír miniszterelnök; Gerry Adams, az ír Sinn Féin vezetője; Jonathan Powell, Tony Blair korábbi kabinetfőnöke; Pierre Joxe, korábbi francia belügyminiszter; Gro Harlem Brutland, korábbi norvég miniszterelnök; illetve Brian Currin, dél-afrikai ügyvéd, aki korábban részt vett az észak-ír konfliktus megoldásában is. A konferencián elfogadott nyilatkozat az ETA bejelentése szerint, „úgy a baszk nép széles rétegeinek, mint a nemzetközi közösségnek a támogatását is élvezi”.

A konferencia résztvevői közül kiemelkednek a baszk radikális politika, az ún. hazafias baloldal (izquierda abertzale) képviselői, akik az elmúlt években a baszk konfliktus meghatározó szereplőiként a pozícióharcok centrumában helyezkedtek el. Noha a parlamenti választásokon elsősorban érdekelt két nagypárt, a PSOE és a PP főszerepe magától értetődő a konfliktusban, az abertzale szektor befolyása megkerülhetetlen lesz a békefolyamat során. A közelmúlt baszk pártpolitikáját kétségkívül az abertzale baloldal pártjainak aktivitása határozta meg, különös tekintettel a 2011. május 22.-én tartott helyhatósági választásokra, amelyeken az radikálisok választási platformja, a Bildu kiugró eredményeket ért el. A baszk politikai szcéna sajátos és állandó küzdelmei mellett a Bildu választási eredményei kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen az abertzale szektort korábban számos esetben vádolták meg az ETA vélt vagy valós támogatásával, ennek okán pedig több korábbi pártot be is tiltottak.

Minthogy az ETA nyilatkozatában kiemeli, a fegyveres harc vége nem jelentheti a baszk nép függetlenségi törekvéseinek végét, az abertzale baloldal közelmúltban elért választási sikerei, valamint a Bildu platform által is jelzett politikai egysége a közeljövőben még nagyobb jelentőséggel bírhat a békefolyamat során. Azt követően, hogy a 2010 szeptemberében, az abertzale pártok és szervezetek által aláírt Gernikai Egyezményhez (Acuerdos de Gernika) 2011. szeptember 25.-én az ETA foglyok érdekeit képviselő szervezet is csatlakozott, a baszk radikális politikai szintér egységesen a demokratikus függetlenedési harc mellé állt. Ezzel az elsöprőnek tetsző konszenzussal szemben pedig az állammal folytatott konfliktusban kimerült és felmorzsolódott ETA végleg elszigetelődött, elvesztette támogatottságát a fegyveres harc folytatására.

Ennek köszönhetően a spanyol kormány álláspontja – amely szerint a terrorista szervezet legyőzése minden kétséget kizáróan az utóbbi években folytatott kíméletlen harc eredményeként értékelendő – csak részben fedi a valóságot. A bizonyos politikai elemzők által előzetesen veszélyesnek ítélt, színházi előadásnak bélyegzett San Sebastiáni Nemzetközi Békekonferencia látszólagos sikere valójában az abertzale szektor befolyását, valamint politikai manőverező készségét mutatja. A korábban tapasztalható politikai pozícióharc során a radikális baszk baloldal – egységének köszönhetően – döntő mértékben hozzájárult az ETA legújabb bejelentésének előidézéséhez, a fegyveres harc és az erőszak végső beszűntetéséhez Baszkföldön. Az abertzale szektor felismerte, hogy a baszk társadalom teljes mértékben elfordult az fegyveres erőszakon alapuló küzdelemtől, és ezáltal rövid időn belül meghatározó politikai erővé nőtte ki magát Baszkföldön és Navarra tartományokban.

Noha a történelmi bejelentésnek köszönhetően nem zárható ki egy váratlan szocialista fordulat sem a november 20.-i spanyol parlamenti választások előtt, jelenleg nagyobb a valószínűsége annak, hogy a békefolyamat tárgyalásain már a Mariano Rajoy által vezetett új néppárti kormány vesz majd részt. A folyamatot pedig a bizakodás mellett a mérsékletesség kell, hogy jellemezze, hiszen a baszk konfliktus megoldása hosszú tárgyalások eredményeként születhet csak meg. A korábbi, úgymond feltételek nélküli feloszlást elérni kívánó szocialista kormányzathoz képest egyelőre nem ismeretes a néppárti álláspont, továbbá nem ismeretesek az ETA esetleges feltételei sem a foglyok helyzetét illetően. Mindeközben az abertzale baloldal befolyását tekintetbe véve szimbolikusan többpárti egyeztetésekkel is számolni lehet majd. Látható tehát, hogy az ETA kétségkívül történelmi bejelentése önmagában még nem jelent megoldás a baszk konfliktus lezárására, a békefolyamat politikai buktatói jelentősen megnehezíthetik a tárgyalások menetét a közeljövőben.

A szerző további írásait a KultúrTapas blogon olvashatják.

Molnár Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás