Diplomád van? Menj el pásztornak!

Egyre több a használhatatlan diplomával rendelkező bolgár pályakezdő fiatal. Kevés a mérnök, sok a kereskedelmi menedzser. Sok középiskolás szerint a diploma nagyobb biztonságot tud biztosítani a munkapiacon, kevés a szakiskolát végző tanuló. A kormány oktatáspolitikája eredménytelen, az állami támogatások ellenére egyre többen mennek költségtérítéses slágerszakokra. A külföldi befektetők megfelelő szakemberek hiánya miatt kénytelenek elhagyni az országot. Helyi vagy regionális probléma?

“Annyi a munkanélküli, de tessék, keresnek pásztorokat. Menjetek pásztornak, a bolgár lakosságnak bárányhúst kell biztosítani” – Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök e szavakkal fogadta az őt kérdező munkanélküli fiatalokat a közelmúltban. Bulgáriában komoly oktatáspolitikai válság kezd kialakulni, egyre több a jól képzett, diplomás munkanélküli fiatal, ugyanakkor több fontos területen munkaerőhiány alakult ki. Az összeurópai probléma Bulgáriában is nagy problémát okoz – hogyan lehetne visszavezetni a tanulókat a kevésbé kedvelt munkaterületekre?

A Bolgár Kereskedelmi Kamara (BSzK) legfrissebb kimutatásai alapján jelenleg több mint 32 ezer diplomás munkanélküli fiatal van Bulgáriában és a számuk évről évre egyre csak növekszik. Munkahely lenne, sőt sok külföldi befektető  vállalat kénytelen elhagyni az országot, mivel nem talál jól képzett fiatalokat az általuk meghirdetett helyekre. Az elmúlt évben több műszaki cég kénytelen volt áthelyezni vállalati székhelyét Bulgáriából Törökországba, annak reményében, hogy ott több munkaerő lesz.

Összeurópai tendencia, mely természetesen Magyarországon és Bulgáriában is jól kimutatható, hogy egyre kevesebb tanuló jelentkezik szakiskolába, aki elkezdi, nem biztos, hogy szakmával a kezében el is végzi. A BSzK adatai szerint 2011-ben a négy műszaki egyetemre kevesebb tanuló adta be felvételi jelentkezését, mint a Szófiai Egyetem (SzU) fakultásaira. Idén is legtöbben jogot, kereskedelmet, gazdaságot, kommunikációt, pszichológiát, tanári pályát, államigazgatást és menedzsmentet kezdenek el tanulni Bulgária 52 felsőoktatási intézményének valamelyik karán.

A gazdaság- és társadalomtudományok terültén tapasztalható túlzsúfoltság eredményeként a frissen végzett diplomásoknak csak valamivel több, mint 20 százaléka talál munkát szakterületén belül. A munkaerőpiacon jelenleg óriási kereslet van mérnökök, vegyészek, orvosok és szakmunkások iránt, a BSzK azt is kimutatta, hogy a legjobban fizetett helyek pontosan ezeken a területeken vannak. A kérdésre, hogy miért nem jelentkezik egy középiskolát végzett tanuló műszaki vagy természettudományi pályára, a problémát kutató szakemberek több indokkal is válaszoltak.

A fiatalok manapság egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a matematika iránt, egyre többen választják a szolgáltatások szektorát és ezzel párhuzamosan csökken a termelői szektor versenyképessége. Sok bolgár fiatal kérdésemre úgy válaszolt, hogy nem szeretné “kétkezi munkából” biztosítani megélhetését, ugyanakkor nagy elvárásokkal vágnak neki a munkakeresés rögös útjának.

A demográfiai helyzet sem segít a fiataloknak – a ritkában lakott, falusi térségek elnéptelenednek, mindenki Szófiában, Várnában vagy Plovdivban igyekszik munkát találni. A Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) felmérése alapján sok déli kistérségben nincs háziorvos. A nyugdíjas háziorvosok nem tudják eladni praxisukat, a fiatalok a felkínált lakás, munkahely és szociális támogatások ellenére sem vállalnak munkát az elhagyatott vidékeken. Az általános európai színvonallal összehasonlítva a bolgár fiatalok idegennyelv-ismerete jónak mondható és ez segíti őket a külföldi elhelyezkedésnél, egyre nagyobb számban választják ezt a megoldást.

Idén tovább csökkent az egyetemre jelentkezők száma, a kormány növelte a bejutási kvótákat a természettudományi-, IT- és műszaki szakokon, de nem volt elég jelentkező a meghirdetett helyekre. Az felsőoktatás rendszerbeli hibája is hozzájárul a hallgatók számának aránytalan és kedvezőtlen megoszlásához – Magyarországhoz hasonlóan a bolgár egyetemek is a hallgatói létszámok után kapnak állami támogatást, így nekik megéri, ha tömegoktatás van intézményükben. A megoldás a szabályozott, megrendeléses alapon történő rendszerben lenne. A hiányszakmákat képviselő vállalatok hozzájárulhatnának az állami finanszírozáshoz, a többi szak egyidejű korlátozása mellett, így megjelelő irányba stimulálnák a hallgatókat. Bulgáriában a magyar oktatási rendszerrel ellentétben nincs teljes állami finanszírozottság, ennek jövőbeni bevezetése enyhítené a munkaerőhiányt egyes szakágazatok esetében.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás