_

Katonai hatalom felé tereli az EU-t Lengyelország

A francia-német tandemmel összefogva próbálja erősebb katonai képességek irányába terelni az Európai Uniót Lengyeloszág – derült ki a budapesti lengyel nagykövet előadásából, ahol a Keleti Partnerség, a Visegrádi Négyek és a közelgő lengyel választások voltak napirenden.  A Pallas Páholy Kül- és Biztonságpolitikai Klubjában Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete, Roman Kowalski tartott előadást helyettese, Agata Zajega társaságában.

A szeptember 21-ei esemény hivatalosan arról szólt, hogy a soros lengyel EU Tanács-elnökség hogyan szeretné fejleszteni az unió közös biztonság- és védelempolitikáját (Common Security and Defense Policy, CSDP). Emellett azonban számos más elnökségi célkitűzés illetve a lengyel belpolitika is szóba került.

A főszerep mégis a CSDP fejlesztésének jutott, ami a lengyelek egyik fontos prioritása. Mint az a nagykövet összefoglalójából kitűnt, már az előző, magyar Tanács-elnökség előtt megkezdték az előkészítést. Ebben nehézséget okozott, hogy a 2009 decemberében életbe lépett lisszaboni szerződés alaposan megnyirbálta a soros elnök jogköreit ezen a téren. A külügyek (és az alá rendelt CSDP) az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, és „diplomáciai testülete”, az Európai Külügyi Szolgálat kezébe kerültek. A nem éppen túlzott aktivitásáról híres „európai külügyminisztert” Kowalski szerint ösztönözni igyekeztek a lehetőségek kihasználására.

Ehhez lelkes partnerre találtak az uniós ügyekben meghatározó francia-német tengelyben. A Berlin-Párizs-Varsó alkotta „weimari háromszög” nem csak a lengyel, de még az azt megelőző magyar Tanács-elnökséget se várta meg az alapok lerakásával, és már 2010 decemberétől levélben nógatta Ashtont a továbblépésre. Arra a felvetésre, hogy a francia-lengyel-német együttműködés a „Visegrádi Négyek”, így Magyarország leértékelődését jelentené Varsó számára, a nagykövet határozott nemmel felelt. Agata Zajega szerint egyszerűen csak más a célja a két körnek, a „háromszög” pedig a CSDP-nél volt használható – a legtöbb uniós politikánál viszont éppen a visegrádiakkal lehet együttműködni.

„Egy állam nem akadályozhatja a munkát”

A weimariak felszólítás a december végi Tanács-ülés következtetéseiben is megjelent, a támogatók köre pedig bővült Spanyolországgal és Olaszországgal. Hiába volt azonban az erős kezdés és a védelmi miniszterből külügyérré vált Radosław Sikorski lelkesedése, az Egyesült Királyság elbuktatta a legfontosabb célt, az önálló európai főhadiszállás tervét. A hagyományosan euroszkeptikus és atlantista ország vezetése hallani sem akar róla, hogy az EU önálló tervezési és irányítási képességekre tegyen szert katonai téren, főleg nem a NATO-ét esetlegesen veszélyeztetve. A lengyel nagykövet szerint azonban ők csak olyan válságokra készítenék fel az EU-t, ahol nem számolnak az észak-atlanti szervezettel, egy önálló uniós főhadiszállásra pedig szükség van.

A weimari program szerinte hosszútávú, ám nem muszáj egy helyben állniuk. „Egy állam nem akadályozhatja a munkát azokon a területeken, amelyeket illetően a tagállamok széleskörű kompromisszumra jutottak” – utalt Kowalski arra, hogy a britek nélkül is továbbléphetnek. Erre a lisszaboni szerződés teremtett lehetőséget: az „állandó strukturált együttműködéssel” tagállamok egy csoportja is szorosabban együttműködhet a CSDP terén. A nagykövet nem győzte hangsúlyozni, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha minden kötél szakad. Ugyanakkor idézte Radosław Sikorski lengyel külügyminisztert, aki szerint a gazdasági válság idején „különösen hasznos eszköz” lehet az állandó strukturált együttműködés, amelyre már az ötök egy szeptemberi levele is utalt.

Keletre tekintenek a lengyelek

A lengyel elnökség szeretné továbbá megerősíteni a papíron tagállami felajánlásokból már létező, de be még sohasem vetett uniós harccsoportok képességeit, fejleszteni a komplex katonai-polgári képességeket, és év végére konkrét eredményeket elérni a közös eszközbeszerzés és -használat terén (pooling and sharing). A CSDP-be bevonnák az uniós szomszédságpolitika tagjait is. Kowalski elmondása szerint főleg közös továbbképzési programokban és műveleti együttműködésben gondolkodnak. Itt Varsót különösen a Keleti Partnerség érdekli, és bár a nagykövet szerint egyforma ajánlatta fordulnának a Mediterrán Unió felé is, gyakorlatilag csak az előbbiről beszélt.

Kelet-Európa – a Balkán mellett – szerinte természetes terjeszkedési irány az Európai Unió számára. „Nem szabad elfelejteni azt, ahonnan mi kezdtünk” – mondta Kowalski, felidézve, hogy a 2004-ben felvett tagállamok is pár év alatt értek el rengeteget, amihez segítség kellett nekik. „Nem mondom, hogy nekünk ezt vissza kell fizetni, de kötelességünk jobban érteni a helyzetet” – indokolta, miért is nagy az „új” EU-tagok felelőssége. A lengyelek Törökország tagságát is támogatják, bár Ankara esélyeit Angela Merkel legutóbbi kijelentései egyre inkább gyengítik. 

Az új mellett szóba került Európa régi erős keleti szomszédja, Oroszország is. Kowalski szerint a Keleti Partnerségben „nagyon fontos, de nem kulcsfontosságú” Moszkva szerepe. A Lengyelországot kikerülő Északi Áramlattal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy az energiafüggőség lazításához bíznak az alattuk heverő palagáz kitermelésében, és megemlítette a 2013-ra elkészülő, cseppfolyós földgázt fogadó świnoujściei kikötőterminált, valamint a V4-es interkonnektorokat.

„Európa-fanatikusok lettünk”

A lengyel elnökséget szinte feleő parlamenti választásokat sem kerülte el a nagykövet. Eddig szerinte minden rendben halad, az elnökség és az EU ügye pedig nem osztja meg a társadalmat. „Európa-fanatikusok lettünk. Mi is próbálunk rájönni, hogyan” – utalt rá, hogy Lengyelország az egyik legeuroszkeptikusabb országból az unió egyik leglelkesebb híve lett. A nagykövet végül a válasszal sem maradt adós: „sikerült kihasználni az európai lehetőségeket”.

Márton Balázs

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás