Elképesztő összegű kölcsönt kap az ország

Mindent összevetve 159 milliárd eurót nyom majd az az új pénzügyi támogatási csomag, amelyet a magánhitelezők bevonásával szavaztak meg Görögország számára 2011 és 2014 között az euróövezet tagjai. A vezetők csütörtökön a válság továbbgyűrűzésének megelőzésére is intézkedéseket hoztak, mindenekelőtt az átmeneti válságkezelő alap, az EFSF hatásköreinek kiterjesztésével.

Az euróövezet 17 tagállamának vezetői csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozójukon átfogó intézkedéscsomagot fogadtak el a görög adósságválság kezelésére és a fertőzés más eurózóna tagállamokra való átterjedésének megelőzésére. Az euróövezet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) karöltve és a magánbefektetők önkéntes részvételével egy új pénzügyi mentőcsomagot fogadott el, amely 2014 közepéig bezárólag hivatott biztosítani Görögország finanszírozási igényeit, megteremtve a feltételeket ahhoz, hogy idővel visszatérhessen a pénzpiacokra.

A Tizenhetek által hosszas vajúdás árán tető alá hozott, bonyolult technikai részleteket tartalmazó csomag 2011 és 2014 között összesen 159 milliárd euró pénzügyi támogatást kínál Athénnak a tavaly elfogadott 110 milliárd eurós hitelkereten felül. Ebből 109 milliárd eurót az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön (EFSF-en) keresztül, valamint az IMF révén juttatnak majd a görögöknek. Miként arra Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a csúcs után rámutatott, csak azután dönthetnek a nemzetközi pénzintézet hozzájárulásáról, ha Görögország hivatalosan is kéri a támogatást.

Az új program keretében a görögöknek a jövőben nyújtandó kölcsönök futamidejét a jelenlegi hét és fél évről minimum 15 évre, de akár 30 évre is meghosszabbíthatják, tíz éves kegyelmi időszakkal. Az Athén által fizetendő kamatokat is csökkenteni fogják a jelenlegi 4,5 százalékról hozzávetőlegesen 3,5 százalékra. Ezt a kedvezményt egyúttal a másik két program-országra, Írországra és Portugáliára is kiterjesztik.

A második görög csomagban a nagy újdonság, hogy ezúttal először a magánbefektetőket is bevonják a program finanszírozásába. A magánszektor hozzájárulása 2011 és 2014 között összesen 50 milliárd, 2011 és 2019 között pedig becsülhetően 106 milliárd euró lesz. A görög állampapírokkal rendelkező magánhitelezők önkéntes kötvénycsere és az adósság továbbgörgetése révén nagyjából nettó 37 milliárd euróval járulnak hozzá az erőfeszítéshez, ami az adósság-visszavásárlási programból remélt 12,6 milliárd euróval egészül majd ki (a kettő így együtt teszi ki az 50 milliárd eurót). A magánszektor hozzájárulása és az adósság-visszavásárlási program együttesen 26 milliárd euróval csökkentheti a jelenleg összesen 350 milliárd euróra becsült görög államadósságot.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a csúcs után úgy vélte, hogy a magánszektor részvételére kitalált megoldás nem számít hiteleseménynek. Arról, hogy minősíthető-e ez részleges csődnek (fizetésképtelenségnek), nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. „Majd meglátjuk” – utalt rá, hogy a döntés a hitelminősítők és a piacok kezében van. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a csütörtöki megállapodással az euróövezet a részleges fizetésképtelenség esetére is felkészült, nem érheti meglepetés.

Az eurózóna vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy a magánbefektetők bevonása kizárólag a görög adósságra érvényes, „kivételes és egyedi megoldásról” van szó. „Az euróövezethez tartozó összes többi ország újólag ünnepélyesen megerősíti rendíthetetlen eltökéltségét aziránt, hogy teljesítse adósságszolgálati kötelezettségeit” – fogalmaz a szöveg.

Az euróövezet ezzel sokak szerint egyfajta tűzfalat húzott fel a részlegesen csődbe ment Görögország és a többi eurózóna-tag, így Olaszország és Spanyolország között. Ugyancsak a fertőzés veszélyének megállítását szolgálja az a döntés, amellyel az euróövezet vezetői megnövelték az átmeneti válságkezelő eszköz, az EFSF és a majdani, 2013 közepétől hatályba lépő európai stabilitási mechanizmus (ESM) rugalmasságát. Az EFSF a mostani döntésnek megfelelően a jövőben már nem csak az EU-IMF mentőakciójának tárgyát képező országok segítségére siethet majd hitelekkel, hanem olyan országokat is kisegíthet, amelyeket ilyen veszély fenyeget. Az EFSF által a kormányoknak nyújtott hitelekből bizonyos pénzügyi intézmények újratőkésítését is finanszírozni lehet majd, azokban az országokban is, amelyek nem vesznek részt a támogatási programban. És ami még ennél is továbbmegy: az EFSF szigorú feltételek mellett a másodlagos piacokon is beavatkozhat majd, főleg akkor, ha a válság továbbgyűrűzésének veszélye áll fenn.

Nicolas Sarkozy francia elnök ezt egyenesen úgy minősítette, hogy ez egy Európai Valutaalap kezdete.

A csúcs fontos fejleménye volt még, hogy az euróövezet tagállamai megállapodtak, rugalmasabb álláspontot fogadnak el az Európai Parlamenttel a gazdasági kormányzás megerősítéséről folytatott tárgyalásokon, különöse tekintettel a fordított többségi szavazás alkalmazására a stabilitási és növekedési paktum megelőző szakaszában. Bár a lépés pontos mibenlétét egyik politikus sem tisztázta, úgy tűnik, hogy a Tanács érdemi engedélyt készül tenni az EP-nek ebben a kérdésben.

A csúcsot követően Angela Merkel német kancellár elégedettnek mondta magát a döntésekkel, „mert képesek voltunk a cselekvésre és felnőttünk a kihíváshoz”. A kancellár kiemelte, hogy sikerült megállapodni a magánszektor számszerű és érdemi hozzájárulásáról az új görög csomagban. „Az euró több mint egy fizetőeszköz, az egység gondolatának kifejezője. A német állampolgárok a mai döntések után nagyobb biztonságot élvezhetnek és stabilabb fizetőeszközt is” – hangsúlyozta Angela Merkel, hozzátéve, hogy végső soron minden attól függ majd, hogy Görögország sikeresen végrehajtja-e a kiigazítási programot.

„Az EU most épített egy erős tűzfalat, és új felszerelést adott a tűzoltóinak is” – így jellemezte az Európai Tanács elnöke az eurózóna-csúcs döntéseit. Herman Van Rompuy szerint csütörtök este két problémát is sikerült leküzdeni: egyrészt azokat a félelmeket, amelyek szerint teljes mértékben a görög kötvények tulajdonosai fogják elszenvedni a veszteségeket, másrészt pedig azokat a piaci bizonytalanságokat, amelyek szerint az eurózóna nem lesz képes leküzdeni a saját válságát.

Herman Van Rompuy külön hangsúlyozta, hogy a magánbefektetők csak és kizárólag Görögország megsegítésébe szállnak be. Visszatérő magyarázata szerint Athén most különleges helyzetben van, amely különleges megoldást is igényelt. A politikus igyekezett elszigetelni a görög problémát az eurózóna többi országának nehézségeitől.

Az Európai Bizottság elnöke is kivételes megoldásnak nevezte a görög csomagot, szóhasználatában azonban továbbment: „kizárjuk a többi országot a magánbefektetői finanszírozásból” – fogalmazott José Manuel Barroso.

A bizottsági elnök szerint az EFSF rugalmasabbá tétele, és hatáskörének kiterjesztése lehetővé teszi, hogy mostantól „már akkor cselekedhetünk, amikor megjelenik a veszély, nem úgy, mint korábban, amikor meg kellett várnunk, hogy jelentős kárunk keletkezzen”. Barroso emlékeztetett arra, hogy az új banki stressztesztek rámutattak az európai bankrendszer újabb gyengeségeire, a tagállamok viszont ígéretet tettek arra, hogy feltőkésítik a felülvizsgálaton megbukott bankokat, és azokat is, amelyek alatt rezgett a léc.

Az ülés után a görög miniszterelnök üdvözölte az újabb nemzetközi segítséget. Jeórjiosz Papandreu közölte, „most van egy új görög program, ami fenntartható utat jelöl ki Görögország számára, ami fenntarthatóan kezeli az adósságunkat”. A kormányfő szerint mindez a végén azt kell, hogy jelentse, hogy a görög állampolgárok kevesebb terhet cipelhetnek a vállukon.

Megköszönte a gazdasági növekedés beindítását célzó programot is, amit José Manuel Barroso európai Marshall-tervnek nevezett a csúcstalálkozón. Utóbbi jelenti majd a Görögországnak járó uniós források célzottabb felhasználását, valamint az európai intézmények, főként az Európai Beruházási Bank hozzájárulásait. Utóbbi részleteit a következő hónapokban dolgozza ki az EU.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A font már nem fél a Brexittől

A brit font 2019 folyamán rendkívül volatilis volt, nyár végéig csökkenő trendben mozgott és a rendezetlen Brexit miatti félelmek nyomán a dollárral szemben szeptember elejére elérte az 1,20-as szintet. Azóta viszont drasztikusan csökkent a megállapodás nélküli kilépés esélye, így a font is menetelésbe kezdett.

Read More »

16 hónapja tartanak a konstruktív megbeszélések Kína és az USA között

A várakozások szerint a kidolgozás alatt álló, az év végéig aláírandó első részmegállapodásban az Egyesült Államok vállalja, hogy december 15-én mégsem vezeti be a 156 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre - köztük mobiltelefonokra, laptopokra és játékokra - ígért 10 százalékos pótvámot. Trump véleménye azonban bármikor változhat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás