Kétségbeesett küzdelem indult az euró megmentéséért

Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz (EFSF) jelentős átalakításával, az ír, a görög és a portugál hitel futamidejének meghosszabbításával, valamint a kamatok csökkentésével is hajlandó megőrizni az eurózóna a közös fizetőeszköz stabilitását – jelentette be hétfőn késő este az övezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke.

Számszerű adatokat továbbra is nélkülözve, de minden eddiginél világosabb elkötelezettségét fejezte ki az eurózóna hétfőn késő este a közös európai fizetőeszköz stabilitásának megőrzése mellett. Az övezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke a csoport maratoni ülését követően, nem sokkal éjfél előtt azt mondta, a 17 ország készen áll arra, hogy újabb intézkedéseket fogadjon el annak érdekében, hogy az eurózóna ellen tudjon állni az adósságválság továbbgyűrűző hatásainak.

Jean-Claude Juncker elmondta, az intézkedések, amelyekre a javaslatok „rövidesen” megszületnek, magukban foglalhatják az eurózóna tagországoknak nyújtott nemzetközi hitelcsomag futamidejének meghosszabbítását, és azok kamatainak csökkentését; „különböző kiegészítő megállapodások megkötését szükség esetén”; valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) rugalmasabbá tételét, és a hatáskörének kiterjesztését.

Arra, hogy utóbbi jelentheti-e azt, hogy az EFSF a jövőben vásárolhat kötvényeket az úgynevezett másodlagos piacokon, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja azt mondta, „semmilyen lehetőséget nem zárunk ki, egyelőre vizsgáljuk, hogy milyen intézkedésekre lehet szükség”.

Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke a konkrétumokat hiányoló újságírói kérdésekre azt mondta, számokról persze még nem lehet beszélni, de „az eurózóna most először mondta ki, hogy hajlandó átalakítani az EFSF-et, növelni a futamidőt, általános érvényűen most beszéltünk először arról, hogy csökkenteni kell a kamatokat, és hogy készek vagyunk további intézkedésekre is”. A luxemburgi kormányfő szerint az az üzenet a piacoknak, hogy „minden intézkedést meghozunk, és minden eszközt megragadunk, ami stabilizálhatja az eurózónát”.

Lesz újabb görög mentőcsomag

Ugyancsak először beszélt hivatalosan az eurózónát vezető politikus egy újabb görög mentőcsomag szükségességéről, jóllehet, ezt már szinte mindenki kész tényként kezelte. Jean-Claude Juncker elmondta, a miniszterek felkérték az Eurogroupon belül működő munkacsoportot, hogy találja meg a második hitelcsomag finanszírozásának módozatait. Emellett az is feladata lesz a csoportnak, hogy tegyen lépéseket a görög adósságszolgálat költségeinek csökkentése, és az államadósság fenntarthatóbbá tétele érdekében. Ezek a javaslatok is napokon belül várhatók – tette hozzá az elnök.

Mindezt az a felismerés előzte meg, mondta Juncker, hogy az eurózónának nemcsak elvárásokat kell megfogalmaznia egy-egy tagja felé, hanem „széleskörűbb és előrelátóbb politikával kell segítenie a kormányokat, ez esetben a görög kormányt is”.

Jean-Claude Juncker és Olli Rehn nem akart részletekbe bocsátkozni, de annyit leszögeztek, hogy a magánhitelezőknek egész biztosan szerepük lesz a második mentőcsomag finanszírozásában. A luxemburgi miniszterelnök megjegyezte, hogy önmagában erről most nem is lehet vita, hiszen az Európai Tanács június végén „utasítást is adott” erre. Az egyeztetések, és információink szerint a hétfői, késő esti ülés is javarészt a magánszektor szerepének tisztázásáról, ennek részleteiről szólt.

Az Eurócsoport elnöke azt mondta, egy újabb hitelről már az után megkezdődtek a hivatalos egyeztetések, hogy az EU, majd az IMF is jóváhagyta az első mentőcsomag ötödik részletének lehívását. Újabb kiigazító intézkedések, és egy radikális privatizációs program parlamenti elfogadása volt ugyanis a feltétele a további nemzetközi segítségnek.

Olli Rehn EU-biztos az ülést követő éjszakai sajtótájékoztatón elmondta, az új mentőcsomag még azelőtt elkészül, hogy Görögország megkapja a következő részletet az első programból.

Amiről hétfőn szó volt, az az újabb hitelcsomag „fő paramétereinek a felrajzolása” – mondta Juncker. Mint kiderült, leginkább a pénz feltételéül szükséges újabb görög strukturális intézkedések meghatározása, és ezek végrehajtásának kikényszerítése volt a fő téma. Az eurózóna közleménye szerint az irány továbbra is az, hogy Athénnak komoly pénzügyi konszolidációt, és növekedést ösztönző radikális strukturális reformokat kell végrehajtania, emellett hatalmas állami vagyont kell értékesítenie.

A miniszterek üdvözölték a görög program végrehajtását monitorozó mechanizmus felállítását is, valamint azt, hogy az új görög privatizációs ügynökség vezető testületében két EU-s megfigyelő is helyet kapott.

Sajtóértesülések szerint az Eurócsoport ülésére időzítve a görög kormányfő levelet küldött Jean-Claude Junckernek, amelyben felrótta, hogy a nem konzekvens, és gyakran ellentmondásos uniós üzenetek zavart keltenek a piacokon. Jeorjiosz Papandreu miniszterelnök határozott, és gyors döntéseket kért az EU-tól Görögország kapcsán.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás