Európai stratégiák a magasabb születésszámért

A német Spiegel Online oldalán átfogó cikksorozat foglalkozik egy, szinte egész Európát érintő problémával, az alacsony születésszámmal.

Sokszor, sok helyütt olvashattunk már arról, hogy miért nem jó, ha kevés gyerek születik egy országban: öregszik a társadalom, kevés az aktív, dolgozó ember, s ennek a kevés embernek kell eltartania azt a sok nyugdíjast, akik – hála a modern egészségügy vívmányainak – akár húsz-harminc vagy még több évig is élvezhetik a társadalombiztosítás előnyeit azután, hogy már nyugdíjba vonultak.

Hangoskodhatnak a gyerekek Németországban című cikkünkben korábban már beszámoltunk róla, hogy a német kormány egy törvénymódosítással próbálja megvédeni a gyermekes családokat a nyugalomra vágyó szomszédok feljelentéseitől. Nem nehéz belátni, hogy ha egy országban ilyen eszközökre van szükség ahhoz, hogy kedvet csináljanak a családalapításhoz, ott nagy baj lehet. De a németek nincsenek egyedül a problémájukkal, máshol se születik elég gyerek (lásd a Demográfiai krízis: bajban a balti államok című írást.)

A német lapokban időről időre riasztó adatokra hivatkozó cikkek jelennek meg: “Németország: nálunk a legalacsonyabb születésszám” (Focus),  “Miért nincs kedve a németek a gyerekekhez?” (Spiegel) , “Itt van a legkevesebb gyerek Európában” (Focus).

A statisztikai trendek évek óta nagyjából hasonlóak: európaszerte egyre kevesebb gyerek születik és ezzel párhuzamosan nő az időskorú lakosság aránya. Mindig vannak “bezzeg-országok” is: ezen a területen is, mint mindig, a skandináv államok, illetve Franciaország és Nagy-Britannia. 

Kevesebben vagyunk

Németország lakossága 2008-hoz és 2009-hez hasonlóan tavaly is csökkent, írja a Focus. A legnagyobb a “veszteséget” Lettországban, Bulgáriában és Magyarországon regisztrálták, nőtt azonban a lakosság száma Cipruson, Franciaországban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban.

Az összlakosság számához képest Németországban a legkisebb a 18 év alattiak aránya, 16,5 százalék. Franciaországban ez a szám 22 százalék, ezt a németek a nyolcvanas évek óta bevezetett családbarát intézkedésekkel magyarázzák, és követendő példaként tekintenek rá. Nagy-Britanniában, Hollandiában és a skandináv országokban is 20 százalék fölött van a gyerekek aránya, de a statisztikát igazán az javíthatja fel, ha Törökországot is beleszámoljuk: az itt lakók majdnem harmada (31,2%) nem töltötte még be a 18. életévét.

Családbarát intézkedések 

Németországban új intézkedések bevezetésével próbálnak kedvet csinálni a családalapításhoz. 2007 óta a munka világából kilépő anyák vagy apák az utolsó havi fizetésük 65 százalékát kapják egy éven keresztül. Az alacsony keresetűek és a gyermeküket egyedül nevelők 300 Eurós támogatásra számíthatnak. Az apáknak is jár két hónap szabadság a munkahelyükről, amelyet a gyermekükkel tölthetnek, és dolgoznak a 3 év alatti gyermekek ellátását célzó intézményrendszer kiépítésén is, amely eddig majdnem ismeretlen volt az országban.

Okok vagy kifogások?

Egyelőre nem tudni, hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a német nők több gyereket szüljenek. Garanciák nem léteznek, a kép ráadásul igencsak vegyes: nemcsak a családbarát intézkedések miatt példaképnek tekintett Franciaországban vagy skandináv államokban jön több gyerek a világra, hanem a rosszabb anyagi helyzetben élő törököknél vagy az Egyesült Államokban is, amely nem épp szociális intézkedéseiről híres. Ez az egyetlen fejlett ipari ország, ahol semmilyen törvénnyel nem védik az anyákat a munkaerőpiacon. A legnagyobb állami segítség a 12 hetes fizetés nélküli szabadság a szülő nők számára, de nincs se gyermeknevelési támogatás, se ingyenes óvoda. Amerikában statisztikailag mégis 2,07 az egy nő által világra hozott gyerekek száma, míg a még mindig kiszámíthatónak számító szociális államban, Németországban csupán 1,36.

A görögök a gazdasági válsággal magyarázzák azt, hogy miért inkább a kivándorláson törik a fejüket ahelyett, hogy családot alapítanának. Az olaszok a politikát vádolják, amiért nem hoz olyan intézkedéseket, amivel támogatná a gyerekeseket, így aztán a filmekből ismert, gyerekzsivajtól hangos utcakép egyáltalán nem jellemző a mai Itáliára.

Vannak, akik szerint a nők nem végeznek hosszas szorzást-osztást, mikor eldöntik, akarnak-e gyereket. Talán mégis inkább az érzelmeikre hallgatnak, és hat rájuk mindaz, amit a környezetükben tapasztalnak. A konzervatív értékeket előtérbe helyező, vallásos Amerika soha nem választana meg elnöknek olyasvalakit, akinek nincs családja – üzeni a Spiegel a gyermektelen Angela Merkel vezette Németország polgárainak.

Hajnal Anett

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás