Zárva maradhatnak a schengeni kapuk

A schengeni övezet több szempontból is a figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban: a tavaszi migrációs problémák miatti határ-visszaállítások, a bejelentett holland blokk Románia és Bulgária ellen, valamint az Európai Bizottság a schengeni térségben újfajta mechanizmust teremtő reformjavaslata egyaránt fókuszba állította a határmentes övezetet. Az előirányzott holland vétó leginkább politikai jellegű problémákra hivatkozva jelentősen visszavetheti Schengen bővítését, a Bizottság reformjavaslatának pedig a tagállamok heves ellenállásának kereszttüzében kell majd utat törnie.


Románia és Bulgária számára a korábbi tervek szerint már 2011 márciusában megnyílt volna a schengeni övezet kapuja, ám akkor ezt a korrupcióra, szervezett bűnözés elterjedtségére és a nem kívánatos migráció előirányzott mértékére való tekintettel többek között Franciaország és Németország megakadályozta. A kérdés már akkor is jelentősen átpolitizálódott, hisz mindkét balkáni állam teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai kritériumokat. A vízi és légi határok megnyitását 2011 őszére tették át, a szárazföldi határok pedig  a tervek szerint októberben szűntek volna meg.

A holland kormány szeptember 15-én este jelentette be, hogy ellenzi mind Bulgária, mind Románia schengeni tagságát: vétózni fog a kérdésben a belügyminiszterek szeptember 22-re tervezett ülésén. Hága sem a részleges, sem a teljes csatlakozást nem fogja támogatni, ami a kérdés elhalasztását eredményezheti, holott a két 2007-ben unióssá vált állam a felvétel dátumának megállapítását remélte a tanácsüléstől. Gerd Leers holland bevándorlási és menekültügyi miniszter elmondta, hogy az Európai Bizottság nyáron kiadott jelentése alapján a korrupció és a szervezett bűnözés egyik államban sem javult. Az ANP holland hírügynökség szerint Finnország is támogatja a holland álláspontot. 

Nem Hollandia az egyedüli ország, amely rossz szemmel nézi Románia és Bulgária útját Schengen felé: Franciaország és Németország mellett Finnország, Svédország és Dánia is kifejtette ellenérzéseit az elmúlt hónapokban a kérdés kapcsán, bár vétót egyikük sem irányzott elő. A németek például csak a teljes nyitást vetették el – szabadon hagyva ezzel az utat a légi és vízi határok megnyitása előtt.

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc fontos ugyan, de nem előfeltétele a határmentes övezethez való csatlakozásnak, a holland vétó tehát a kérdés jelentős átpolitizáltságáról tanúskodik. Románia csalódottságát fejezte ki a blokk kapcsán, a bolgár kormány szerint pedig az események a holland belpolitikára vezethetők vissza.

A Holland belpolitika nehéz időket él mostanság – a gazdaság az euró válságnak köszönhetően visszaesett. “Ez az év a nagy horderejű kiadások csökkentéséről fog szólni, amit valamennyire mindenki a saját bőrén is érezhet majd” – nyilatkozta a héten a holland királynő. Hollandia nyitott gazdasága tette az országot sérülékennyé a görög válság kapcsán – a holland politikai vezetés nehéz helyzetben van például az oktatás költségvetésének megnyirbálása és további szigorítások miatt is.

A holland kormányzati és ellenzéki képviselők szerdán kezdték meg két napos vitájukat a

2012. évi költségvetésről. Az ellenzéki baloldali politikusok már a “késeiket élezik”, mivel szerintük a vezetés egyszerűen képtelen megfelelő lépésekkel elkerülni a fenyegető gazdasági recessziót. “A kabinet alkalmatlan az euró-válság gyors megoldására”, nyilatkozta Job Cohen, a legnagyobb holland ellenzéki párt vezetője.

A Románia és Bulgária ellen irányuló vétót tehát felfoghatjuk a holland állampolgárok felé irányuló politikai húzásként is, hisz a Görögország okozta euró-válság időszakában kockázatos lépéskét hathat két olyan állam schengeni övezetbe engedése, akiknél a korrupció és a szervezett bűnözés releváns probléma.

Feltehetően az előirányzott holland vétóra adott válaszként, a bejelentést követő napon Románia kormányzata blokkolta a Hollandiából érkező virágimportot. A román vámhatóságok arra hivatkoztak, hogy a visszatartott virágok, magok és hagymák “baktériumos fertőzést” tartalmazhatnak. A tilalom még “néhány napig” érvényben lesz, a laboratóriumi eredmények függvényében. Az Adevărul román napilap szerint a virágok leginkább “Schengen baktériummal” szennyezettek: a lap szerint az akció kétségkívül román lépés ellencsapásként értelmezhető.

A holland bejelentés után nem sokkal az Európai Bizottság bejelentette a schengeni övezet megerősítését célzó reformjavaslatát. Brüsszel olyan mechanizmust kíván megteremteni, amely a belső határokon történő ellenőrzés visszaállításának lehetőségét kiveszi a tagállamok kezéből és központilag, esetleges végső megoldásként alkalmazza. A határ-visszaállítás olyan esetekben történne, ha az adott állam képtelen megvédeni az övezetet a külső határain, vagy ha a külső migrációs nyomás enyhítése a cél. A reform lényege abban rejlik, hogy Európai szintre hozza a döntés jogát: eddig a tagállamoknak kezében volt a belső határok rendkívüli helyzetben történő visszaállításának lehetősége. Az általános szabály az lenne, hogy a belső határellenőrzést egy hónapos időtartamra lehetne bevezetni, amely maximum hát hónapos időszakra hosszabbítható meg. Vészszükség esetén a tagállamok önállóan is bevezethetnek ellenőrzést belső határaikon, de ez a rendelkezés nem tarthat tovább 5 napnál. Franciaország, Németország és Spanyolország belügyminiszterei egy közös nyilatkozatban fejezték ki azon álláspontjukat, miszerint az ideiglenes határellenőrzések visszaállításának joga tagállami hatáskörben kell hogy maradjon.

“Kiállok a reformjavaslatokért, és kész vagyok részletes magyarázatot adni a tagállamoknak a szükségességéről”, reagálta Cecilia Malmström uniós belügyi biztos a nyilatkozatra.

Ilyen borús körülmények között nyílik meg tehát szeptember 22-én a belügyminiszterek ülése, a soros lengyel elnökség szervezésében. Elnökségi diplomaták szerint Románia és Bulgária felvétele mellett valószínűleg politikai érvekkel harcolnak majd – bevetve a monitoring mechanizmus felállítását. A lengyel belügyminiszter tanácsa feltehetően az lesz, hogy a Románia és Bulgária légi határait az október 31-i dátummal integrálják a határellenőrzés nélküli övezetbe, a szárazföldi határok megnyitásáról pedig a 2012-es átfogó monitoring-mechanizmus jelentés nyilvánosságra hozatala után döntsenek a tagállamok.

Balajthy Henrietta

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás