Spanyolország: Választásokra készülve

A rendszerváltás óta immár hetedik alkalommal tartanak előrehozott választást Spanyolországban. Zapatero miniszterelnök nem jelölteti újra magát, még képviselő sem szeretne lenni. Májusban az Alkotmánybíróság engedélyezte a Bildu baszk párt részvételét a regionális választásokon, de a többi párt azt üzente, „rajtuk tartják a szemüket”. Abban is meg szeretnének állapodni a pártok, hogy a terrorizmus ne lehessen kampánytéma.

Ez lesz a hetedik

November 20-án választásokat tartanak Spanyolországban. Nem először hozták előre az eseményt, ez lesz a hetedik. 1977 óta, amikor az első szabad választásokra sor került, különböző okokból 1979-ben, 1982-ben, 1986-ban, 1989-ben, 1993-ban és 1996-ban sem töltötték ki négyéves ciklusukat a kormányok.

A mostani azonban különösen érdekesnek ígérkezik. José Luis Rodríguez Zapatero

miniszterelnök bár sokáig cáfolta, hogy távozna a kormány éléről, végül engedett a nyomásnak, és jövő március helyett idén novemberben  tartanak választásokat. Az már biztos, hogy a Szocialista Párt (PSOE) jelöltje nem Zapatero, hanem korábbi belügyminisztere, Alfredo Pérez Rubalcaba lesz. A 60 éves politikus tavasszal kórházba került, és felmerült, hogy egészségi állapota miatt esetleg nem tudja vállalni a jelöltséget. Azóta már felépült, és a 15-M mozgalom májusban kezdődött tüntetéseivel kapcsolatban is inkább ő szólalt meg, mint Zapatero. A miniszterelnök neve nem szerepel majd a jelöltek listáján, még képviselő sem szeretne lenni.

Mi lesz a Bilduval?

A választások egyik nagy kérdése a nemrégen létrejött Bildu párt sorsa lesz. A több politikai csoportot magában foglaló párt neve baszkul annyit tesz: összegyűlni. A programjában az elszakadás lehetőségét is megemlítő Bildu népszerűségét mutatja, hogy a májusi megmérettetésen a leadott voksok alapján Baszkföld második legjelentősebb politikai erejévé vált. Számos vitát követően májusban az Alkotmánybíróság engedélyezte, hogy jelölteket állítsanak azzal a kitétellel, hogy politikai céljaik elérése érdekében nem folyamodnak erőszakos eszközökhöz. Baszkföldön az önkormányzattal rendelkező városok negyven százalékában nyertek, további 17-ben Navarrában.

A politikai pártok most azt üzenik a Bildunak, hogy „rajtuk tartják a szemüket”. Egyelőre ugyanis nem lehet pontosan tudni, mit jelent a gyakorlatban a párt programja, és ami talán a legtöbbeket nyugtalanít: hogyan viszonyul a terrorista akcióiról elhíresült ETA-hoz. Egyesek szerint a párt létrehozása mintegy jelzés az ETA-nak: törvényes módon is el lehet érni a célokat.

Nem teljesen alaptalanok azonban a félelmek. A legtöbb politikust az nyugtalanítja, elhatárolódik-e a Bildu az erőszakos bűncselekményektől, és az elkövetők vagy az áldozatok oldalára áll. Augusztus elején a Vitoriában tartott ünnepségsorozatra ugyanis meghívást kaptak (a Bildu által) börtönbüntetésüket töltő ETA-tagok rokonai.

A Szocialista Párt most arra szeretné kérni a többi politikai erőt, elsősorban a Néppártot (PP), hogy a terrorizmus ne legyen kampánytéma. Elena Valenciano szocialista politikus szerint pártjuk „ellenáll majd a kísértésnek”, majd hozzátette, hogy „talán soha nem voltunk még ennyire közel az ETA felszámolásához (…) Ez rengeteg ember munkájának köszönhető, köztük a PP több tagjának is, de elsősorban a volt belügyminiszter, Rubalcaba és a fegyveres erők erőfeszítéseinek eredménye”.

Zapatero egyedül maradt

Az elmúlt három év alaposan megtépázta Zapatero korábbi terveit. A gazdasági válság miatt egy sor népszerűtlen intézkedést kellett bevezetnie, amelyek eredetileg nem szerepeltek kampányprogramjában: tömeges elbocsátások, a közalkalmazotti bérek csökkentése, a nyugdíjak befagyasztása, a nyugdíjkorhatár emelése.

A 15-M mozgalom tovább tépázta a PSOE népszerűségét. Az utcára vonuló fiatalok valódi demokráciát követeltek, tüntetéseik a lakosság nagy részének szimpátiáját is elnyerték. Mindeközben arról is folynak a találgatások, vajon Spanyolország lesz-e a következő ’dominó’ az eurózóna válságában.

Zapatero nem véletlenül döntött úgy, hogy a választásokat novemberben tartsák, hiszen így  január elsején már az újonnan megválasztott kormány kezdheti meg működését. Hozzátette: „A bizonyosság stabilitást jelent…(…) Január 1-től az új vezetésnek a gazdasági növekedésért, a költségvetési deficit csökkentéséért és a válságból való kilábalásért kell dolgoznia”. A bejelentés azonban nem nyugtatta meg a befektetőket: a tőzsdék óriási veszteségeket könyvelnek el, a piacok az állampapírokat is büntetik.

November 20. más miatt is szimbolikus dátum. 1975-ben ezen a napon halt meg az országot mintegy 40 éven át irányító Francisco Franco tábornok, két nappal később pedig megkoronázták János Károly királyt.

A Zapateronál népszerűbb Rubalcaba már hónapok óta rendkívül aktív, és bár a május 22-i regionális választások a Néppárt elsöprő győzelmét hozták, amely nagy valószínűséggel megismétlődik majd novemberben is, célja, hogy minél kevésbé legyen fájdalmas a veszteség. A Mariano Rajoy vezette ellenzéki párt biztosra vette, hogy előbb-utóbb előrehozott választásokra kerül sor, így már jó ideje kampányolni kezdtek, az azonban őket is meglepte, hogy a bejelentésre nem augusztus végén, a nyári szabadságról visszatérve került sor.

A PSOE 2004-ben került hatalomra, 8 éves néppárti vezetést követően. A választások előtt szinte előre borítékolható volt José María Aznar ismételt győzelme. Az Egyesült Államok felé igen erőteljesen elkötelezett politikus támogatta Spanyolország részvételét az iraki háborúban, amellyel akkor a lakosság nagy része is egyetértett. A néhány nappal a választások előtt, március 11-én, a madridi Atocha pályaudvaron elkövetett vonatrobbantást követően óriási fordulat következett be, a Néppárt megbukott. Zapatero első intézkedései között javaslatot tett a spanyol csapatok kivonására Irakból.

Duzs Éva

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás