_

Nem eshet el Görögország

A pénzpiaci szereplők gyakorlatilag már előre borítékolták, hogy Görögország rövid időn belül fizetésképtelenné válik, aminek valóban nem kicsi az esélye, amennyiben Athén nem kapná meg a mentőcsomag következő részletét. Az égei állam szénája igen rosszul áll, mivel egyre több tagállam, köztük több német politikus is amellett szállt partra a napokban, hogy ideje lenne elengedni Görögország kezét. A hír nem tett jót a piacoknak, az iránymutató részvényindexek azonnal lejtőnek is indultak.

A Moody’s egy fokozattal Aa2-re rontotta a francia Crédit Agricole bankcsoport adósminőségi osztályzatát, és szintén egy fokozattal Aa3-ra a Societe Generale adósbesorolását. A francia nagybankok leértékelése azonban egyáltalán nem tekinthető váratlan hírnek, miután az érintett pénzintézetek görög államadósságnak való kitettsége jelentős és már június 15-e óta figyelőlistára tette őket a hitelminősítő. A folyamaton csak erősített, hogy hétfőn a francia bankpapírok is lejtőnek indultak, mivel a BNP Paribas részvényei 12, a Societe Generale 10,8 százalékot zuhantak.

Jelentős veszteséggel zártak hétfőn a vezető nyugat-európai részvényindexek is vélhetően amiatt a piacon terjengő pletyka miatt, miszerint majdnem 100 százalékos annak a sansza, hogy Athén teljesen fizetésképtelenné váljon. A hétfői nap folyamán a francia CAC 40 közel öt, a német DAX közel 4 százalékot esett, de nem ez volt az egyetlen rossz hír a piacok számára, ugyanis a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árfolyama, vagyis a CDS a hétfői londoni tőzsdén példátlan magasságba emelkedett. A fejlett gazdaságok közül még soha egyetlen ország törlesztéskockázati díjszabása sem került a most elért 4700-as bázispont közelébe. Németország nem fogja engedni Görögország fizetésképtelenné válását, mivel az fertőzésként támadna rá az eurózóna többi tagországára is – reflektált az eseményekre Angela Merkel német kancellár a berlini Inforadiónak adott interjújában, amelynek írásos összefoglalóját közölte a Bloomberg.

A piacokon bekövetkezett esés nem volt teljesen váratlan, miután nyilvánossá váltak azok az adatok, miszerint az immár három éve lejtőn haladó égei gazdaság az előzetes számítások szerint az idén több mint öt százalékkal fog zsugorodni, másfél százalékkal többel, ahogy a kormány korábban várta. Az is tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az EU-IMF-ECB trojka a múlt héten felfüggesztette tárgyalásait a görög kormánnyal amiatt, hogy az nem teljesítette az első segélycsomag nyomán kiszabott vállalásait, és emiatt késhet az új hitelrészlet kiutalása.

Vélhetően Athén felismerte az elmúlt hét piaci történéseiből, hogy további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy ezentúl is megkapja a nemzetközi közösség támogatását, ugyanis Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter a Katimeri című lap vasárnapi számában bejelentette, az athéni kormány új intézkedéseket tervez, hogy tartani tudja idei költségvetési hiánycélját.

Az új megszorító intézkedések alapján a görög kormány két évre új adót vet ki az ingatlanokra, valamint minden választott tisztviselőtől megvon egy havi bérösszeget, adta hírül az EUobserver. A csomagról további részlet eddig nem szivárgott ki, csupán annyi, hogy az intézkedések összértéke kétmilliárd euró lesz, melynek beszedésével tartható lesz az idei államháztartási hiánycél.

Az Európai Bizottság üdvözölte a görög kormány kötelezettségvállalását és közölte, az EU-IMF- ECB trojka illetékesei a napokban visszatérnek Athénbe, hogy folytassák a költségvetési konszolidációhoz szükséges intézkedések vizsgálatát. Amennyiben Athén végrehajtja ezeket az intézkedéseket és elvégzi a szükséges strukturális reformokat, teljesítheti a költségvetési célokat, ez esetben a trojka szeptember végéig végezhet a felülvizsgálattal – mondta Olli Rehn uniós gazdasági biztos.

Bár Angela Merkel német kancellár a napokban többször is megerősítette, hogy szóba sem kerülhet a görög csőd, valamint az ország euróövezetből való kiutasítása sem, a német kormánykoalícióban továbbra is napi vita tárgyát képezi az athéni adósságválság kezelése. Bár a német alkotmánybíróság múlt heti ülésén arról döntött, hogy Németország hozzájárulása a tavalyi (első) görög mentőcsomaghoz, illetve az európai stabilitási eszközhöz (EFSF) nem volt alkotmányellenes és nem sértette az európai uniós jogszabályokat, politikai körökben továbbra is viszályt okoz a további mentőakciókat érintő kérdés.

Görögország eddig öt részletet kapott meg az első segélycsomagból összesen 65 milliárd euró értékben. A hatodik részlet átutalásával a folyósított összeg 80 milliárd euróra emelkedne, és még 30 milliárd maradna függőben, amiből 20 milliárd esik az Európai Unióra. Ez a fennmaradó 20 milliárd azonban már átkerül az euróövezeti tagországok által még ratifikálandó második segélycsomagba, a módosított EFSF segélyalap keretében. Azonban Athén addig bizonyosan nem kapja meg az első segélycsomag következő részletét, amíg nem teljesíti az ehhez szükséges konszolidációs feltételeket, amennyiben viszont ez nem történik meg, nem csupán a jeleneg is sztrájkoktól forrongó Athén, de több déli tagállam is bedőlhet.

Matus Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás