Keleti Partnerség csúcs magyar borokkal, Belarusz nélkül

A kétnapos csúcstalálkozó végén a résztvevők két közös nyilatkozatot fogadtak el, egyet az együttműködés eredményeiről és további céljairól, egyet pedig (ezt csupán az EU-tagállamok írták alá) a Belarusz Köztársaságban zajló antidemokratikus folyamatok és politikai elnyomás elítéléséről. A találkozó társházigazdája formálisan Orbán Viktor volt, erről azonban a lengyel elnökség hivatalos honlapján nem tettek említést. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az euróválság megoldása után még sok a tennivaló, hogy a globális versenybe ne maradjunk le.

Az EU szomszédságpolitikája keretében 2009-ben indult útjára a Keleti Partnerség, melynek célja a résztvevő hat szovjet utódállam (Azerbajdzsán, a Belarusz Köztársaság, Örményország, Grúzia, Moldova és Ukrajna) demokratizálódásának elősegítése, valamint gazdaságának liberalizálása, egyelőre az uniós tagság kilátása nélkül. A folyamat annak idején lengyel-svéd előterjesztés nyomán indult útjára, a Mediterráneum országaival kialakított Mediterrán Unióra adott válaszlépésként. Az azonban a jelenlegi találkozón is meglátszott, hogy a déli és nyugati tagállamok számára a keleti szomszédok továbbra sem bírnak kiemelt jelentőséggel: a francia államfő, valamint a brit és olasz kormányfő nem volt jelen, ezen országok csak alacsonyabb szinten képviseltették magukat.

Az első este magyar borokkal felszolgált vacsoráját a második nap tanácskozásai követték Varsóban, melynek végén José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Orbán Viktor tartott sajtótájékoztatót az eredményekről.

Ukrajnával szabadkereskedelmi megállapodás aláírását helyezték kilátásba, melyre a decemberi EU-Ukrajna csúcson kerülhet sor. Ehhez azonban feltételként szabták, hogy demokratikus úton, jogállami megoldással záruljon a Julija Timosenko volt miniszterelnök-asszony ellen indított bírósági eljárás, mely Európa-szerte komoly kérdéseket vetett fel az ukrán demokrácia állapotával kapcsolatban. Az Ukrajnával és Moldovával folytatott vízummentességről szóló tárgyalások elindítását is bejelentették, Grúzia kapcsán pedig könnyítéseket helyeztek kilátásba. Ezen kívül fontos témát jelentett az energiabiztonság, elvégre az együttműködés országainak politikai biztonsága nagyban hozzájárulhatna az EU gázimportjának diverzifikálásához. A találkozóval egyidőben Sopotban sor került az első Keleti Partnerség Üzleti Fórumra is, mely kezdeményezéssel az üzleti szféra szereplői közötti kapcsolatok serkentését szeretnék elérni a felek.

Mindezek mellett az EU állam-és kormányfői csalogató együttműködést ajánlottak a Belarusz Köztársaságnak is, mely számára felajánlották az Európai Beruházási Bank, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, valamint az IMF forrásaihoz való hozzáférést. Ennek feltétele azonban a kerekasztal-tárgyalások megkezdése, a politikai okokból bebörtönzött ellenzékiek szabadon engedése és a demokratikus reformok elindítása lenne. A jelenlegi belarusz helyzetet az EU oldalról megjelent vezetők közös nyilatkozatban ítélték el, az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek minősítve azt.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón felszólalásában az Európai Unió bővítésének szükségességéről beszélt. Arra emlékeztetett, hogy a 2004-es bővítéstől is sokan féltek, az végül mégis egyértelműen az EU előnyére vált. Mint fogalmazott, „a bővítés nem veszély és nem a probléma része, hanem lehetőség, és a megoldás része”.

A szép szavak és minden lengyel erőfeszítés ellenére azonban gyakorlati szempontból nem sok eredményt tudott felmutatni ezidáig a Keleti Partnerség. Ezt kérik számon az olyan hangok is, mint Borisz Taraszjuk ukrán ex-külügyminiszter, aki az együttműködést csupán papíron létezőnek nevezte.

Csicsai Máté

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás