Vágóhídon az alacsonyabb bérek és a nyugdíj is

Újabb sztrájkhullám söpört végig a görög fővároson a szerdán bejelentett legfrisebb megszorítócsomag nyomán. Az intézkedések ezúttal nem csupán a közalkalmazotti béreket, hanem a nyugdíjakat és az alacsony fizetésből élőket is sújtják. Az uniós vezetők világosan közölték, enélkül semmi esély arra, hogy Athén megkapja a mentőcsomag következő részletét. A 27 tagú blokk pénzügyminiszterei azonban más garanciát is adnak arra, hogy a jövőben egyik tagországban se szaladhasson el így a ló.

Nyolc görög bankot minősített le egyszerre két fokozattal a Moody’s pénteken, közölte a CNBC. A nemzetközi hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy ezeknek a bankoknak tovább gyengül a pénzügyi helyzete, mivel az emberek kivonják megtakarításaikat betétjeikből. A legújabb görög mentőcsomag fényében ez nem csoda, hiszen a korábban jelzettnél tízezerrel több közalkalmazottat helyeznek tartalékállományba, illetve lefaragják a nyugdíjakat és megadóztatják az alacsony béreket is.

Az athéni kormány szerdai hatórás egyeztetés után jelentette be, hogy további megszorításokat fogadott el annak érdekében, hogy az ország megkapja az EU-IMF hitelcsomag következő, nyolcmilliárd eurós részletét, melynek további feltételeiről jövő héten folytathatják ismét a tárgyalásokat. A legújabb intézkedések értelmében a korábban tervezett húszezer helyett harmincezer közalkalmazottat helyeznek tartalékállományba év végétől, ami nem jelent mást, mint, hogy egy évig új helyet keresnek nekik úgy, hogy ez alatt bérük csupán 50 százalékát kapják meg, adta hírül a BBC. Emellett az 1200 eurónál magasabb havi nyugdíjak e szint fölé eső részét 20 százalékos adóval sújtják, az 55 évesnél fiatalabb nyugdíjasoknál ez a határ pedig 1000 euró és az adó kulcsa 40 százalék lesz. Az adómentes jövedelem határát évi 8000 euróról 5000 euróra viszik le 2012-től.

A bejelentésre újabb sztrájkkal válaszolt a lakosság, a tömegközlekedésben dolgozók 24 órára felfüggesztették a munkát, a vonat, busz és taxi zárlatnak köszönhetően kilométeres forgalmi dugók és kaotikus állapot uralkodott a fővárosban. A légiforgalomban is fennakadás keletkezett, a helyzet több órán át drámai képet mutatott, számolt be a Reuters. A kormány véleménye szerint az intézkedésekkel azt üzenik a pénzpiacoknak, hogy Görögország képes vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, így az eurózóna tagja maradhat. Azonban ebben már nem csupán a pénzügyi piacok, de a 17 tagú valutacsoport tagjai sem bizonyosak.

Mára egyértelművé vált, hogy az elhúzódó gazdasági válság nem csupán a pénzügyi piacokon okoz egyre súlyosabb feszültséget, az Európai Unió tagállamai között fokozott ellentét érzékelhető. Az integráció összetartása bomlani látszik a tekintetben, milyen eszközzel lehetne orvosolni az eurózóna ragályos betegségét. A lengyel soros elnökség mindent megtesz a közös valuta stabilitásának helyreállításáért, és óvva int attól, hogy a válság egy kétsebességes Európa kialakulásához vezessen, mondta korábban Rostowski lengyel pénzügyminiszter.

A politikus nyilatkozata ellenére az elmúlt napokban egyre több elemző állt ki amellett, hogy az euró jövője hosszú távon csakis az euróövezet egységesítésével, valódi pénzügyi-gazdasági koordináció kialakításával védhető meg, ami többek között a tagállami szuverenitás csökkentésével, adóharmonizációval és közös eurókötvények felállításával járna együtt. Emellett foglalt állást Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, aki bár elismerte, hogy ezzel a lépéssel a valutaegységet alkotó 17 ország pénzügypolitikája erősen elkülönülne az Európai Unió többi tíz tagállamáétól, az uniót sújtó válság lehetséges alternatívájának ezt a megoldás nevezte. Ennek értelmében az eurózóna tagjai külön szerződés keretében fonnák szorosabbra együttműködésüket, melyből a valutacsoporton kívül eső tagországok egyértelműen kiszorulnának.

A német pénzügyminiszterhez hasonlóan nyilatkozott nemrég a német kancellár és a francia államfő is. Angela Merkel eddig elutasította a kétsebességes Európa gondolatát, de az elhúzódó euróválság hatására fontolóra vette az egységes EU koncepciójának feladását – fogalmazott a Der Spiegel.

A kétlépcsős vagy kétsebességes Európa gondolata azonban több aggályt is felvet egyszerre. Egyrészt azt, mennyire fűlne a foga a zárt körbe kerülő tagállamoknak gazdaságpolitikai függetlenségük további csorbításához, másrészt pedig mi lenne a 27 tagú blokk egyik húzó országának, az Egyesült Királyságnak a sorsa, aki minden bizonnyal nem adná (eddig sem adta fel – szerk.) pénzügyi szuverenitását, viszont ezzel kiszorulna a tárgyalóasztal mögül. További kérdést vet el, hogyan alakulna a nem eurót használó tagállamok sorsa: vajon a belső mag képes lenne-e olyan piaci intézkedések meghozatalára, melyek a globális uniós közösség érdekeivel nem ütköznének össze.

Az euróövezet magjának szorosabb integrációjára, vagyis a kétsebességes Európára vonatkozó ötlet már augusztusban formát kezdett ölteni, amikor a francia-német különtalálkozó után Merkel és Sarkozy a valutacsoport gyakoribb egyeztetéseire, valamint Herman Van Rompuy személyében külön vezető kinevezésére tett javaslatot. A kétklubos Európa gondolata mellett azonban az a hang is felerősödni látszik, miszerint Athénnak el kellene hagynia a közös valutát használó közösséget.

Bár egyre több német és francia képviselő is szimpatizál a gondolattal, Olli Renh uniós gazdasági biztos a görög sztrájkra reflektálva ismét kihangsúlyozta, Athén kiválása beláthatatlan következményekkel járna nem csupán saját lakosaira, de az uniós gazdaságra nézve is, írja a BBC. Amellett, hogy az uniós vezetők továbbra is nyomást gyakorolnak Athénra vállalt kötelezettségeinek végrehajtásáért, az elmúlt hétvégén olyan megállapodást hoztak, mely ismét visszaszolgáltathatja kezükbe az elszabadult gyeplőt.

Ezentúl fegyelem lesz

Az uniós pénzügyminiszterek elmúlt hétvégi találkozóján megegyezés született az európai gazdasági kormányzás megerősítését célzó úgynevezett hatos csomag törvénytervezetéről, melyről az Európai Parlament még szeptemberben szavazást tart, majd az unió gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin tanácsa formálisan is megszavazza a tervezetet október 4-i ülésén.

A hatos jogszabálytervezet életbe lépése esetén felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy valós szankciókkal sújtsa azokat a tagországokat, melyek nem tudják kordában tartani költségvetésüket. A tavaly szeptemberben megfogalmazott javaslatcsomagon a magyar elnökség is sokat dolgozott, azonban akkor ez ügyben nem sikerült dűlőre jutni. Az európai válság azóta tovább durvult, vélhetően ennek is köszönhető a mostani döntés. Az intézkedések lényege a stabilitási és növekedési paktum előírásainak szigorítása: többek között nagyobb hangsúlyt kap a 60 százalékos államadósság-kritérium, melynek átlépése szankciókat von majd maga után, és újdonságként jelentkezik, hogy figyelni és büntetni fogják a makrogazdasági egyensúlytalanságot is, ugyanis az eurózónában az elmúlt években jelentős gondot okozott, hogy bizonyos országokban nagyon erős hitelezési boom, illetve kereskedelmi egyensúlytalanság alakult ki.

Bár a hatos jogszabálycsomag várhatóan átmegy a szeptemberi és októberi szavazásokon, mivel a benne foglalt javaslatok jelentősen korlátozzák a nemzeti gazdaságpolitikák autonómiáját, nem garantált, hogy zökkenőmentesen jut át a tagállami voksokon is. Ahogy a múlt héten blokádba ütközött a nehézségekkel küzdő tagországok kimentésére létrehozott EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) mentőalap bővítése és az azt 2013-tól felváltó ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus) állandó támogatási alap ügye is. Előbbi elfogadását az osztrák parlament pénzügyi bizottsága, utóbbiét Berlin hátráltatja.

Matus Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A font már nem fél a Brexittől

A brit font 2019 folyamán rendkívül volatilis volt, nyár végéig csökkenő trendben mozgott és a rendezetlen Brexit miatti félelmek nyomán a dollárral szemben szeptember elejére elérte az 1,20-as szintet. Azóta viszont drasztikusan csökkent a megállapodás nélküli kilépés esélye, így a font is menetelésbe kezdett.

Read More »

16 hónapja tartanak a konstruktív megbeszélések Kína és az USA között

A várakozások szerint a kidolgozás alatt álló, az év végéig aláírandó első részmegállapodásban az Egyesült Államok vállalja, hogy december 15-én mégsem vezeti be a 156 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre - köztük mobiltelefonokra, laptopokra és játékokra - ígért 10 százalékos pótvámot. Trump véleménye azonban bármikor változhat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás