Készpénzmentessé tehetik Oroszországot

German Gref, Oroszország és a posztszovjet térség legnagyobb bankjának, a Szberbanknak az elnöke levélben javasolta Vlagyimir Putyin miniszterelnöknek, hogy hirdessen harcot a készpénz ellen. Egy sor gazdasági érvet állított a terve mellé, és megoldási javaslatot is mellékelt, amit viszont több hivatal sem támogatna. Oroszországban nagyon magas a készpénz-használat aránya, de a tapasztalatok szerint a bankkártyás fizetés egyelőre nem éri meg, és így nehéz az emberek hozzáállásán változtatni.

“Harc a készpénz ellen”

German Gref, az orosz Szberbank elnöke harcot hirdetett a készpénz ellen. A készpénz-használat nagy aránya miatt az ország a GDP-je 1 százalékát veszíti el Gref szerint. A készpénz túlnyomó használata akadályozza a gazdasági növekedést, hátráltatja a modernizációt és egy nemzetközi pénzügyi központ létrehozását Oroszországban – írja Gref a miniszterelnökhöz intézett levelében. A készpénz-forgalom az ország GDP-jének 11,9 százalékát teszi ki, ami jelentősen magasabb a fejlett országok számadatainál (az eurózónában ez az érték 9,3, az USA-ban pedig 6,6 százalék), sőt még a hasonlóan fejlettségi szintű országokéinál is (Mexikóban 5,3, Brazíliában 4,2 százalék).

Gref érvelése szerint a nagy mennyiségű készpénz forgalomban tartása közvetlen költségekhez, mint pénzkibocsátás, kezelés, tárolás, biztonsági lépések és hamisítás elleni intézkedések; és közvetett kiadásokhoz is vezet, mint a tőkeforgalom eltérítéséből adódó kamatos veszteségek, sorban állás miatti veszteség és egyéb költségek a készpénzbevétel feldolgozására.

A Szberbank számításai szerint 2009-ben a gazdaság ebből adódó vesztesége elérte a GDP 1,1 százalékát, a kieső kamatbevétel pedig a GDP 2,3 százalékát, majdnem 0,9 trillió rubelt (kb. 6,3 trillió forint). Ezen felül, a nagy készpénz mennyiség a rejtett gazdaság jele, amely mérete Oroszországban a GDP 40 százaléka Friedrich Schneider, a híres osztrák rejtett gazdaság szakértő Szberbank anyagok alapján végzett számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy az állam az évi GDP 8%-át nem kapja meg adóformában. Így tehát a készpénz forgalom csökkentése a gazdaság minden szereplőjének haszonnal járna – zárja levelét Gref.

Mi a megoldás?

A bank elnöke a megoldásra is javaslatot tesz: ez az oroszországi fizetési rendszerek fejlesztésének stratégiája. Az első lépcső a “harc a készpénzzel”. Úgy kell megváltoztatni a Munkatörvénykönyvet és a nyugdíj-törvényt, hogy a fizetések, szociális segélyek és nyugdíjak csak bankkártyára legyenek kifizethetők (kivéve a kisvállalkozások és nehezen elérhető területek esetében). A törvényhozás segítségével ki kell kötni, hogy a kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások kötelezően fogadják el a bankkártyákat egy meghatározott értékszinttől, például 400 millió rubeles (kb. 2,7 milliárd forint) évi bevételtől. Serkentés céljából 5 százalékponttal csökkenteni kell az ÁFÁ-t készpénz-nélküli vásárlások esetében (tehát 10-18 százalékról 5-13 százalékra). Kényszerítés cljából ugyanakkor szigorítani kell a pénzszállítási és megőrzési szabályokat a boltok és pénzszállító cégek számára. Fel kell állítani továbbá egy országos fizetési tanácsot, amelyben a piaci szereplők képviselői ülnének. A győztes harc eredménye a készpénzforgalom kiadásainak negyedével való csökkenése lenne (a GDP 0,8 százalékáig).

A stratégia második lépcsője a fizetési rendszerek hatékonyságának növelése: a készpénz-nélküli fizetéseknek ki kell terjedniük a kis összegekre is, és ki kell nevezni egy vezetőt a fizetések lebonyolítására. Az “Univerzális Elektronikus Kártyának”, amelynek a Szberbank a társrészvényese, a jövőben ki kell váltania minden személyes dokumentumot, és alkalmazhatóvá kell válnia minden fizetésre, a rezsitől a közlekedési díjakig és büntetésekig.

A harmadik lépcső az “alternatív innovációs technológiák kidolgozása az elektronikus fizetések továbbfejlesztésére”. A levélben a Szberbank vezetője egy tucat ország sikeres példáját hozza fel a készpénz-használat csökkentésére, igaz a mellékhatások egy esetben sem maradtak el.

A hatóságok reakciói

Dmitrij Peszkov, a miniszterelnök szóvivője megerősítette, hogy a levelet megkapták, és Gref projektjét már tanulmányozzák a megfelelő minisztériumokban.

Nagyon furcsa megkülönböztetni az adókat a fizetés módjától függően, jegyezte meg a pénzügyminisztérium hivatalnoka. “Tökéletes: kártyás vásárlás esetében az állam visszatéríti az ÁFÁ-t a boltnak. De a kiskereskedelmi üzletek nem is fizetnek ÁFÁ-t”. Válaszul azt közölték a Szberbank-ban, hogy a javaslat elsősorban a nagy kereskedelmi láncokra vonatkozik. “A cél helyes, de az intézkedések sok kérdést vetnek fel” – értékelte Gref javaslatát Alekszandr Morozov, az HSBC bank fő-közgazdásza. Rámutatott, hogy a kártyás fizetés elfogadásának kötelezővé tétele olyan, mintha extra adókkal sújtanák az üzleteket, hiszen be kell szerezni a terminálokat, a személyzet oktatása és a bankoknak fizetendő kezelési díj is nagy költségeket ró majd rájuk.

Az Állami Nyomda (“Goznak”) vezérigazgatója, Arkagyij Tracsuk nem ért egyet Greffel. A javasolt lépések nem a maga idejükhöz valóak és helytelenek. Azt mondta, hogy a készpénz-használat aránya csökkenni fog, de nem ért egyet a “készpénz-elleni harccal”, mert az állam nem kényszerítheti ki a fizetések bankkártyára törénő kifizetését, hanem meg kell teremteni a feltételeket, hogy az emberek a készpénz-mentességet válasszák. Az állampolgárok akkor fogják használni a bankkártyát, ha annak a használata nagyobb perspektívát nyújt majd, mint most, például nem állnak a fizetés útjában kapcsolat-problémák vagy egyéb nehézségek. A vállalkozások és cégek akkor fognak kártyát elfogadni ha olcsóbb lesz, mint a pénzszállítási szolgáltatások, ami egyelőre nem így van. A Goznak igazgatójának adatai szerint míg az USA-ban a fizetések 50 százaléka történik készpénzzel, addig ez az arány Oroszországban 90 százalék.

A gazdaságfejlesztési miniszter, Elvira Nabiullina sem látja szükségét a törvényhozás által kényszeríteni a készpénz-forgalom csökkentését. Újságírók kérdésére elmondta, hogy igaz, kicsit nagy a készpénzfizetések aránya az országban, de nem hiszi, hogy tiltásokkal kellene eredményeket elérni. Egyet értett Tracsukkal, hogy meg kell teremteni a bankkártya-használat lehetőségét, és az univerzális elektronikus kártya fejlesztése lehet, hogy a készpénz csökkenéséhez vezet majd.

A valóság

Az oroszországi Auchan, a legnagyobb áruházláncak egyike, amelyik speciális társmárka-kártyán kívül nem fogad el bankkártyát. Marija Kurnoszova, a cég képviselője elmondta, hogy míg Európában a kezelési díj 0,5 százalék körül mozog az elköltött összegtől függően, addig ez Oroszországban minimum kétszer magasabb, és ha ezt ki kellene fizetni, akkor a profitabilitást veszítenék el, vagy 1,5-2%-kal kellene az árakat emelniük. A Metro Cash & Carry kis- és nagykereskedelmi áruházlánc idén tavasztól fogad el bankkártyás fizetéseket, 10 évvel azután, hogy megnyitottak Oroszországban. Okszana Tokareva elmagyarázta, hogy a nemzetközi fizetési rendszerek most ajánlottak elfogadható díjakat. A tesztidőszak alatt kiderült, hogy a kártyás ügyfelek átlagos számlája 20%-kal volt magasabb, mint a készpénzzel fizetőké.

A bankkártyás fizetések kevesebb, mint 10%-át teszik ki az áruforgalomnak – mondja az “ABK” üzletlánc társtulajdonosa, Leonyid Abajuskin. “Az oroszok többsége nem fizetési eszközként tekint a kártyára. Arra kapják a fizetésüket vagy a nyugdíjukat, aztán felveszik a pénzt a bankautomatából”. A beszerzés költségei az “ABK”-nak magasabbak, mint a begyűjtés, de ez egy “imidzs-projekt, amely segít vonzani a tehetősebb vásárlókat, és növelni az átlagos számla összegét”. Hasonlóképpen nyilatkozott a “Gyetszkij Mir” pénzügyi és IT igazgatóhelyettese Jekatyerina Larjuskina, ahol a vásárlások 20%-a történik kártyával. Az “AMF – nemzetközi virágszállítási hálózat” online-üzletének áruforgalma 83%-ban bankkártyás, és folyamatosan növekszik. A beszerzési költség az ár kb. 5%-a, és magasabb, mint a begyűjtési költség – mondja Irina Resetyina ügyvezető igazgató.

Az Oroszországi Posta viszont más okok miatt szeretne áttérni a nem készpénzes nyugdíj-kifizetésre, mégpedig azért, hogy elkerüljék a postások elleni támadásokat és rablásokat. 2011. július 12-én a szervezet vezetője, Alekszandr Vasziljev kijelentette, hogy a bűnüldözési szervek fokozott működése nélkül a Posta képtelen a kollégái ellen történő támadásokat kezelni. Alekszandr Kiszeljev azt mondta, hogy a Posta fejleszteni fogja a bankokkal való együttműködését és így minimalizálni a készpénzben kiszállított nyugdíjak és más kifizetendő pénzek számát. A problémát különösen azok a helyek jelentik, ahol még bankok sincsenek, de ezzel kapcsolatban a Posta javasolja a posta bankok létrehozására irányuló erőfeszítések aktivizálását. Erre az infrastruktúra készen áll a regionális központokban – mondta Kiszeljev.

Tóth I. Dávid

Felkapott hírek

Friss hírek

Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Egyelőre nem látni, hogyan tömik be fel a britek kilépése miatt keletkezett költségvetési lyukat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás