Keményebben őrzik mostantól a határokat

Elfogadta az Európai Parlament az EU határőrizeti ügynökségének megerősítéséről szóló jogszabály-módosítást, amelyről még júniusban született meg informálisan a megállapodás az EP és a Tanács között. Az új rendszerben a Frontexnek már nemcsak koordinációs, hanem tényleges határvédelmi feladatai is lesznek, az EP szorgalmazására azonban több emberi jogi garancia is beépült a szabályok közé.

Három nappal a magyar elnökséget lezáró júniusi állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt állapodott meg egymással a Tanács és az Európai Parlament a Frontex-rendeletről, amely az EU határőrizeti ügynökségének megerősítését célozta. A június 23-i kompromisszumot keddi ülésén fogadta el hivatalosan az Európai Parlament Strasbourgban, ami után még szükség lesz a Tanács végső, formális jóváhagyására is.

Az Európai Tanács március végi ülésén kérte, hogy az EU határőrizeti ügynökségének megerősítéséről februárban kidolgozott javaslatot nyárig fogadják el az uniós intézmények. Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) márciusban közel 300 módosító indítványt fogadott el a bizottsági javaslathoz, ezzel megadva a felhatalmazást az EP tárgyalódelegációjának, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendelettervezetről.

„A mintegy 300 vitás kérdést június elejére sikerült háromra leszorítani” – tájékoztatta a BruxInfót egy magas rangú tanácsi forrás. Ezek a következők voltak: a megerősített határőrizeti misszió neve; a tagállamok kötelezettsége arra, hogy ha korábban vállalták, akkor járuljanak is hozzá egy akcióhoz; külső emberi jogi szakértő bevonása egy-egy visszatoloncoláskor.

A vitás pontokról szóló tárgyalások nehézkesen haladtak, a teljesítménykényszerben lévő magyar elnökség viszont mindent igyekezett megtenni annak érdekében, hogy még június végéig megszülessen a megállapodás. Így is lett.

A Frontex-rendelet módosításának fő célja az volt, hogy az uniós ügynökség hatáskörének megerősítésével az eddigi jobbára koordináció helyett a külső határok tényleges védelmében is kapjon szerepet a Frontex, és azonnali, érdemi segítséget tudjon nyújtani egy tagállamnak, ha nehézségei vannak.

A belügyi EU-biztos a strasbourgi EP-szavazást megelőző vitán hangsúlyozta, a külső határok védelméért továbbra is a tagállami hatóságok lesznek felelősek, de ott lesz mögöttük a Frontex is.

A módosított jogszabály lehetővé teszi a Frontex számára, hogy felszerelést, eszközöket vásároljon, és rendelkezzen saját határőr-állománnyal. Lehetőség lesz a vásárlásra, bérlésre, akár társfinanszírozásban is.

Létrejön egy olyan mechanizmus is, amely támogatást nyújtana a tagállami határőrizeti szerveknek, de adott esetben egy tagország határőrsége is bevethető lenne a Frontex-misszióiban. Ehhez külön kétoldalú szerződésre lenne szükség az ügynökség és a tagállam között, és csak akkor lehetne alkalmazni, ha nem kerül veszélybe a nemzeti határőrizet.

Európai Határőr Csapatok (European Border Guard Teams) – ez lenne a neve azoknak a csoportoknak, amelyeket a Frontex-akciókban bevet az EU, legyen éppen szó közös akcióról, vagy gyors határőrizeti beavatkozásról. Ugyancsak felhatalmazást kap az ügynökség arra, hogy szigorú feltételek teljesülése mellett személyes adatokat kezeljen, és továbbítson.

A jogszabálymódosításról készített európai parlamenti jelentés készítője a vitában elmondta, az EP négy területen járult hozzá a Frontex megerősítéséhez:

1. a Frontex láthatósága – ez jelenti a tényleges kapacitások növelését, és a hatáskör kibővítését

2. a Frontex hatékonyságának növelése – itt a vezérelv a kötelező szolidaritás. „Ha egy tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy felajánlja segítségét a Frontexnek, és rajta keresztül egy másik tagországnak, akkor mostantól jogszabály kötelezi majd őt arra, hogy ezt tényleg megtegye” – mondta Simon Busuttil. A máltai néppárti képviselő korábban kifejtette, sokak számára hihetetlen, de egyes tagországok szavahihetőségének hiánya komoly gondokat okozott a múltban.

3. az EP felügyelete erősebb lesz annál, mint amit a Bizottság javasolt

4. az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban minden eddiginél komolyabb garanciák épültek be a jogszabályba.

Utóbbival összefüggésben Simon Busuttil elmondta, az EU hamarosan kinevez egy emberi jogi biztos a Frontexen belül, akinek az lesz a feladata, hogy betartassa az emberi jogokat a Frontex határvédelmi akciói során, különösképpen az illegális határsértők visszatoloncolásakor.

Ez volt az egyik legérzékenyebb terület a jogszabály vitájában is. Még az informális megállapodás létrejötte után, a keddi strasbourgi vitán is megfogalmazták egyes frakciók a kételyeiket.

A zöld képviselőcsoport például azért tartózkodott a jelentés szavazásán, mert szerintük az eljárás függetlensége, semlegessége még nem garantált, pedig, mint több képviselőjük is felvetette, emberi jogsértések kapcsán ez fontos. Ugyancsak ellenezte a javaslatot az Egyesült Baloldal frakciója is.

A képviselőik szerint „a Frontex az új jogszabállyal báránybőrbe bújik, de ugyanúgy farkas marad”, utalva arra, hogy hiába van az ügynökség kipárnázva jogi garanciákkal, ettől még ugyanúgy embertelen akciókat hajthat végre.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás