Medvegyev labdába rúghat jövő tavasszal?

Egyértelmű, hogy az orosz elnöki székért folyó meccsen csak egy győzhet. Egy, aki tényleg mindent vihet, bár ez nem érdeke a formációnak: az egyensúlyi helyzetet fenn kell tartania a jövőbeli győztes és a vesztes érdekcsoportok között. A Putyin-Medvegyev tandem eddigi kiváló együttműködése és az indulás körüli titkos fátyol hamarosan szertefoszlik. A kérdés az, hogy Medvegyev elnök megkockáztatja-e egyáltalán az indulást vagy új vizekre evez. A legújabb felmérés azt sugallhatja neki, hogy jobb, ha az utóbbit teszi.

Ugyan több bizonyosság nem lett az indulással kapcsolatban május óta, de annyi biztos, hogy Medvegyev és Putyin népszerűsége is tovább csökken az orosz lakosok körében. A Levada központ legfrissebb felmérése az iránt érdeklődött, hogy ha a jelenlegi államfő indulna a tavaszi elnökválasztáson, vajon volna-e esélye. A feltett kérdés nyílt és egyenes: ha a 2012-es elnökválasztáson indul Medvegyev, akkor Ön rá szavaz vagy elvből a másik jelöltre? Az eredmény alapján az 1600 fő 28 százaléka Dmitrij Anatoljevics mellett tenné le a voksát, míg 30 százalékuk egyértelműen a másik jelöltet választaná. A válaszadók további 30 százaléka a körülményektől teszi függővé választását.

Hasonló felmérés készült már 2008-ban és idén is, akkor azonban egészen másként festett a kép: Medvegyevnek akkor is, csakúgy mint 2011-ben, ugyanennyi támogatója akadt, míg az elvből másra szavazók 14 illetve 18 százalékot tettek ki. Mind Putyin, mind Medvegyev támogatottsági indexe ezzel az eddig mért minimumon horgonyzott le. A Gazeta.ru-nak nyilatkozó politológus szerint Putyin népszerűségének csökkenése maga után vonja Medvegyevét is. A februári VCIOM központ felmérése hetekre bontva is látványosan mutatja Putyin népszerűségének romlását: 65 százalékról három hét alatt 59 százalékra csúszott le.Ha a két kulcsfigurát nézzük, akkor Putyin igencsak bebetonozta magát és továbbra sem ellenfél számára senki: az adatok szerint biztosan rá szavazna az oroszok 39 százaléka, míg ellene 21 százalék tenné le a garast. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy 2008-ban még több támogatója (58 százalék) és kevesebb ellenzője (10 százalék) volt a jelenlegi miniszterelnöknek.

Ami Medvegyevet illeti, munkájának támogatottsága az eddigi legalacsonyabb szintet érte el 2008 óta. 3 százalékos csökkenéssel 63 százalékon áll, míg tavaly 75 százlék körül mozgott rajongóinak tábora. Putyin is elgondolkozhat, hiszen az ő munkáját jelenleg 68-69 százalék támogatja a tavalyi 79-hez képest. Hasonló számadatokat mutat az „Obsesztvennoje mnyenyije” és a VCIOM felmérése is, ahol a Medvegyevbe vetett bizalom 42 százalékot mutat, míg Putyiné 49-52 százalék között szóródnak.  A Levada központ felmérései szerint a megkérdezettek 44 százaléka véli úgy, hogy az ország nem a jó úton halad (ennek ellentétét 36 százalék véli), itt inkább az a figyelemre méltó, hogy a támogatók a tavalyi évben még 10-15 százalékkal többen voltak.

Az oroszok is kezdtek rájönni, hogy a válság előtti szintre nem olyan könnyű visszakapaszkodni és hosszabbra nyúlik a visszarendeződési időszak, mint ahogy azt az ország vezetői ígérték. A lakosság nem elégedett sem a gazdasági, sem a politika helyzettel, de ezért mégsem kizárólag a tandem kormányánál ülőket vádolja. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mégis ki felelős a problémákért és az életszínvonal drágulásáért, 40 százalék Medvegyevre mutogatna az ujjával. A legtöbben a kormányt és a minisztereket hibáztatják, míg az életszínvonal javulásáért és a gazdasági sikerekerek értékelésénél legtöbbször Putyin neve szerepel (Medvegyev ugyanitt 10 százalékkal kevesebbet kap).

Már évek óta sokszor elhangzik a putyinizmus kifejezés. Főszereplőjéről, Vlagyimir Vlagyimirovicsról pedig a legfelsőbb körökben már régóta sustorogják, hogy vissza akar térni ahhoz, ami az övé: a hatalomhoz. Az orosz honpolgárok egy része (28 százalék) azért eddig sem gondolta, hogy Medvegyev elnöknél lenne a kormányrúd. Hiába nő a jelenlegi államfő befolyásának megítélése, valahogy mindig csak másodhegedűs marad Putyin árnyékában. A Gazeta.ru-nak nyilatkozó Alekszej Grazsdankin – a Levada Központ igazgatóhelyettese – szerint a májusi felmérés után egyszerű szillogizmus fogalmazódik meg a választók gondolkodásáról:

„A hatalom az elnök kezében kell összpontosuljon. A hatalom jelenleg Putyin kezében összpontosul. Putyin kell, hogy legyen az elnök.”

„A szavazók értékelése alapján olybá tűnik, hogy Medvegyev felelős a dolgok rosszra fordulásáért, míg Putyin nem felelős a múltbéli dolgok jelenlegi állásáért, csak a jóért , így már-már szimbolikus, megfoghatatlan alakot ölt személye” – vonja le a konzekvenciát Grazsdankin. A Vedomosztyinak nyilatkozó politológus is summázza a helyzetet: megcsappant a jövőre vonatkozó bizonyosság érzete, a hatalomban megnőtt a szétszórtság és így nem tud egy vezető egyéniséget a posztra ajánlani, amit a népszerűség csökkenése is mutat, igaz, Medvegyevnél látványosabban.

Mihail Gyeljagin – a moszkvai Globalizációs problámák kutatóközpontjának igazgatója – szerint a „Putyinizmus – a jelcinizmus folytatása. Putyin Jelcin, csak sok olaja van, aminek magas az ára.” Az olajárak megugrása nem elhanygolandó lendületet adott, de a rendszer lényegét a szakértő mégis másban látja: a legfelsőbb csinovnyikok őszinte meggyződésében, hogy az állam egyáltalán nem azért létezik, hogy kielégítse a köz szükségleteit, hanem azért, hogy az ő személyes gazdagodásukat szolgálja. Ez igaz volt csakúgy a zavaros ’90-es évekre (és akkor jócskán), mint az új évezredben Putyin és az oligarchák játszmáira is. Az orosz sajátosságú irányított demokráciának pedig egyik jellegzetessége, hogy a dolgok már a jelölésnél eldőlnek és így sokkal nagyobb hangsúlyt nyer az elnöki hatalom átörökítése és a politikai elit (ha úgy tetszik klánok) érdekérvényesítésének kordában tartása. Pontosan ezért a tandemnek az az érdeke, hogy zökkenőmentessé tegye az átörökítés folyamatát és a választások körüli nagy játszmá(k)ban megakadályozza a hatalmi elitet abban, hogy saját favoritok után nézzen. Az elnök személye körüli jótékony hallgatás így sokkal inkább nem a választóknak vagy a világnak szól, hanem az otthoni elitnek, aki így legalább egy darabig  nem biztos abban, ki indul és így merre kell gyorsan eveznie.

A Kremlben még tartózkodnak a nagy bejelentésektől és a felmérés után is nyugodtan alszanak – a Vedomosztyi szerint -, a számok negatív irányú változását csak a szokásos nyári időszaknak tudják be, amikor is a polgárok politika iránti érdeklődése megcsappan.

Kiss Annamária

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás