A francia diákok is utcára mennek

Nemcsak Magyarországon mennek az utcára a diákok a kormány által tervezett, felsőoktatást érintő tervezetek és reformok miatt: a napokban a párizsi Sorbonne egyetem előtt is tüntető egyetemisták hada követelte egy, Claude Guéant francia belügyminiszter nevével fémjelzett rendelkezés eltörlését. Ám míg Magyarországon a reformok minden diákra érvényesek lesznek, addig Franciaországban a kifogásolt szabályozás csak az Európai Unión kívülről érkezőket érinti negatívan.

Eddig sem volt könnyű dolga annak a fiatalnak, aki – az Európai Unión kívülről érkezve – felsőfokú tanulmányai végeztével Franciaországban szeretett volna munkát vállalni. Hiába tanult a Sorbonne-on, és élt több éve Párizsban: bonyolult és szigorú szabályrendszernek kellett megfelelnie ahhoz, hogy munkavállalóként az országban maradhasson. A „május 31-i körlevél”-ként elhíresült rendelkezés óta azonban még jobban szigorítottak ezeken a meglévő szabályokon. A hatályos előírások szerint az említett egyetemisták, hallgatói jogviszonyuk megszűnése után csak abban az esetben alkalmazhatóak teljes munkaidős állásban az ország területén, ha rendelkeznek az ehhez szükséges okirattal. Ezt a megváltozott státuszú, munkavállalást lehetővé tevő tartózkodási engedélyt azonban nem könnyű megszerezni a francia államtól. Bár a francia Felsőoktatási Minisztérium bevallása szerint 2011 január elseje óta 5600, külföldi származású diplomás kapott ilyen munkaengedélyt Franciaországban, arról nem közöltek adatokat, hogy eredetileg hányan igényelték ezt.

Ezt kifogásolja az az Unión kívülről érkező hallgatókat tömörítő szervezet is, amelynek tagjai a múlt héten több száz fős tüntetést szerveztek a Sorbonne előtt. A Collectif du 31 mai nevű csoport célkitűzései a munkavállalási engedélyek igazságos elbírálásának alaposabb ellenőrzése, az eljárás meggyorsítása, illetve hosszú távon a mostani, túl szigorúnak tartott kritériumok eltörlése. A szervezet céljainak elérése érdekében 200 dossziét nyújtott át Lawrence Wauqiez felsőoktatási miniszternek. Ezek a dossziék olyan, már végzett hallgatók eseteit tartalmazzák, akiknek bár munkaszerződést kínáltak fel Franciaországban, az új státuszú tartózkodási engedélyre várva nem írhatják azt alá.

Az ügy kapcsán a felsőoktatási miniszter a következőket nyilatkozta: „Korrigálni fogjuk a szabályozást. Nem áll szándékunkban bezárni az ajtót a külföldről érkezett diplomás mérnökök előtt, hiszen Franciaországnak nagy szüksége van mérnökökre.” A változástatásra való hajlandóság egyértelműen kivehető a miniszter szavaiból, tehát már csak egy kérdés maradt: mi a helyzet azokkal a Franciaországban végzett diákokkal, akik nem mérnöknek tanultak?

A probléma súlyánál fogva mielőbbi megoldást kíván, hiszen az OECD statisztikák alapján Franciaország – az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után – a harmadik legnépszerűbb úti cél a világon a tanulni vágyók körében. A külföldi hallgatók száma a ’90-es évek végétől folyamatosan emelkedik, évente átlagosan 2-4 százalékkal. Ennek eredményeképpen csak 2010-ben több mint 280 000 külföldről érkező tanuló ült az iskolapadba Franciaországban. Ez az óriási szám egyben azt is jelenti, hogy a tanulmányok folytatása – a családegyesítés után – a második leggyakoribb indok a Franciaországba legális úton immigrálók körében.

Az OECD statisztikákból az is kiderül, hogy ennek a 280 000 embernek csaknem a fele, pontosan a 44 százaléka az Európai Unión kívülről érkezik, rendszerint Afrika szubszaharai térségéből és a Maghreb- országokból, így Marokkóból, Algériából, Tunéziából illetve Kamerunból.

A nem francia állampolgárságú hallgatók az egyetemre beiratkozottak 15 százalékát teszik ki, ám ez az arány a képzési szintekkel egyre növekszik: a mesterképzésben ugyanez a szám 19 százalék, a doktori képzésben pedig már a 41 százalékot is eléri. A jelenséget képzési területekre lebontva is megvizsgálták, amiből kitűnik, hogy az afrikai tanulók leginkább műszaki tudományokban, a sportban és a gazdasági szakokon képviseltetik magukat – arányuk itt 30 százalék körüli -, az ázsiaiak pedig főként művészeti és kulturális tanulmányok folytatásáért érkeznek Franciaországba.

Péterfi Barbara

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás