A brit hírszerzés segítette Kadhafit?

A brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években segített a Kadhafi-rezsimnek líbiai ellenzékiek elfogásában – egyebek mellett ez derül ki az egyik vezető vasárnapi brit lap által Tripoliban talált titkos dokumentumokból.

A liberális Independent on Sunday újságírói Musza Kuszának, a líbiai hírszerzés egykori vezetőjének irodáiban bukkantak az iratokra. A lap vasárnapi ismertetése szerint az egyik dokumentumból például kiderül, hogy az MI6 információi alapján fogtak el és szállítottak Líbiába az amerikaiak egy Abdel-Hakim Belhadzs nevű vezető líbiai ellenzékit, aki ma a Tripoliban tevékenykedő felkelő erők katonai parancsnoka.

A riport szerint a Kadhafi-rezsim hatóságai Belhadzsot kínvallatásnak vetették alá.

Az MI6 meg nem nevezett operatív tisztje a Musza Kuszának írt – az Independent on Sunday által most megtalált és ismertetett – levélben külön emlékeztette a líbiai hírszerzés akkori első emberét arra, hogy a brit felderítés szolgáltatta az információt Belhadzs elfogásához. “Ez a legkevesebb, amit megtehettünk önnek és Líbiának, demonstrálandó azt a figyelemreméltó kapcsolatot, amelyet az évek során kiépítettünk” – áll az MI6 tisztjének vasárnap idézett levelében.

A nyugati kormányok az évekig Musza Kusza által vezetett líbiai külső hírszerzést teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért.

Az amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel a skóciai Lockerbie kisváros felett felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas és a roncsok által jelentős részben letarolt városka 11 lakója.

London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a bomba elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt. Egyiküket, Abdel-Bászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely – a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt – Hollandiában ült össze.

A rákbetegségben szenvedő Megrahit a skót kormány két éve méltányossági megfontolásokból szabadon engedte; a döntés komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett. A volt líbiai ügynök elengedését annak idején nyíltan bírálta az amerikai kormány is.

Musza Kusza a líbiai ügynök szabadon engedését célzó tárgyalások egyik irányítója volt, és kulcsszerepet játszott Líbia és a Nyugat viszonyának rendezésében a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek után. Brit sajtóértesülések szerint Musza Kusza – aki az idei év elejéig a Kadhafi-rezsim külügyminisztere volt, és a NATO-hadműveletek kezdete után Nagy-Britanniába dezertált – információval látta el a nyugati kormányokat az al-Kaida terrorhálózatról és más iszlám terrorista csoportokról.

Ezt az értesülést látszik alátámasztani az Independent on Sunday által Tripoliban talált dokumentumok egyike is. E feljegyzés szerint Musza Kusza – akkor még a líbiai külső hírszerzés vezetőjeként – 2003 decemberében, egy előkelő londoni klubban titkos megbeszéléseket tartott az akkori munkáspárti brit kormány vezető tisztviselőivel. A londoni találkozón jelen volt az MI6 három magas rangú tisztje, valamint a CIA két illetékes igazgatója is.

Az Independent on Sunday szerint Musza Kusza részvétele a londoni megbeszélésen “rendkívüli” jelentőségű, ugyanis a líbiai kormánytisztviselő – aki korábban Líbia londoni nagykövete is volt – akkoriban hivatalosan ki volt tiltva Nagy-Britanniából líbiai ellenzékiek elleni merényletek szervezésének gyanúja miatt.

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Erdogan célba vette a közösségi médiát

Törökország elnöke már elcsendesítette a független médiát, a kormánykritikus újságírókat etávolította vagy éppen börtönbe záratta, az ország vezető  hírcsatornáit és újságait  - akárcsak a jegybankot és a pénzügyminisztériumot - pedig már baráti kezek irányítják. Most a közösségi oldalak megregulázása következik. 

Read More »

Nagyon lassan tér vissza a repülési kedv

A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a budapesti repülőtéren az év eddigi részében 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Hasonló adatot közölt a Fraport repülőtér-üzemeltető csoport is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás