Nyugdíjvita Hollandiában: engednek a hatvanötből?

“Ezekben a nehéz időkben különösen fontos, hogy mindenki képes legyen a saját árnyékát átlépve a közös problémák megoldásában együttműködni. Azzal, hogy az FNV is megszavazta a javaslatot egy két éves közös munkát zárhatunk le és végre elkezdhetjük az effektív munkát.” – nyilatkozta Henk Kamp a holland szociális ügyekért felelős miniszer, amikor sikerült az legnagyobb szakszervezeteket tömörítő FNV-vel (Federatie Nederlandse Vakbeweging) az új nyugdíjszabályozásról megállapodni. A dolog azonban nem ilyen egyszerű egy olyan országban, ahol a jóléti szabályozásokon történő változtatások heroikus munkát kívánnak meg. A problémának társadalmi illetve markáns politikai dimenziói is vannak. A viták már Jan Peter Balkenende negyedik kormánya idején megkezdődtek, azonban a nagyobb léptékű változtatásokra a Mark Rutte által vezetett kabinet szánta rá magát.

Nyugdíj, de mikor és hogyan?

A holland nyugdíjbiztosítási rendszer öregségi és hozzátartozói ellátásai kiterjednek valamennyi lakosra Hollandiában, s az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál és nőknél egyelőre egységesen 65 év. A tervezett nyugdíjtörvény legjelentősebb nóvuma, hogy a nyugdíjba vonulás életkorával kapcsolatban komoly változtatásokat kodifikálna. Ennek fényében a legfontosabb pontjai, hogy a nyugdíjba vonulás korát bár a munkavállaló döntheti majd el, a munkavállalók érdeke, hogy a megemelt nyugdíjkorhatárral menjenek nyugdíjba. Ennek következtében 2020-tól – bár nyilván ennek van anyagi vonzata – lesznek akik továbbra is 65 évesen mehetnek nyugdíjba, de főszabály szerint eddigre már a 66 éves kor vagy a 42 munkában töltött év lesz a nyugdíjba vonulás időpontja, és a korhatár 2025-ig 67 évre emelkedik.


A korábban nyugdíjba menők és a tovább dolgozni kívánók esetében a szabályozás szerint a korábban visszavonulók nyugdíja 6,5 százalékkal kevesebb, míg – ezzel is stimulálva a minnél hosszabb munkavállalást – a tovább dolgozóké pontosan ennyivel lesz több. Ezzel együtt az időseket foglalkoztató intézmények az államtól extra támogatást (mobiliteitsbonus) kapnak majd. A nyugdíjak összegének emelkedése 2013-tól 2028-ig 0,6 százalékkal haladja majd meg az inflációt, pontosabban a béreknek az inflációval mértékével feljavított vásárlóértékét. Emellett a jelenlegi nagyjából egységesen fixált nyugdíjakat felváltja a nyugdíjpénztári befektetésektől jóval markánsabban függő nyugdíj. Komoly változásként jelenik meg az is, hogy – ellentétében az 1995-ben kialakított ún. Witteveenkaderrel – a nyugdíjjárulék fizetése nem fele-fele arányban oszlik majd meg munkaadó és munkavállaló között, hanem kétharmad egyharmad arányban a munkaadói oldal felé fog mindez eltolódni.

A nyugdíjtörvény helye a politikai erőtérben

A nyugdíjszabályozás nem csupán gazdasági és nyilvánvalóan szociálpolitikai szempontból lehet érdekes számunkra, hanem politikailag is. Mark Rutte liberális – kereszténydemokra  kormánya, amely az Alsóházban (Tweede Kamer der Staten Generaal) kisebbségben van, csakis a szélsőségesnek titulált PVV (Szabadságpárt) támogatásával (az ún. gedoogsteun révén) jöhetett létre, azonban mára egy nagyon széles, mindig másra támaszkodó kabinet  konstrukciója bontakozik ki előttünk. Különbőző kérdésekben, de a szocialista párt (SP) kivételével a teljes baloldalt (PvdA, D66, GroenLinks) legalább egyszer megnyerte már magának Rutte, s emellett a kisebb keresztény pártokkal (CU, SGP) is megvan a szükséges harmónia. Különösen szépen látszik ez a konszenzuskeresés a nyugdíjtörvény kapcsán, ahol a jelenleg legnagyobb ellenzéki pártot, a PvdA-t is sikerült megnyerni a törvénynek. Szükség is volt erre, hiszen a legtöbb kérdésben a kormányt támogató PVV, akárcsak az afganisztáni (Kunduz) misszió és a görög kérdés kapcsán a kormánypártokkal ellentétesen szavazott. Az idő azonban a kormánynak játszott, hiszen alig egy hete a nyugdíjkorhatár emelésének legnagyobb ellenfele, a szocialista párt is megenyhült. Wilders tehát – aki a 2010-es választásokkor még a legnagyobb törésvonalnak nevezte ezt a reformot – a kormányalakításnál bár megenyhült, de bizonyosan nem fog a törvény mellett szavazni, és úgy tűnik hogy egyedül maradt.

A hagyományos konszenzuskeresés politikája

Henk Kamp miniszternek a törvény előkészítési szakaszában a polder-modell értelmében a munkavállalók (VNO-NCW) és a szakszervezetek képviselőivel is – bár ez egy több hónapos folyamat volt, de végül – sikerült megegyeznie. Utóbbival azonban a tárgyalások nem voltak konfliktusoktól mentesek, amelyek igazán a szakszervezeti szövetség, az FNV elnökének, Agnes Jongeriusnak a törvényt támogató döntése után eszkalálódtak ismét, hiszen a szövetség egyes tagjszervezeteinek elnökei egyből bizalmi válságról kezdtek el beszélni Jongerius nyilatkozata után. Jongerius – aki a törvény egy korábbi változatának vitája során az akkori szociális minisztert, Piet Hein Donnert, illezve Wouter Bost szociáldemokrata miniszterelnök-helyettest komoly kritikával illette – nagyon sokat változtatott az eredeti álláspontán, s végül belement az új szabályozásba. Az FNV legnagyobb tagszervezetei azonban továbbra is sokáig ellenzték – legalábbis jelenlegi formájában – a törvényt. A legnagyobb ellenálló, az építési szektort képviselő szervezet azonban láthatóan megenyhül a kérdésben.

Kamp a konszenzus érdekében igyekezett mindent megtenni. Ennek következtében az alacsony keresetűek az utolsó három évben extra összeget tehetnének félre a nyugdíjukhoz, úgy, hogy egyfelől kevesebb járulékot kell majd fizetniük, másfelől a magas keresetűek járulékaiból fizetné ezt az állam, továbbá a kemény fizikai munkát végzők esetében a törvény kivéltelt tenne, s náluk a nyugdíjkorhatár nem emelkedne. Ezekkel együtt a miniszer jelezte azt is, hogy amennyiben az FNV nem támogatja a javaslatot, a polder-modellt félreteszik, és nélkülük mennek tovább.

Hogyan tovább?

A nyugdíjtörvény a rengeteg ellenállás, demonstráció és politikai nehézségek ellenére úgy tűnik, hogy átmegy az Alsó- és a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett a Felsőházon is. A törvény azonban nem csupán önmagában álló rendelkezés lesz, hanem mindez a további társadalombiztosítási szabályozások (Wajong, WW, ZW, WIA) átalakításának a startját is jelenti. Ha ezeket sikerül megoldani, akkor elemzők szerint Hollandiában ismét egy hosszabb ideig tartó nyugalmas időszak következik majd. Legalábbis nyugdíjügyileg.

Kocsev Bence

Felkapott hírek

Friss hírek

Jövő keddtől szabadon mozoghatnak a franciák

Edouard Philippe miniszterelnök párizsi sajtótájékoztatóján bejelentette, június 2-tól megszűnik az a korlátozás, amely alapján a franciák a lakóhelyüknek csak a 100 kilométeres körzetében mozoghatnak, miután a járvány nem kapott új erőre az általános karantén május 11-i feloldása óta.

Read More »

Az amerikai álom és a valóság

A héten Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után a földre tepert egy fegyvertelen fekete férfit, majd egyikük a nyakára térdelt. A 46 éves George Floyd csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt. Nem sokkal azt követően, hogy bevitték a rendőrőrsre, majd a kórházba, elhunyt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás