Különleges esetben visszaállítanák a határellenőrzést Európában

Csak kivételes események bekövetkezte után, szigorú feltételek teljesülése esetén, közösségi döntést követően és utolsó lehetőségként állíthatnák vissza a Schengen-övezet tagországai az ellenőrzést a belső határaikon. A BruxInfo értesülései szerint ezt javasolja majd az Európai Bizottság pénteken a tagállamoknak, pontosan szabályozva azokat az eseteket, amelyek a testület szerint ebbe a kategóriába tartoznak.

Jelentősen nehezebb lenne a jövőben a schengeni tagállamok számára a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítása. A BruxInfo birtokába került jogszabály-tervezet, amelyet pénteken fogadhat el az Európai Bizottság, arra tesz javaslatot, hogy az eddigi pontatlan, és enyhe szabályozás helyett csak szigorú feltételek teljesítése esetén születhessen döntés a határellenőrzés visszaállításáról: a döntést pedig ne a tagállam, hanem az EU hozza meg.

A Bizottság pénteken vélhetőleg csak kiegészíti a tavaly októberben már beterjesztett javaslatcsomagját, amely már tartalmazott több elemet a Schengen-övezet reformjára. A módosítás azért szükséges, mert azóta több olyan esemény is történt (észak-afrikai menekültáradat, olasz-francia határvita, norvég merénylet), amely rávilágított a schengeni szabályozás pontatlanságára.

A testület főként azt szabályozási hiátust akarja betömködni, amelyek a belső határellenőrzés átmeneti visszaállítására vonatkoznak. Ezekről az elmúlt hónapokban kiderült, hogy egymásnak ellentmondóan is lehet őket értelmezni, ez komoly diplomáciai feszültséget gerjesztett például Róma és Párizs között, és jelentős migrációs bizonytalanságot okozott.

A BruxInfo birtokába került jogszabálytervezetben a Bizottság azt javasolja, hogy a jogalap maradjon az eddigi: egy schengeni tagállam csak rendkívüli körülmények között állíthatja vissza az ellenőrzést a belső határain. Ilyen körülménynek számít továbbra is az olyan esemény, amely veszélyt jelent a lakosságra; amely kiemelt biztonsági intézkedéseket igényel; vagy amely aránytalanul nagy migrációs nyomást okoz.

A változás az ilyenkor szükséges procedúrára vonatkozik. A javaslat szerint egy schengeni tagállam csak akkor alkalmazhatná ezt az eszközt, ha előtte már minden létező intézkedést megtett a probléma elhárítására. Ha ezt bizonyította, értesítenie kell az Európai Bizottságot a szándékáról, amely „a tagállamok bevonásával, de saját maga döntene arról, hogy egy tagország visszaállíthatja a határellenőrzést, vagy nem”.

A javaslat lényege tehát, hogy a Bizottság elképzelései szerint a jövőben nem a tagállam, hanem az Európai Bizottság dönthetne a határellenőrzés visszaállításáról. A döntés során a testületnek meg kell határoznia, hogy milyen időtartamra, milyen földrajzi kiterjedéssel engedélyezi ezt. A testület 30 napos periódusokra meghosszabbíthatja az „engedélyt”, maximum félévig.

A hathónapos felső korlát nem vonatkozna azokra az esetekre, amikor egy tagállam azért állítja vissza a belső határellenőrzést, mert egy másikról bebizonyosodik, hogy már nem felel meg a schengeni tagság feltételeinek, mivel folyamatosan nem tudta kellő hatékonysággal védeni a külső határszakaszát.

Mi számít kivételes eseménynek? A felsorolt jellemzők relatívak, ezért a Bizottság a tervezetben konkrét és részletes jellemzést ad azokról az eseményekről, amelyek szerinte ebbe a kategóriába tartoznak:

– előrelátható események nagyjából kiszámítható rövidtávú következményekkel – /sportesemények, tüntetések, kiemelt politikai rendezvények/. Ez esetben a tagállamnak hat hónappal az esemény előtt tájékoztatnia kell a Bizottságot, amely minél előbb dönt.

– előre nem látható, sürgős események – /terrortámadás/. Ez esetben a tagállam azonnal visszaállíthatja az ellenőrzést a belső határain maximum 5 napig. Ha ezen túlmenően is fenn szeretné tartani a korlátozást, értesítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat, amelyek

– külső határvédelmi problémák – ez esetben a Bizottságnak értékelnie kell az ország határvédelmi intézkedéseit, amelynek akciótervet kell kidolgoznia a schengeni feltételek újbóli teljesítésére. Ha a javasolt intézkedések csődöt mondanak, a Bizottság dönthet a belső határellenőrzés visszaállításáról.

– jelentős külső migrációs nyomás – a tagállamnak ez esetben is bejelentési kötelezettsége lenne, és a rendkívüli esetekben maximum öt napig visszaállíthatná indokolás nélkül az ellenőrzést. Azon túl viszont a Bizottságnak kötelessége lenne a tagállamokkal is megvitatni, hogy valóban utolsó lehetőségként nyúlt-e a tagország az útlevél-ellenőrzés visszaállításához.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás